A munkaügyi perben való költségmentesség és a pártfogó ügyvédek bíróság általi kirendelésének megszűnéséről tartott sajtótájékoztatót 2008. január 31-én a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke, Handó Tünde.
Handó Tünde azért tartotta fontosnak a Fővárosi Munkaügyi Bíróság sajtótájékoztatójának összehívást, mert sem a jogalkotó, sem a média nem foglalkozott ezzel a kérdéssel, amely mindenkit érinteni fog, legyen akár bírósághoz forduló fél (felperes/kérelmező), akár perelt fél (alperes/kérelmezett). Az elnök hangsúlyozta a tájékoztatón, hogy a munkáltatóknak, munkavállalóknak számolniuk kell az új rendelkezésekkel, nehogy a bíróság előtt érje őket kellemetlen meglepetés.
A tárgyi költségmentesség – eddig
A 2008. február 5-ig hatályos rendelkezés [6/1986. (VI. 26.) IM r. a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban] szerint a tárgyi költségmentes perek közé tartozik többek között a munkaviszonnyal, a közszolgálati viszonnyal és a közalkalmazotti jogviszonnyal, más szolgálati viszonnyal, valamint a szövetkezeti tagsági viszony alapján létrejött munkaviszony jellegű jogviszonnyal kapcsolatos per (együtt munkaügyi per). A társadalombiztosítási perek tárgyi költségmentességét külön jogszabályi rendelkezések biztosítják. A Polgári Perrendtartás szerint a tárgyi költségmentesség esetében a feleknek nem kell előzetesen illetéket leróniuk és nem kell a felmerülő költségeket (pl. tanúdíj, szakértői díj) megelőlegezniük. A tárgyi költségmentes perekben a bíróság a költségekről (amelyeket általában – függetlenül a pernyertesség/pervesztesség arányától – az állam viseli) a bíróság az eljárást befejező határozatában rendelkezik. Eddig a munkaügyi perekben a pervesztes munkáltató (a pervesztessége arányában) viselte az illetéket, és az egyéb felmerült költségeket. A pervesztes munkavállaló pedig csupán az ellenfélnél közvetlenül felmerülő költségek (pl. ügyvédi munkadíj, készkiadás) megfizetésére volt kötelezve. Ezek a szabályok „nem halnak ki teljesen”: a 2008. február 6-a előtt megindult perekben továbbra is hatályosak, ezt követően a tárgyi költségmentesség kizárólag a társadalombiztosítási (egészségbiztosítási- vagy nyugdíjjellegű-ellátással összefüggő) perekben marad fenn.
A tárgyi költségmentesség a munkaügyi perekben – ezután
Az 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelet alapvető változásokat hozott. A 2008. február 6-ával induló munkaügyi perek ún. tárgyi költségfeljegyzéses perek. Ennek értelében az illetéket, az esetleges költségeket továbbra sem kell leróniuk a feleknek, a per bejezésekor azonban a költségek viseléséről a pernyertesség/pervesztesség arányában rendelkezni kell a bíróságoknak. A fenti költségmentességre vonatkozó rendelkezésekkel összehasonlítva tehát ez azt eredményezi a munkavállalók tekintetében, hogy az ellenfélnél felmerült (eddig is viselendő) képviseleti költségeken felül, meg kell fizetniük a le nem rótt (feljegyzett) illetéket, és a perben felmerült – az állam által előlegezett – költségeket. A tárgyi költségfeljegyzéses per – a jövedelmi viszonyokra tekintet nélkül – feljogosítja a munkavállalót, hogy a Jogi Segítségnyújtó Szolgálatnál pártfogó ügyvéd iránti igényt jelentsen be (esetleges pervesztessége esetében ennek költségét azonban viselnie kell).
A fentiek bevésése a köztudatba annál is inkább fontos, mert ha peres fél csak az eljárás folyamán döbben rá az új szabályozásra, s ennek következtében eláll a pertől, az illetékfizetési kötelezettsége fennmarad – figyelmeztetett a Suba Ildikó, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnökhelyettese.
A pártfogó ügyvéd kirendelése – eddig
A tárgyi költségmentes perekben a fél kérelmére – az Ügyvédi Kamara által közölt listából – a bíróság pártfogó ügyvédet rendelhetett ki, aki a megbízatást csak kivételes esetben utasíthatta vissza. A 2007-es rendelet értelmében 2008. január 1-jével indult perekben a bíróság már nem rendelhet ki pártfogó ügyvédet.
A pártfogó ügyvéd kirendelése – ezután
2004. áprilisától működik a megyei Igazságügyi Hivatalok szervezetén belül a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat, amelytől már 2007. december 21-től az ügyfelek a pártfogó ügyvéd engedélyezését. A Szolgálat 2008. január 1-jével szerzett „monopóliumot” a pártfogó ügyvédek kirendelése tekintetében. Az ügyfél az engedélyező határozat (és egy meghatalmazás) birtokában keresheti fel a jegyzékben szereplő valamely jogi segítőt. A szolgáltatás költségét akkor viseli az állam, ha az ügyfél rászorulónak minősül; ellenkező esetben a költségeket neki, vagy a vele szemben pervesztes félnek kell megfizetni. Az engedélyezés és a költségek viselése függ attól is, hogy az eljárásban milyen költségkedvezmények érvényesülnek: tárgyi költségmentes perekben, vagy ha a bíróság az ügyfélnek személyes költségmentességet engedélyezett, akkor a pártfogó ügyvéd költségét az állam viseli. A bíróság rendelkezik tehát arról (a feni kivételektől eltekintve), hogy ki viseli a pártfogó költségét, azonban a díj mértékének megállapítása és annak behajtása már a Hivatal hatáskörébe tartozik.
A Fővárosi Munkaügyi Bíróság számokban
Handó Tünde elnök asszony (illetve a sajtótájékoztató nyomtatott összefoglalása) kitért arra is, hogy hogyan áll ma Fővárosi Munkaügyi Bíróság ügyforgalma. Ezen bíróság előtt folyik a hazai munkaügyi és társadalombiztosítási perek 25-30 százaléka. Kiemelte, hogy Budapestre vetítve átlagosan 1000 munkavállalóból 4 indít pert (Németországban 20 fő). A Bíróság előtt folyamatban lévő perek egyharmada társadalombiztosítási, közigazgatási per. A munkaügyi pereken belül a jogviszony megszüntetéssel és a munkadíjazással kapcsolatos ügyek vannak túlsúlyban, alig egy-két diszkriminációs per indul évente, a hátrányos megkülönböztetésre egyébként is ritkán hivatkoznak más perekben. A munkáltatók és a munkavállalók összesített pernyertességi és pervesztességi mutatói nagyjából kiegyenlítettek (a munkavállalók átlagosan 40 százaléka volt pernyertes, 19 százaléka részben pernyertes, 41 százaléka pervesztes, az elmúlt évi adatok alapján). 1999-ben egy bíróhoz átlagosan 149 ügy érkezett, 142 ügyet fejezett be, a bejezett ügyek száma a bázisévhez képest 2007-re 241 százalékkal volt magasabb. 2007-ben korábbi időszakról folyamatban maradt per 3907, érkezett ügy 5899, befejezett ügy 5888, s az időszak végén folyamatban lévő ügy 3918 volt a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon.
Az elnök asszony kezdeményezését igen pozitívan értékelhetjük: nem csak a bíróságok átlátható működéséhez járul hozzá, hanem erősíti az egész intézményrendszerbe, s azok megtestesítőibe, a bírákba vetett bizalmat.
