Webhibának (Web bug) nevezik a Microsoft Office-programok egyik tulajdonságát, amelyet kihasználva a felhasználók tudtán kívül nyomon lehet követni, hogy egy bizonyos dokumentumot kik, hol és mikor néztek meg, olvastak el. Erre az ad lehetőséget, hogy a Word- vagy Excel-szövegbe csupán belinkelünk egy képet, azaz szaknyelven hivatkozunk rá, ahelyett hogy ténylegesen behelyeznénk azt. Ha a szóban forgó képállomány az interneten van, akkor a program a szöveg minden megnyításánál csatlakozik a világhálóhoz, és letölti a képet. Ilyenkor a szövegszerkesztő (Word), táblázatkezelő (Excel) vagy prezentációkészítő (PowerPoint) elküldi a felhasználó IP-címét, vagyis azt az egyedi számcsoportot, amellyel az illető azonosítja magát az interneten. Ezzel...
Kategória: hír
EHT-hatástanulmányok vitája
Megjelent a HIF Hírlevél 2000.augusztusi száma. A megjelent cikkek közül kiemelendő az Egységes Hírközlési Törvényhez készíttetett nyolc hatástanulmány szakmai napjáról szóló beszámoló. A kiadvány tartalma: Összekapcsolási díjak 2001 EHT-hatástanulmányok vitája Felügyeleti élet nyugaton WRC-2000 Baross-emlékmu PK kézikönyv – születoben Tanulmány a múltról – a jövonek Névjegy URL: http://www.hif.hu/…l2000-08.htm
Megalakult az Alternatív Szolgáltatók Táblája
A GTS Magyarország Távközlési Kft., a Novacom Távközlési Kft., a PanTel Rt. és a UPC Magyarország KFT. alternatív távközlési társaságok a Távközlési Érdekegyeztető Fórumon belül szerdán megalakították az Alternatív Szolgáltatók Tábláját. Az új szervezet tervei részletes és konstruktív véleményt készít az Egységes Hírközlési Törvény, az ehhez kapcsolódó jogszabályok tervezetéről. A tábla állást kíván foglalni az ADSL megoldáson alapuló szolgáltatások bevezetésével kapcsolatos szabályozási és távközléspolitikai kérdésekben. A műszaki és árazási szabályozással kapcsolatban is állásfoglalást készítenek elő. A tábla az alternatív távközlési struktúrák létrejötte kritikus pontjának tekinti a hálózatépítéshez szükséges önkormányzati tulajdonosi hozzájárulások és a hatósági engedélyek kiadásának elhúzódását, valamint az engedélyek...
Elektronikus aláírás jövőre
A kormány keddi ülésén elfogadta az elektronikus aláírás bevezetéséről szóló határozatot. A kormányhatározat értelmében a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztossága elkészíti és a kormány elé terjeszti az elektronikus aláírásról szóló törvénytervezetet, amelyet a tervek szerint még idén megvitat az Országgyűlés. A törvény elfogadása esetén 2001-től már adottak lennének az elektronikus alkalmazásának törvényi feltételei, és jogilag azonossá válna a hagyományos és az elektronikus aláírás, amely elengedhetetlen az elektronikus kereskedelem vagy az elektronikus közigazgatás működéséhez. A jelenlegi szabályozási koncepció tervezete elérhető a Hírközlési Főfelügyelet weboldalán: http://www.hif.hu
A DVD-filmek híres-hírhedt kicselezője, a DeCSS immár mp3-formátumú dalocskában is terjed
Ha nem lehet a linkeket fenntartani, és a trikó is problémás, nincs más hátra, mint a zene. A DeCSS szoftver forráskódja így megzenésítve is letölthető, élénk cáfolataként a tiltást szorgalmazók erőfestítésének eredményességéről. Egy Joe Wecker nevű házi zenész a linuxos rendszereken DVD-t lejátszó program forráskódját alkalmazta dalszövegként. A dalmű valószínűleg nem túlságosan tetszhet Lewis Kaplan New bírónak, aki alig két hete hozott elmarasztaló ítéletet a 2600 című hackermagazin és a nagy filmstúdiók perében. Az ítélet szerint ugyanis a program és forráskódjának terjesztése mellett illegálisak még a rá mutató linkek is. A szoftver forráskódjának szabad terjesztését még korábban, idén januárban tiltotta...
Módosul a társasági- és a cégtörvény
A jelenleginél nagyobb szabadságot kapnának a cégek a jövőre módosuló társasági törvényben. Ezzel egyidejűleg többek közt egyszerűsödnének a cégeljárás szabályai. Gadó Gábor, az igazságügyi tárca helyettes államtitkára a Világgazdaságnak elmondta: szükségszerű, hogy társasági jogunk teljes összhangba kerüljön a közösségi szabályokkal. A változtatás alkalom arra, hogy a törvényből kiszűrjenek bizonyos, a cégeket indokolatlanul kötelező passzusokat. Nélkülözhetetlen kötelezések esetén viszont igyekeznek majd legalább alternatívát kínálni a társaságoknak. Minél több információt kapnak a hitelezők és a kisrészvényesek, annál alaposabban meg tudják fontolni, adnak-e kölcsönt, illetve megszavazzák-e a közgyűlés javaslatait. Ezért a módosítás során törekednek arra, hogy a közgyűlés előkészítése nagyobb nyilvánosságot kapjon, mint...
