Kategória: hír

Peren kívül szeretne megegyezni az államot képviselő ügyvédi irodával az Arthur Andersen könyvvizsgáló cég, amely a Postabankot vizsgálta 1996-ban. Az irodát három másikkal együtt azért perelte be az állam, mert nem adtak körültekintő tájékoztatást a bank valós helyzetéről. Az Arthur Andersen Kft. sohasem volt a Postabank választott könyvvizsgálója, ezért csak félreértésből vonhatták be a bank könyvvizsgálói ellen indított perbe mondta a Népszavának nyilatkozva Emery Jakab, a cég ügyvezető igazgatója. Az igazgató reméli, hogy még a tárgyalások megkezdése előtt megegyezhetnek a felperesekkel, és így kimaradnak a perből. Azt azonban nem árulta el, hogy ezt hogyan szeretnék elérni.

Külföldi portálokról beszerezhetők a gyógyszerek Legalább fél tucat magyar honlap kínál információt a vény nélkül beszerezhető orvosságokról. A hálóról gyógyszerhez csak külföldi, leginkább holland és amerikai portálokról lehet jutni: a hazai jog tiltja e termékek patikákon kívüli forgalmazását.

Közérdekű adat közlésére kötelezte kedden a Fővárosi Bíróság elsőfokú ítéletében a Pénzügyminisztériumot a Nyilvánosság Klub kérelmének helyt adva – mondta el lapunknak Kenedi János, a klub ügyvivője. A civil szervezet azután fordult keresettel a bírósághoz, hogy a PM tavaly júliusban megtagadta a válaszadást a Magyar Nemzet eladásával kapcsolatos két kérdésre. A Nyilvánosság Klub azt kívánta megtudni a minisztériumtól, hogy a Postabank 1998-as állami kézbe kerülése után a Magyar Nemzet eladásáig mennyi pénzt fordított a napilapra. A szervezet aziránt is érdeklődött, hogy a Szerencsejáték Rt. az újság eladása előtt mennyit fizetett a Sportfogadás című önálló lap kiadására, és mennyit fordít erre...

A rendőrség több magyarországi szolgáltatót is megkeresett, hogy beletekinthessen a szeptemberben meggyilkolt Csonka Katalin elektronikus levelezésébe. A kislány holttestére októberben találtak rá Rákospalotán. Nem sokkal később kiderült, sokakkal levelezett interneten, illetve cicuka néven előszeretettel kereste fel a csevegő csatornákat is. A rendőrség azt reméli, hogy a levelek rejtik gyilkosának nevét. A nyomravezetőnek egymillió forintot fizetnek.

Több mint nyolcvan domainnév elmaradt bejegyzése miatt négyszázmillió forintos kártérítést és egymillió forintos költségének megtérítését követeli a Pointernet Kft. webdesigner cég a Matávnettől.

Beindult a Külügyminisztérium új, angol nyelvű, európai uniós internetes honlapja, amelyet Gottfried Péter, a tárca integrációs államtitkára kedden mutatott be a Budapesten dolgozó külföldi újságíróknak – nyilatkozta a külügyi szóvivő az MTI-nek. Horváth Gábor elmondta, hogy az új honlapot a magyar EU-csatlakozás külső kommunikációs programja keretében indították. A honlap a www.kum.hu/…t/index.html címen érhető el.A szóvivő kiemelte: a Külügyminisztérium európai uniós külső kommunikációs programjának célja, hogy az Európai Bizottsággal, a tagországok kormányaival fenntartott folyamatos, érdemi párbeszéd mellett a lakosságot, s az EU-bővítésben érintett szervezeteket is megszólítsák a tagországokban. Az angol nyelvű honlap – amely a későbbiekben más uniós nyelveken is elérhető...

Óriási az érdeklődés a rendőrség hétfő dél óta működő Telefontanú-programja iránt. Ezt jelzi az is, hogy kedd délutánig 299 hívás érkezett a rendőrség Teve utcai központjában lévő fogadóállomásra – közölte az MTI érdeklődésére kedden az ORFK bűnmegelőzési osztályának vezetője. Nyolc óra alatt 198 hívás érkezett a 06/80-555-111-es ingyenes számra; köztük 41 olyan, amelyet bűncselekményre utaló információk miatt ellenőriznek. Kedden délután már 101 hívást regisztráltak. A hívások csaknem fele egy-egy konkrét bűncselekménnyel kapcsolatos információt tartalmazott. Az első két nap hívásaiban nagy számban szerepelt a prostitúcióról, az emberkereskedelemről, eltűnt személyekről, személygépkocsi-feltörésekről, betörésekről szóló információ is. Az ingyenesen hívható telefonszámon az emberek bűnesetekkel...

“Több tízmillió forint kár érhette a szoftvergyártókat amiatt, hogy az Egis Gyógyszergyár Rt.-nél nagy számban alkalmaztak tisztázatlan eredetű szoftvereket – adták hírül a lap január 9-i számában. A szoftvercégek az őket ért “kár” becslésekor abból indulnak ki, hogy mennyi bevételre tettek volna szert abban az esetben, ha a jogtalanul használt – esetleg “feketén” vásárolt – szoftver helyett “legális” forrásból beszerzett programokat alkalmaztak volna. Ez – mint sok más egyéb állítás is – téves és túlzó, ugyanis korántsem biztos, hogy az illegális felhasználó a tényleges piaci árért valóban megvásárolta volna a kérdéses terméket. A szoftverlobbi (egyes informatikusok szerint a szoftvermaffia) világszerte...