Ezzel a címmel rendeztek konferenciát 2008. május 13-án az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karán. A konferencia célja a kelet-, közép- és délkelet-európai összehasonlítás volt, különös tekintettel Magyarországra.
A konferencia az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara és Konrad Adenauer Alapítvány szervezésében került megrendezésre. Nem egyedülálló esemény, hiszen az egyetem már korábban is rendezett ilyen típusú konferenciákat, legutóbb a magyar Alkotmány egyes szakaszainak kommentálása kapcsán.
Konrad Adenauer Alapítványról
„A Konrad Adenauer Alapítvány politikai alapítvány, 1964 óta viseli az első német szövetségi kancellár nevét. Konrad Adenauer személye és elvei számunkra iránymutatóak, meghatározzák feladatainkat és kötelezettségeinket. Az alapítvány Németországban két oktatási központban és 21 képzési szervezetben végzi munkáját. 60 külföldi irodánkon keresztül világszerte több mint 200 projektet támogatunk több mint 120 országban. Magyarországon 1990 óta van képviseletünk.
Magyarországi munkánk célja a demokratikus és piacgazdasági fejlődés megszilárdítása, valamint az ország támogatása az Európai Unióba vezető úton. A parlamenti demokrácia eljárásait és a szociális piacgazdaság rendezőelveit világossá és átláthatóvá kell tenni a széles néprétegek számára. Célunk, hogy minél több embert megnyerjünk a politikában való aktív részvételre, különös tekintettel a nőkre és a fiatalokra, valamint felkészítsük őket közfeladatok ellátására jelöltként, illetve mandátumviselőként.” – áll az Alapítvány önjellemzésében.
A programról – külföldi tapasztalatok
Az esemény színvonalát mutatta, hogy a hazai szakértők mellett a vizsgált térség elismert kutatói, gyakorlati szakemberei vettek részt az eseményen. A konferenciát dr. Sonnevend Pál, az ELTE egyetemi docense, a Köztársasági Elnöki Hivatal Alkotmányjogi és Jogi Főosztályának vezetője nyitotta meg. Köszöntőt mondott az Adenauer Stiftung hazai irodájának vezetője, Hans Kaiser.
Az előadók között volt Prof. Ulrich Hufeld az Andrássy Egyetem tanára, aki A német alaptörvény – az egykori Szövetségi Köztársaság és az egyesült Németország alkotmánya címmel tartott előadást. Csehországot Prof. Pavel Holländer, a Cseh Köztársaság Alkotmánybíróságának bírája; Lengyelországot képviselte Tina de Vries Institut für Ostrecht München lengyel jogi referense; míg Lettországot Dzintra Pededze a Lett Köztársaság Alkotmánybíróságának tudományos munkatársa képviselte. A konferencián több vitát is tartottak, ahol a résztvevők, és a közönség ütköztethette nézeteit.
Hazai tapasztalatok
Dr. Szente Zoltán az ELTE ÁJK tudományos főmunkatársa előadást tartott Alkotmány és valóság a magyar parlamenti jogban címmel. A szakértő a rendszerváltás utáni parlamenti élet főbb szakaszait vette össze, részletesen elemezve az egyes szakaszok jellemző tulajdonságait. Véleménye szerint a magyar parlamenti jog vissza tudott térni arra a fejlődési pályára, amelyet a történelem kényszere megszakított, de ennek ellenére még sok kérdésben van mit előre haladnunk. Ilyen területnek jelölte meg az új Alkotmány megalkotását (felhívta a figyelmet, hogy a térség más országaiban ezt már megtették), továbbá szabályozatlan terület a parlamenti jogban a fegyelmi jog és a képviselők szólási joga illetve a vizsgálóbizottságok törvényi státusa.
A magyar Alkotmány közvetlen alkalmazhatósága címmel tarott előadást Dr. Jakab András, Lecturer in Law, Liverpooli Egyetem és Dr. Vincze Attila, egyetemi tanársegéd, ELTE ÁJK, doktorandusz, LMU München. A szakértőpáros az Alkotmány 70/K. §-val („Az alapvető jogok megsértése miatt keletkezett igények, továbbá a kötelességek teljesítésével kapcsolatban hozott állami döntések elleni kifogások bíróság előtt érvényesíthetők.”) kapcsolatos érvrendszert vettek össze és dogmatikai megalapozását adták az adott kérdésben (nevezetesen: alkalmazható-e az Alkotmány közvetlenül, a bíróságok által) felmerülő válaszoknak.
Az esemény és az alkalom a szakmai vélemények egyeztetésére és ütköztetésére kiváló lehetőséget biztosított a tudományos szakembereknek arra, hogy kialakítsák álláspontjukat a vizsgált térség helyzetével kapcsolatban, külön érdeme volt a konferenciának az, hogy elméleti szakemberek mellett a gyakorlati oldal is képviseltetve volt.
