A közelmúltban lezajlott flashmob kapcsán került sor az állampolgári jogok országgyűlési biztosának vizsgálatára, amely ismét felveti a gyülekezési törvény módosításának igényét.
Amint arról beszámoltunk az állampolgári jogok országgyűlési biztosa azt követően indított hivatalból vizsgálatot, hogy április 11-én a Hollán Ernő utcában úgynevezett flashmob keretén belül két ellentétes csoport is demonstrációt tartott a Molotov-koktéllal megrongált XIII. kerületi jegyiroda előtt, illetve környékén, majd a város különböző pontjain folytatódtak a demonstrációk. Ennek kapcsán már egy hónapon belül elkészülhet a gyülekezési jog érvényesülését célzó ombudsmani vizsgálat, amely az elsődleges megállapítások szerint visszásnak tartja, hogy a demonstrációra szóló 72 órás bejelentési határidőt a rendőrség eltérően. Az alábbiakban flashmob jelenséggel, valamint a történtek ombudsmani szemszögből való értékelésével foglalkozunk.
A flashmob
A flashmob előre eltervezett, általában az interneten keresztül megszervezett akció, amelyet olyan emberek hajtanak végre, akik korábban nem ismerték egymást, s csak egyetlen alkalommal találkoznak, hogy véghezvigyék, amit kitaláltak, és ezután különváljanak. A flashmob célja a szervezők szemében az emberek megdöbbentése, a virtuális, interneten köttetett kapcsolatok valódi, szemtől szemben megvalósuló kapcsolattá tétele, valamint a puszta szórakozás. Néhány elemző úgy tekint a flashmob-ra, mint a modern akcióművészek által megteremtett happening vagy performance egyik hétköznapi alakváltozatára. A villámcsődület viszonylag új társadalmi jelenség, az első 2003 májusában volt New York Cityben. Célja a figyelemfelkeltés, a hétköznapi ember elgondolkodtatása. Bár a villámcsődületnek nincs politikai célja vagy színezete, a média olykor tévesen politikai demonstrációkra is használja a megnevezést.
Hazai „flashmob-történet”
- Magyarországon az első flashmob, vagyis villámgyülekezés 2003. augusztus 19-én zajlott Budapesten, a Deák Ferenc téren: akkor az evangélikus templomban megszólaló harangjáték hangjaira minden résztvevő kinyitotta a magával hozott esernyőt, majd a harangszó abbamaradtával összezárták az ernyőket, és távoztak.
- A következő flashmob 2003. október 3-án volt a budapesti Nyugati pályaudvar 12. vágányánál. A 706. számú, 15.10-kor induló InterCity-járat elindulásakor a résztvevőknek meg kellett inniuk a helyszínre magukkal hozott kakaót.
- Emlékezetes volt továbbá a 2003. október 31-én tartott akció is, amikor a Blaha Lujza téri metrómozgólépcsőn utazva a résztvevők fejjel lefelé tartottak egy-egy újságot, s úgy tettek, mintha olvasnának.
- Az egyik legnagyobb és legsikerültebb magyarországi flashmob a 2005. november 9-én tartott akció volt, amikor a budapesti Nyugati téren egy megadott kürtszóra a flashmobberek elővették addig rejtve tartott párnáikat, és a földre feküdve alvást imitáltak. A helyszínen megszólaló kürtszóra aztán párnacsatába kezdtek, mígnem egy újabb kürtszó le nem zárta az akciót.
Az ombudsmani vizsgálat – helytelen rendőrségi gyakorlat
Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa a fővárosi Városligetben rendezett a 2008. április 20-i rendőrnapon az ombudsmani sátorban tartott beszélgetésen megismételte azt a korábbi kijelentését, hogy a Hollán Ernő utcai jegyiroda elé bejelentett demonstrációk során az ombudsman munkatársai nem észleltek olyan körülményt, amely a gyülekezési jog sérelmére utalt volna. Az azt követő demonstráció-sorozaton szerzett helyszíni tapasztalatok, valamint a rendelkezésre álló információk alapján nem zárható ki a gyülekezési joggal, a véleménynyilvánítás szabadságával, a hátrányos megkülönböztetés tilalmával, továbbá az előállítások során az embertelen és megalázó bánásmód tilalmával, valamint a panasz előterjesztéséhez való joggal összefüggő visszásság.
Felidézte, hogy a rendőrség hivatalosan nem vette tudomásul a Kossuth, a Szabadság, a Roosevelt és a Clark Ádám térre szervezett tüntetést, ennek ellenére három helyszínen nem oszlatták fel a demonstrációt, hanem biztosították a gyülekezések területét, majd a Lánchídon átvonuló tömeget úgy szólították fel távozásra, hogy az elvonulási útként megjelölt utcát is lezárták. Hivatalának munkatársai a helyszínen vizsgálták az előállítási gyakorlatot, a fogvatartás körülményeit. Beszéltek annak a három kapitányságnak az ügyeletes tisztjével, ahová előállították a tüntetésekről az 59 embert, valamint meghallgatták az elállítottak jelentős részét, akiknek többsége vitatta az előállítás indokát és jogalapját.
Szabó Máté az MTI-nek azt mondta: a problémák a társadalmi különbségekből, a bizonytalanságból erednek. Azzal, hogy a rendőrség a demonstrációk bejelentésénél a 72 órás határidőt eltérően értelmezi, visszalépett 1989-es, vagyis a rendszerváltás előtti időszakba, ugyanis saját elképzelései szerint dönti el, hogy mit vesz tudomásul és mit nem – jelentette ki. Hozzátette: a mérlegelés nem a jogszabályok szerint történik, és ezt aggályosnak tartja. Április 11-én a város különböző pontjaira egy férfi tiltakozásul – amiért egy politikai párt úgy jelentett be demonstrációt, hogy az a 72 órás határidőn belül volt, és azt a rendőrség mégis tudomásul vette – úgy jelentett be demonstrációt, hogy azt csak kezdés előtt 20 perccel tudatta a rendőrséggel.
