Fővárosi Ítélőtábla kollégiumi véleménye szigorítaná az elektronikus cégeljárásban az elektronikus aláírások használatát. A Magyar Ügyvédi Kamara ennek kapcsán kezdeményezte, hogy a gyakorlati tapasztalatok kerüljenek az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elé.
Az Magyar Ügyvédi Kamara állásfoglalását az váltotta ki, hogy a Fővárosi Ítélőtábla kollégiumi véleményben összegezte a szerinte követendő gyakorlatot az elektronikus cégeljárásokban. Ennek egyik legfontosabb pontja az volt, hogy a bejegyzési (változásbejegyzési kérelemhez) csatolt valamennyi mellékletet külön is el kell látni a jogi képviselő elektronikus aláírásával és időbélyegzőjével. Az eddigi jogértelmezés szerint elegendő csupán egy aláírást elhelyezni – a teljes elektronikus aktán. A kamara ezen túlmenően egyeztetést kezdeményezett a hitelesítés-szolgáltatókkal is, a díjak felülvizsgálata érdekében.
Kiindulópont: a kollégiumi vélemény
Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiuma 2008. április 28.-án megtartott kollégiumi ülésén véleményt mondott az elektronikus cégeljárásban benyújtandó okiratok kötelező alakiságairól. Ennek lényege:
I. Az elektronikus cégeljárásban a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet és annak valamennyi, a bírósághoz benyújtandó okirati mellékletét külön-külön a jogi képviselő minősített elektronikus aláírásával és időbélyegzővel kell ellátni.
II. Ha az elektronikus bejegyzési (változásbejegyzési) dokumentációhoz a jogi képviselő papír alapú okiratot készít, ennek az ilyen okiratokra vonatkozó alakiságoknak kell megfelelnie. Az így elkészített okirat elektronikus okirattá alakítása során azt minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátnia.
III. Minősített elektronikus aláírással végzett elektronikus ellenjegyzésre csak akkor kerülhet sor, ha a társasági szerződést (egyéb ellenjegyzésre szoruló okiratot) aláíró valamennyi fél maga is rendelkezik minősített elektronikus aláírással és így a dokumentum elektronikus okiratként készül.
IV. Az egyszerűsített elektronikus eljárásban előterjesztett bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem részét képező jogi képviselői törvényességi nyilatkozat külön elektronikus aláírására nincs szükség, a kérelemhez egyetlen elektronikus aláírást kell kapcsolni, mely a teljes kérelemre vonatkozik.
Észrevételek
A kamara abból indul ki, hogy hazánk legutóbb 2007. decemberében kapott kritikát az Európai Bizottságtól a Lisszaboni-stratégiában foglaltak lassú végrehajtása miatt. Már az új Gt./ Cégtörvény is a cégeljárás gyorsítását, egyszerűsítését célozta (törzstőke-minimum csökkentése, e-cégeljárás stb.), ezen legutóbbi bírálatot tehát annak ellenére kaptuk, hogy történt előrelépés. Minden olyan intézkedés, amely az egyszerűsítés ellen hat, csökkenti versenyképességünket, és újabb megrováshoz vezethet.
Általános ügyvédi vélemény
- nem teljes a magasabb rendű (2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról – „Eatv.”, a Pp., Ctv.,) illetve az alacsonyabb rendű jogszabályok -13/2005 (X.27.) IHM9, Bírósági Ügyviteli Szabályzat (BÜSZ) összhangja és a jogalkotói cél nem jelenik meg következetesen az egyes érintett szervek, hatóságok gyakorlatában.
- az e-cégeljárásba a hatóságok (APEH) folyamatosan építenek bele olyan többlet adatigényeket és feladatokat, melyek az adott helyen esetleg feleslegesek, azaz az e- ejárás bürokratizálása folyik;
- a bíróságok hiánypótlási gyakorlata „hárítási” jegyeket hordoz;
- a folyamat költségesebbé válhat;
- az ügyvédségre allokált közbizalmi funkciókkal kapcsolatos bizalmatlansági beidegződések nem csökkennek a bírói gyakorlatban;
- a jelenlegi teljes folyamat jogbiztonsági és „lisszaboni” szemléletű átvilágítása indokolt.
Részletek
„Így az ügyvéd álláspontunk szerint akkor is megfelelően jár el, ha egységesen az egész beadványt (e-aktát, dossziét) egy minősített aláírással és időbélyegzővel látja el, mert ekkor ugyanúgy megfelel az átalakítás kapcsán szükséges aláírási követelménynek, valamint a Ctv. 36. § (2) bekezdésének. Annak sem látjuk semmilyen gyakorlati hasznát, így értelmét sem, hogy a több jogszabály által előírt minősített aláírásokat külön kelljen megtenni, hiszen célját tekintve mindegyik jogszabály követelménye teljes egészében megvalósul az ügyvéd egyszeri, teljes beadványt érintő aláírásával (és időbélyegzésével.).”
