Alapvető stratégiai jelentőségűvé lépett elő a vállalati szellemi-termék jogi védelme. Míg a legnagyobb 500 amerikai vállalat vagyonát tizennyolc évvel ezelőtt 38 százalékban, addig tavaly 70 százalékban tette ki a szabadalom és a copyright által védett tulajdonrész – derült ki a technológiai vállalatokat támogató EDA Consortium legújabb ülésén. ½A szellemi termék sokféle szempontból az egyetlen fenntartható versenyelőny.½ – mondta az ülésen résztvevő I. Gross, a Wilson Sonsini Goodrich vállalat szellemi-termék jogtanácsosa. Kiszélesedik a szabadalom fogalma is. A vállalatoknak nemcsak a technológiáikat vagy azok egyes részeit érdemes jogi oltalom alá helyezni, hanem az egész technológiai irányt is, amelybe a termékei illeszkednek. Röviden:...
Kategória: hír
Mégsem a British Telecomé a hypertext szabadalom?
Váratlanul filmfelvételek kerültek elő, amelyek azt bizonyítják, hogy a hypertext nem a BT szabadalma. Az 1968. december kilencedikén készült fekete-fehér filmfelvételen Douglas C Engelbart és tizenhét kutató, a Stanford Research Institute-hoz tartozó Augmentation Research Center munkatársai nyilvános bemutatót tartanak, amelyen a szintén először bemutatott “ősegér” mellett felbukkan a hyperlink is. Ez a filmfelvétel alapjaiban rengetheti meg a BT érvelését, illetve befolyásolhatja a jogi eljárást is. Előzmény: A British Telecom a BBC híradása szerint magáénak követeli a hyperlink technológia jogait, és ezt dollárra is szeretné váltani. A BT egészen pontosan egy 1976-os amerikai szabadalomra hivatkozik, és ennek alapján súlyos dollármilliókra számít...
Ellentámadásba lendül a Napster
A Napster ügyvédei beadták utolsó periratukat, mielőtt az ügy a fellebbviteli bíróság elé kerül. A beadvány azzal vádolja a zeneipart, hogy visszatartották az engedélyük kiadását, valamint azt állítja, hogy a fájlcserélő szolgáltatás nem sérti a szerzői jogi törvényt. A Napster ügyvédi csapatát vezető Davd Boies azt állítja, a lemezkiadók a kezükben lévő jogokkal megpróbálták saját igényeikhez alakítani a technológiai vállalkozásokat. “Ez az ügy arról szól, hogy a felperesek a zeneipar feletti hatalmukkal megállíthatják-e az internet átalakulását a Napster decentralizált technológiája következtében, amely felborítja a zeneterjesztési formákat” – írta Boies. A perirat megerősítette, hogy az 1992-es Audio Home Recording Act (AHRA)...
Otthagyta az Amazont az EPIC
Az Amazon megváltozott adatvédelmi szabályzata miatt az Electronic Privacy Information Center kilépett az online áruház partnerei közül. A jogvédő szervezet úgy véli nem csak az új szabályzat miatt tartották szükségesnek a lépést, hanem a vásárlók megkérdezése nélküli önkényes kinyilatkoztatást is sértőnek tartják. Az új szabályzatot emailben küldte ki az Amazon ügyfeleinek, amelybe közölték, a vállalat eladott részlegeivel együtt értékesítheti vásárlói személyes adatait is, valamint, hogy ezeket az adatok megosztják parneterikkel, mint amilyen a drugstore.com. Az “Adatvédelmi és Emberi Jogi Jelentéseket” valamint az Adatvédelmi törvények kézikönyvét publikáló szervezet szerint az áruház a csődbe jutott Toysmart.com játékbolt ügyén okulva előzte meg így...
Az MP3.com letiltotta a DeCSS-dalt weblapjairól
Bár az MP3.com határozottan igyekszik kiállni az mp3-as formátumú zenékre alapuló szolgáltatásainak működése mellett a bíróság előtt is, azért van, ami már a cégnek is sok. Joseph Wecker nevéhez fűződik az egyik leghíresebb szám, a DeCSS.mp3 megalkotása és publikálása, a webes közösség legnagyobb örömére. A dal nem szól másról, mint a DVD-k másolásvédelmének feltöréséről, méghozzá elégé direkt formában: a dalban ugyanis a DeCSS-program forráskódját zengedezi el. Az előadó tisztában volt vele, hogy alkotása a Billboard-ra nem kerül fel, de az meg sem fordult a fejében, hogy az MP3.com letiltaná. Wecker szerint a dal nem a kalózkodáshoz ad újabb eszközt, hanem...
A “safe harbor”-elv nem hidalja át a digitális szakadékot
A washingtoni Global Privacy Summit konferencián Patrick Cox, az Európai Parlament képviselője arról beszélt, hogy az európai országok és az USA továbbra is különböző szemszögből tekint az adatvédelem kérdéseire ráadásul a “safe harbor” megállapodást sem támogatja egyhangúan Európa. Úgy vélte azonban, hogy a megállapodás jó kiinduló pontot jelenthet a két térség adat- és online kereskedelmi forgalmát szabályozó normák kiépítéséhez. Az Európai Parlament nem is szavazta meg az elv elfogadását azon az alapon, hogy az amerikai törvények nem teszik lehetővé, hogy európai lakosok bíróságon rendezzék amerikai cégekkel támadt adatvédelmi vitáikat. Cox kijelentette, hogy a “kibertér technikai értelemben lehet határok nélküli,...