Kínában tiltják a domain-kereskedelmet
A világ legnépesebb országában fellépnek a domainnevekkel nyerészkedők ellen. A China Daily napilap hétvégi beszámolója szerint megakadályozzák, hogy magánszemélyek “.cn” végződés alatt nemzetközileg ismert cégneveket jegyezzenek be. Korábban több olyan eset is előfordult, hogy magánszemélyek nemzetközi kereskedelmi vállalatok nevére tették rá a kezüket. A levédett domaint aztán magas összegért kínálták eladásra, vagy azért kértek pénzt, hogy ne töltsenek fel mögé megtévesztő tartalmat. Az ilyen kihágásokért Kínában ezentúl pénzbüntetést szabnak ki.
Az IVSZ információbiztonsági szakcsoportot hoz létre
Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége által létrehozott szakcsoport tevékenysége átfogná a hálózatok és a kommunikáció biztonságán túl a hitelesítés és az internetes megjelenés kérdéseit is. Az augusztus 30-án alakuló szakcsoport aktív szerepet kíván vállalni az informatikai biztonság jogszabályi hátterének kidolgozásában, megfogalmazva és képviselve az egységes szakmai álláspontot.
E-mail megfigyelés Angliában – egyelőre elhalasztva
Az angol parlament kibővítette a nagy port kavart email megfigyelési ügy tanácskozási idejét, vélhetően a civil szervezetek nagyon erős tiltakozása miatt. Korábban már olyan hírek is terjedtek, miszerint elfogadták az email-ek legális hatósági megfigyelését, amelyet október másodikától vezettek volna be. Ám mivel a polgárjogi szervezetek, és szakemberek csoportjai erősen tiltakoztak a szerintük jogtalan döntés ellen, most tovább folytatódhatnak a tárgyalások, a felek plusz három hét időt kaptak a kérdés megvitatásához. Sokan a lehallgatást az európai emberi jogokkal ellentétesnek tartják, és az e-kereskedelem visszaszorítását jósolják a a törvény bevezetésétől, amely szerintük semmilyen pozitív hatással nem járna.
Nem lopták el a sex.com-ot
A Sex.com domain eltulajdonítása ügyében eljáró bíróság kijelentette: nem történt lopás, legfeljebb egy négy évvel ezelőtti technikai hiba okozhatta azt, hogy az igen értékes internetcím egyik napról a másikra került az új tulajdonos kezébe. A Sex.com első tulajdonosa, Gray Kremen májusban elvesztett már egy pert a domain ügyében. Akkor a Network Solutions regisztrátorát perelte, amiért 1996-ban helyt adott egy lemondó levélnek és átruházta a Sex.com tulajdonjogát Steven Cohenre. Mint ismeretes, Kremen vissza szeretné szerezni a domaint, amelyet állítása szerint Cohen egy hamis nyilatkozat elkészítésével “lopott” el tőle. Májusban a bíróság kimondta, a domain nem tekinthető vagyontárgynak, és ebből következően a...
Az FBI korlátok közt használhatja a Carnivore-t
A columbiai Szövetségi Feljebbviteli Bíróság ítélete alaposabb engedélyezéshez köti a Carnivore használatát. Az ítélet értelmében az FBI már csak bírói engedéllyel használhatja a saját maga által kifejlesztett és működtetett rendszert. A Carnivore segítségével a gyanúsítottak teljes adatforgalmát képes a nyomozóiroda lehallgatni, és éppen emiatt a totális ellenőrzési lehetőség miatt döntött a bíróság a felhasználás megszigorítása mellett. Az FBI ezek után minden online lehallgatás esetén kénytelen engedélyt kérni az illetékes bíróságtól. A Carnivore legharcosabb ellenfele az EPIC, több más jogvédő mozgalommal és telekommunikációs céggel összefogva perelte be az FBI-t a személyiségi jogok megsértésének vádjával. Így nem meglepő, hogy az EPIC képviselője,...
Adatkereskedelem és szemétposta Magyarországon
Mindössze tízezer ember tiltotta le személyes adatainak kiadását a Belügyminisztérium központi hivatalában – tudta meg a Világgazdaság. Letiltás hiányában a valamennyi állampolgár nevét, címét, életkorát és számos egyéb adatát tartalmazó adatbázisból lényegében bárki rendelhet véletlenszerűen összeállított listákat. Az államnak 72 millió forint bevétele volt ebből tavaly. A direkt marketing kampányok száma alapján valószínűsíthető, hogy számos cég címlistája nem jogtiszta, ennek ellenőrzésére azonban nincs lehetőség. A legnagyobb megrendelők a kiadó cégek, a reklámkampány-szervezők, valamint a bankok, a biztosítók és a közvélemény-kutatók. Az általában valamit eladni kívánó adatrendelők számára a legnépszerűbb a fiatalabb, aktív keresőkorban lévő, lakóhelye alapján jobb módúnak tűnő réteg....