Az Ügyvédi Kamara álláspontja szerint a kollégiumi vélemény I. pontjában foglaltak egyáltalán nem következnek a jogszabályokból, így a hibás dogmatikából kiinduló megközelítés megfordítja a gazdaság igényeken és az elektronikus aláírás gyakorlati hasznát figyelembe vevő jogalkotói szándékokat.
A Vélemény négy pontjából három azt írja elő, hogy minden egyes, a cégeljárásban benyújtandó érdemi okiratot minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni, illetve elektronikus iratba csak akkor lehet társasági szerződést foglalni, ha minden aláíró maga is rendelkezik ilyen aláírással. Itt a Kamara felhívta arra a figyelmet, hogy attól lehet tartani, hogy a legtöbb félreértés az aláírandó okiratok számával kapcsolatosan lesz, mert ezt a felhasználók és esetleg jogalkalmazók úgy fogják értelmezni, hogy minden oldalt alá kellhet írni, annak ellenére, hogy Vélemény indokolása eltérő álláspontra helyezkedik.
Az ügyvédek kifejtik, hogy Vélemény nem veszi kellően figyelembe az elektronikus aláírás és a papír alapú aláírás közötti néhány lényeges különbséget. Aláírás csak az adott papírlapot, illetve megbízható technikai fűzés vagy megfelelő tartalmi összetartozás esetén több papírból álló iratot hitelesíthet. Minél fontosabb egy-egy jognyilatkozat, annál nagyobb valószínűséggel kéri a jogszabály pl. a minden oldalon történő aláírást (végrendeletek, ingatlan tulajdonának átruházásához szükséges adásvételi szerződés bejegyzése), ezzel ellensúlyozva az egy aláírással aláírt több lapból eredő klasszikus problémákat (lapcsere, lapelhagyás stb.) Az elektronikus aláírás kapcsán a technikából következően lapcserére nem kerülhet sor, és az ún. hash (lenyomatkészítő) algoritmusok sajátosságai miatt az aláírás biztonsága független az aláírt adat mennyiségétől. Ha az ügyvéd az egész e-aktát aláírja, ez úgy fog feltűnni, mintha csak magát a kérelmet írná alá, pedig minden, az aktához csatolt iratot is aláír.
Végtére is hangot adnak annak, hogy nem csupán a felmerülő gazdasági-technikai nehézségek, vagy az ügyvédi érdekvédelem okán nem értenek egyet a Vélemény I. pontjával, hanem azért sem, mert dogmatikailag téves.
Az ügyvédi reagálás meglapozását szolgálja, hogy hivatkoznak arra, hogy a Véleményben foglaltak betartása többlet ügyvédi idővel, a szolgáltatónál fellépő többletdíjjal jár. S felvetik, hogy a bírák „túlbürokratizálják” a gyorsított eljárást, mert félnek az új intézményektől.
Végső konklúzió
Az Budapesti Ügyvédi Kamara reflexiója a címben említett dilemmára válaszolva kifejti: „A Véleményben foglaltak ténylegesen nem eredményeznek nagyobb jogbiztonságot, pusztán fölösleges adminisztrációs terhet rónak az ügyvédekre. A Ctv. 37. § (2) bekezdése egyértelműen a jogi képviselő feladataként határozza meg az eredetileg papíralapú dokumentumok őrzését, amelyből az olvasható ki, hogy a jogalkotó alkalmasnak tartja a hazai ügyvédséget egy ilyen közbizalmi jellegű feladat ellátására. A Vélemény a közbizalmi jellegű feladat a részleges “visszaállamosítását” jelenti.”
Javaslatok
A Kamara a következő javaslatokat tette a kérdést illetően:
- A Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) kezdjen tárgyalásokat a szolgáltatókkal a díjak átgondolása érdekében.
- A MÜK készítse elő az OIT május 20-i ülésére a kérdést. Javaslat lehet a kiterjesztő értelmezési gyakorlatok felfüggesztése, amíg új törvényi rendezési, vagy az Legfelsőbb bíróság jogegységi gyakorlata a kérdést nem rendezi.
- Kezdeményezték az Igazságügyi- és Rendészeti Minisztériumnál a BÜSZ módosítását.
- Kezdeményezték a törvények pontosítását.
