2008. április 10-én mutatták be Az Európai Unió alapító szerződéseinek magyarázata című könyvet Budapesten. Ennek kapcsán Osztovics András, a könyv szerkesztője és Fazekas Judit számolt be az uniós joganyag elsajátítását hazai szintjéről.
Háttér – Miért fontos a tájékozottság?
Hazánk 2004. május 1-jével az Európai Unió teljes jogú tagja lett, ennek értelmében pedig az uniós joganyagot a hazaival azonos szinten kell ismernie és alkalmaznia a jogászoknak. Az uniós joganyag ismeretét legalább három szempont indokolja:
- Egyrészt elengedhetetlen a jogi munka során, történjék az a közigazgatásban, vagy egy ügyvédi irodában. Ezen ismeretek nélkül a szakember egyszerűen „megbénulna”, amikor egy több tagállamot érintő kérdéssel kerül szembe.
- A második szempont az első aspektus generalizálása: ahhoz, hogy részt tudjunk venni az Unió mindennapi működésében olyan magyar szakemberek kellenek mind belföldön, mind pedig külföldön, akik gond nélkül igazodnak el rendeletek és irányelvek útvesztőiben. (Ez az uniós intézményeknél dolgozó magyar szakembereknek mindennapi rutin, de egy itthoni jogásznak átfogó képzésre van szüksége, amelyet ki kell egészítenie a gyorsan változó és bővülő joganyag aktualizálásával).
- Végül a harmadik szempont az első és a második pontban említettek konkrét megjelenése: hazánk a 2011. év első negyedévében az Európai Unió soros elnöke lesz. Ez a nagy feladat alapos felkészülést, válogatott szakembergárdát igényel.
A soros elnökségről
Ejtsünk néhány szót erről, a nem is oly távoli eseményről, amely a csatlakozásunk óta legtöbb szakembert fogja megmozgatni, s így döntő fontosságú a leendő apparátus magas szintű tudása.
A felkészülés már megkezdődött, 2007. június 26-án ugyanis megalakult a magyar EU-elnökséget előkészítő bizottság, melynek vezetője a miniszterelnök, tagjai pedig a külügyi, az igazságügyi, a pénzügyi és a szociális tárca vezetői, valamint a személyügyi államtitkár. A csoportos elnökség miatt Magyarország Spanyolországgal és Belgiummal együtt 18 hónapon keresztül látja majd el az elnöki teendőket.
A 2010-ben kezdődő első hat hónapos periódus alatt Spanyolország, 2010 második felében Belgium és 2011 első félévében pedig Magyarország lesz az EU soros elnöke. Magyarország már 2010-re, a spanyol elnökség kezdetére be szeretné fejezni a felkészülést. Ezért a feladatok kijelölésére és megvalósítására két teljes év (2008-2009) áll rendelkezésre.
A bizottság a feladatok azonosításával kezdte munkáját. A testület 2007 végégig kiválasztotta a 250 tanácsi munkacsoport elnöki teendőit ellátó szakembereket, akik nagyrészt azok közül kerültek majd ki, akik ma Magyarországot képviselik e munkacsoportokban. Az elnökségi feladatok ellátásához 1200-1300 emberre van szükség, s a kormány legtöbbjüket a közigazgatásból választja majd ki, s csak nagyon kis részben csatlakozhatnak a gárdához nyílt pályázat útján jelentkezők. Fontos a kiválasztott szakemberek képzése is, amelyet 2009-re szeretnének befejezni.
A könyv
Az Európai Unió alapító szerződéseinek magyarázata című könyv szerkesztőjeként Osztovits András elmondta: a 2400 oldalas, kétkötetes kiadványban 367 cikket magyaráztak meg a szerzők. A könyv megírásához 850 ítéletet, 700 irodalmi művet használtak fel a magyar és a külföldi jogirodalomból. A Complex Kiadó gondozásában megjelent kiadványt azok számára írták, akiknek napi munkájukban szükségük van az uniós joganyagra. A könyv gyakorló jogászoknak ad választ konkrét kérdésekre.
Vélemények – A hazai helyzet
„Egyfajta törésvonal figyelhető meg a magyar jogásztársadalomban az európai uniós jog ismerete, az európai uniós joganyaghoz való hozzáállás vonatkozásában. Ez a törésvonal nem valahol középen húzódik, hanem van egy szűk kör, akik magas szinten ismerik, alkalmazzák, oktatják az uniós jogot, és van a magyar jogásztársadalomnak a nagyobbik fele, akik számára a közösségi uniós jog még mindig valami misztikus ködbe vész.” – mondta Osztovits András bíró, főiskolai docens. Ez a törésvonal egyfajta generációs törésvonal: inkább a fiatalabbak – akik az egyetemen tanulták ezt – nyitottabbak a közösségi jog felé – fűzte hozzá.
A szakember szerint: 2004. május 1-jétől hatályos Magyarországon ez a hatalmas mennyiségű joganyag, amelyet minden jogásznak ugyanúgy ismernie és alkalmaznia kell, mint bármelyik magyar jogszabályt. Az ismerethiányból pedig nemcsak a jogászoknak, hanem az általuk képviselteknek is hátrányuk származhat.
Fazekas Judit, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szakállamtitkára szintén kiemelte: akár komoly anyagi veszteséggel is járhat az uniós joganyag ismeretének hiánya. A szakállamtitkár szerint is alapvetően a fiatalok barátkoztak meg az uniós joganyaggal. Ugyanakkor nem lát éles törésvonalat a magyar jogásztársadalomban, de nyilvánvaló, hogy akik már a karrierjük végén járnak nem akkora lelkesedéssel akarják megismerni a közösségi jogot – tette hozzá. Érdeklődés van a jogászi hivatalrendeknél, de azt nem lehet mondani, hogy az összes jogalkalmazó ismeri az uniós joganyagot – mutatott rá.
Láthatjuk tehát valós igény és szükséglet van olyan szakemberek képzése, akik járatosak az EU-joganyagban, hiszen ez a tudás mind itthon, mind pedig külföldön egyre nélkülözhetetlenebb. Az hazai egyetemek hangsúlyt fektetnek az európai uniós ismeretek elsajátítására, azonban a gyakorlati élet sajátosságainak átadása hagy még kívánnivalókat. Bízhatunk abban, hogy az egyetemek padsoraiból kikerülő fiatal és a már korábban végzett „idősebb” jogászok nagy haszonnal forgatják majd eme gyakorlat-orientált és hiánypótló kiadvány lapjait.