Mégsem flashmob?
Az ombudsman szerint ezek a demonstrációk nem nevezhetők flashmob-nak, vagyis villámcsődületnek, ugyanis politikai célt fogalmaznak meg. „Ezek, és az ehhez hasonló megmozdulások valójában flashmob technikával szervezett spontán gyülekezések, politikai célú tiltakozások” – fogalmazott Szabó Máté, hozzátéve, hogy az elnevezés valójában egy közösségi játékot takar, ami nem fogalmaz meg üzenetet.
Módosítandó gyülekezési törvény
A gyülekezési törvény módosítása az utóbbi évek eseményei nyomán folyamatosan napirenden van. Korábban már több politikai erő is kifejezte abbéli szándékét, hogy hajlandó tárgyalni egy esetleges módosításról. A legfelsőbb államhatalmi szerv épülete előtti gyülekezés jelenleginél differenciáltabb szabályozása, a képviselők biztonságának, az állami ünnepségek, valamint a parlamenti munka méltósága biztosításának kérdései, s természetesen a spontán gyülekezés problematikája állnak a viták középpontjában.
Korábban az igazságügyi tárca berkein belül már megfogalmazódott a módosítás esetleges iránya, amely több aspektusból közelítette meg a problémát. Az első, hogy a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá csak a közügyekkel összefüggő, szabad véleménynyilvánítás érdekében tartott békés rendezvények tartozzanak, vagyis a törvény szerinti kitüntetett védelem is csak az ilyen politikai beszédet illetné meg. Fontos garanciális szabály lenne, hogy a rendezvényen résztvevők az arcukat nem takarhatják el, ugyanakkor a javaslat tartalmazott olyan rendelkezést is, amely a rendőrségi törvény módosítása kapcsán egyértelművé tenné az azonosító jelvény számának jól látható helyen történő feltüntetését.
A foglalkoztak azzal is, hogy mikor lehet legkorábban a rendezvény kezdő időpontját bejelenteni. Nem lehetne fél évre előre, hanem legkorábban a tervezett rendezvény megtartása előtt 30 nappal lehetne azt bejelenteni. Az engedély maximum 4 napra szólhatna, de természetesen ezt követően újra lenne lehetőség az ismételt bejelentésre.
A javaslatok szerint mások jogainak fokozottabb figyelembe vétele érdekében a rendőrség felülvizsgálná azt, hogy a rendezvény 4 napra történő bejelentését követő újabb bejelentésekkel mi a helyzet. Ha ugyanarra a területre és időpontra vonatkozóan több bejelentés érkezik, akkor meg kell vizsgálni, hogy a rendezvények egy időben való megtartása biztonságosan megtörténhet-e, vagyis a rendezvények elválasztása lehetséges-e. Amennyiben erre nem kerülhet sor, akkor a bejelentés sorrendje határozná meg, hogy ki tarthatja meg a rendezvényt.
Fontos eleme volt a tervezetnek, annak egyértelművé tétele, hogy melyek lennének azok a rendezvények, amelyeket a rendőrség betilthat, milyen feltételek esetén teheti ezt meg, így tisztázva a különböző rendezvények egymáshoz való viszonyát. A tervezet tartalmazta, hogy a rendezvény szervezőinek kell gondoskodnia a közegészségügyi, környezetvédelmi és zajterhelési szabályok biztosításáról. A szervező felel azért, hogy a befejezést követően haladéktalanul elbontsák az ideiglenes építményeket, berendezéseket, illetve a helyszínen található hulladék eltakarításáról és az esetleges környezeti károkról is gondoskodnia kell. Nagyon fontos elem az is, hogy főleg egy hosszabb ideig tartó rendezvénynél a lakókörnyezet nyugalmát is biztosítani kell. Bizonyos esetekben a rendezvény befejezését jelenthetné az is, ha a rendezvény résztvevői ennek nem tesznek eleget.
Láthatjuk tehát, hogy a gyülekezési törvény módosításnak kérdése több szempontból is felmerült, köztük jelentős az a szempont, amely tételes jogi alapra helyezi a rendőrség mérlegelési jogkörét, nem engedve teret a tág jogalkalmazói értelmezésnek és az ebből eredő (fentiekben részletezett) problémáknak.
Az állampolgári jogok biztosa egy „probléma térképet”, egy „csomópontot” készít, remélve, hogy azt a gyülekezési törvény módosításához is felhasználják a törvényalkotók, belátva tehát, hogy a jogszabályon mihamarabb változtatni kell.
A városligeti ombudsmani sátorban Szabó Máté és munkatársai arról is beszéltek, hogy átfogó vizsgálatot terveznek indítani a rendőrségi térfigyelő kamerákkal kapcsolatban annak ellenére, hogy azok a jelenlegi törvényi szabályozás szerint is megfelelően működtethetők. Emlékeztettek arra, hogy az adatvédelmi biztos jogkörében eljárva Szabó Máté március 5-én azt az ajánlást fogalmazta meg, hogy csak a rendőrség engedélyével lehessen térfigyelő kamarákat kihelyezni, mert az utóbbi időben ezt több önkormányzat és magánember is megtette.