Legalizálják a BM szoftvereit
Legálissá válnak a Belügyminisztérium (BM) tulajdonában levő, eddig esetleg nem jogtiszta forrásból származó számítógépes szoftverek. A Microsoft Magyarország a napokban egy erről szóló hároméves, összesen 2,5 milliárd forint értékű szerződést kötött a tárcával. A BM “megtisztításával” a központi kormányzat egésze is “tisztává” válik, mivel a korábbi, hasonló szerződések eredményeként minden központi kormányzati szerv által használt program mögött immár minden igényt kielégítő felhasználói szerződés áll. Hercegh Tamás, a cég ügyvezető igazgatója úgy tudja, hogy ezzel az eredménnyel a kelet-európai kormányok közül csak a magyar büszkélkedhet. Az EU-csatlakozási tárgyalásokon fontos téma a szellemi tulajdon megfelelő védelme is. Ennek jelentőségét érzékelteti, hogy a...
Megkapta félregépelt domainjeit a Wall Street Journal
Két domainnevet ítélt meg a Wall Street Journal tulajdonosának az ENSZ szellemi tulajdont védő nemzetközi szervezete szerdán. A hivatal felszólította a wallstreetjounal.com és a wallstreetjournel.com címeket bejegyző pennsylvaniai John Zuccarinit, hogy adja át a félregépelő felhasználókat váró domaineket a Dow Jones and Co vállalatnak. Az oldalakat behívó felhasználók ugyan eljuthattak a Wall Street Journal valódi lapjára, ám előbb három egyéb tartalmat kínáló oldalt is végig kellett nézniük. Az ügy döntőbírája szerint Zuccarini rosszhiszeműen jegyezte be és használta a címeket.
Jogsértő weboldalak – szaporodnak a bejelentések az internetrendőrségen
Szaporodnak a bejelentések a világhálón lévő egyes oldalak jogsértő tartalmáról: hetente átlagosan két állampolgári bejelentés érkezik a rendőrség keretein belül működő internetmonitoring csoporthoz, de egyre gyakrabban előfordul, hogy ennek a három-négyszerese is “befut” a rendőrségre – tájékoztatta az MTI-t a fél éve működő csoport vezetője. Urbán Tamás elmondta, hogy a hiedelmekkel ellentétben a csoport tagjai nem az e-maileket, illetve a tartalomszolgáltatók különböző fórumait figyelik, hanem célirányosan keresnek a weben. A csoport feladata, hogy az interneten fellelhető magyar oldalakat olvassák, és ha ott szabálysértési vagy büntetőjogi normákat sértő szövegekkel, illetve képekkel találkoznak, akkor azt regisztrálják, majd továbbítsák az illetékes hatóságnak. Az...
Nem eldöntött a hazai UMTS-licencek értékesítése
Még nincs döntés arról, hogy árverés vagy pályáztatás útján értékesíti Magyarország a harmadik generációs, úgynevezett UMTS mobiltelefon licenceket – közölte Sík Zoltán informatikai kormánybiztos egy üzletemberekkel tartott keddi találkozót követően. A találkozón Sík Zoltán az új kormánybiztosság feladatairól adott tájékoztatást. Többek között szólt arról, hogy az UMTS licencek értékesítését 2001 végére tervezik. Arról még szintén nincs döntés, hogy hány licenc kerül be ebbe az értékesítési körbe.
A szerzői jogokra is a szabadalmi hivatal ügyel
A Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) veszi át a jövőben a szerzői jogok védelmével kapcsolatos szabályozási feladatokat – derül ki egy friss kormányrendeletből. Bendzsel Miklós, az MSZH elnöke szerint a szellemi tulajdonvédelemmel kapcsolatos reformot a közelgő EU-csatlakozás sürgeti, ami ezen a területen – az Európai Szabadalmi Szervezetbe történő belépéssel – 2002-ben megvalósul. A kormány a különféle szellemi tulajdonformákhoz – például az egyedi művészeti alkotásokhoz, a szoftverekhez vagy az internetes domainnevekhez – fűződő jogvédelem ügyét is a Magyar Szabadalmi Hivatal feladatává tette a hivatal tevékenységét újraszabályozó nyári rendeletével. A szabadalmi hivatal vezetője a legfontosabb újítások között említette a 200 fős szerzői jogi...
Az amerikai kormány a Napster ellen foglalt állást
Míg a Napster internetes zenei cserefórum nemrégiben neves támogatókat tudott az elektronikai- és médiavilágból az ügye mellé állítani, a cég kénytelen volt elszenvedni azon érvének visszautasítását, hogy a szolgáltatás nem sérti meg a szerzoi jogokat. A Napster úgy érvelt, nem teheto felelossé azért, hogy a felhasználók mire használják a lehetoséget. Ezzel a Napster hasonló státuszt igényelt magának, mint amilyen a videolejátszók és DAT-eszközök gyártóinak jár, akiket nem lehet beperelni, ha a készülékeken illegális másolatok készülnek. Ezen kívül a szerzoi jogvédett anyagok magáncélú cseréje is engedélyezett, és ha a felhasználók semmi illegálisat nem követnek el, a Napstert sem lehet elítélni. Az...
