A több emberen elkövetett emberöléssel gyanúsított ápolónő vallomásának módosítását, vagy annak visszavonását javasolja Szőgyényi József, a gyanúsított ügyvédje – közölte az ügyvéd hétfőn az MTI-vel. A jogi képviselő hétfői megbeszélésükre hivatkozva elmondta: számára a beszélgetést követően vált világossá, hogy a gyanúsított a kezeléshez szükséges gyógyszereket fájdalomcsillapítási céllal adta be betegeinek, nem pedig emberölési szándékkal. Azt, hogy ezek a gyógyszerek mennyiben gyorsították a betegek elhalálozását még szakértők vizsgálják – mondta. Az ügyvéd elmondta azt is, hogy az ápolónő által kezelt betegek többségének keringési zavarai voltak, így a fájdalomcsillapító gyógyszereket a gyanúsított nem izomba, hanem vénába adta, ahonnan gyorsabban hatottak a készítmények.
Kategória: hír
Szexuális hirdetések: szigorodó magyarországi szabályozás
Budapest, 2001. február 27. (MTI) – A rendőrég március elsejétől határozottan fellép azon szexuális tartalmú hirdetések feladói és közzétevői ellen, akik a szolgáltatást közvetítőn keresztül kínálják – nyilatkozta a csütörtöktől életbe lépő változások kapcsán az MTI-nek a Belügyminisztérium illetékese.Borai Ákos, a jogi főosztály helyettes vezetője hangsúlyozta: ehhez hozzátartozik, hogy szankcionálják, ha a szexuális szolgáltatásokat nem a szexuális áruk üzletében vagy erotikus újságokban hirdetik. Ez azt jelenti, hogy március elsejétől a törvény módosítása értelmében nem lehet szexújságokon, illetve -boltokon kívül szexuális szolgáltatásra vonatkozó hirdetést elhelyezni. A gazdasági reklámtevékenységről szóló törvény módosítása – egyebek mellett – megtiltja a szexuális árukon vagy szexuális...
Nincs jogsegély a Kaya-ügyben
Nem továbbította az újabb jogsegélymegkeresést Kaya Ibrahim tanúkénti meghallgatására és újabb írásminták beszerzésére a fantomcégügyben a Legfőbb Ügyészség. Információink szerint a vádhatóság szükségtelennek tartotta a költséges eljárást, mondván az írásszakértői vélemény szerint nagy valószínűséggel Kaya Ibrahim aláírása szerepel a cégvásárlás dokumentumain. A BRFK 1998 óta nyomoz ismeretlen tettes ellen közokirat-hamisítás miatt a fantomcégügyben. Schlecht Csaba 1995. július 25-én tizennégy Fidesz-közeli vállalkozást adott el egy magát Kaya Ibrahimként igazoló férfinak. Kayát – aki Németországban élő vendégmunkás – jogsegély-megkeresés keretében tavaly tanúként hallgatták meg: határozottan tagadta a cégvásárlást. A rendőrség írásszakértőt rendelt ki. A szakértői vélemény szerint nagy valószínűséggel Kaya aláírása szerepel...
Elkezdődik a meghallgatás a Microsoft fellebbviteli perében
Hétfőn és kedden elmondhatják szóbeli érveiket a Microsoft és az USA igazságügyi minisztériumának jogi képviselői. A Microsoft nyilván kemény harcot vív majd feldarabolása ellen, amelyet első fokon rendeltek el. A cég ügyvédei bizonyára megpróbálják meggyőzni a fellebbviteli bírákat arról, hogy az Explorer integrálása a Windows operációs rendszerbe nem versenyellenes viselkedés, és nem okoz kárt a felhasználóknak. Richard Urowsky, aki már kétszer védte sikeresen a céget a fellebbviteli bíróságon, nyilván arra épít majd, hogy az Explorer integrálásával fokozódott a Windows funkcionalitása. Azt is érvként hozhatja fel, hogy az erősödő piaci verseny miatt a rivális Netscape Navigator szoftverének javítására és árainak csökkentésére...
A RIAA harcot indított a Napsterhez hasonló cégek ellen
Az amerikai hanglemezgyártók szövetsége (RIAA) hétfőn 75 ügyvédi felszólítást küldött ki 40-50 USA-beli internetszolgáltatónak, akikről gyanítják, hogy hálózatukon állománycserélő szerverek működnek. A szövetség becslése szerint 80-90 “Open Nap” szerver működik Amerikában. Az Open Nap szerverek olyan szoftvert használnak, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználók a Napsteréhez hasonló zenei csereberélést folytassanak. A szolgáltatók pozitívan reagáltak a felszólításokra, az utóbbi napokban többen is leállították a hálózataikon működő ilyesfajta szervereket. A RIAA a külföldi szolgáltatóknak is szeretne leveleket küldeni, ehhez azonban a hanglemezgyártó ipar nemzetközi szövetségének (AFPI) segítségére lesz szüksége. A RIAA számára egyedül a Gnutella jelent gondot, ez az állománymegosztó rendszer uganis...
Lejár az ISZT-TT tagjainak megbízása
Az Internet Szolgáltatók Tanácsa (ISZT) tavaly márciusban, a domainliberalizációt követően létrehozott Tanácsadó Testületének (TT) tagjai megbízatásuk lejártával 2001. március 31-én távoznak. Az ISZT TT hatfős csapatának feladata az internet szolgáltatók, mint regisztrátorok, s maga az ISZT, mint nyilvántartó, domainnév bejegyzéssel kapcsolatos kérdéseire vonatkozó elvi álláspontok meghozatala volt. Az ISZT TT jelenlegi összetételében 2000. december 31-ig kapott megbízást, ezt hosszabbította meg az ISZT március 31-ig.
Jelentés az MSZH 2000. évi tevékenységéről
A Magyar Szabadalmi Hivatal honlapjáról 2000. február 20-tól tölthető le a szervezet 2000. évi tevékenységéről szóló jelentés.A dokumentum pdf formátumban érhető el az alábbi címen:http://www.hpo.hu/…000evjel.pdf.
Internet-szabályozás – Járatlan utakon
“Létrejött a hazai tartalomszolgáltatók önszabályozó testülete, ami fontos esemény a szigorúbb kontrollt követelő Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) és a világháló szabadságát féltő szolgáltatók vitájában. Ettől függetlenül, az internet szabályozása az elkövetkező évek fontos területe marad, itthon és külföldön egyaránt.” További részletek a FigyelőNet ‘Internet-szabályozás – Járatlan utakon’ c. cikkében.
Kérdéses az elektronikus közbeszerzés startja, több hónapos késésben a program
Nem írták még ki az elektronikus közbeszerzés technikai megvalósítására vonatkozó eljárást tudta meg a VG — jóllehet megindításának határidejét a kormány 2000. július 15-ében szabta meg. A több hónapos késésről, illetve az ügy állásáról többszöri megkeresésünkre sem kaptunk tájékoztatást a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) informatikai kormánybiztosságán. Információink szerint az elektronikus közbeszerzésben a Magyar Posta Rt. is szerepet kíván vállalni. A kormány mint arról a Világgazdaság már hírt adott — tavaly június végén fogadta el az elektronikus közbeszerzés koncepcióját, és akkor döntött a létrehozásával kapcsolatban szükséges intézkedésekről is. Határozata szerint a rendszer 2002. február 1-jéig fokozatosan áll fel, 2000. július 15-ig pedig...
Törvénymódosítási tervek, a korrupció visszaszorítása jegyében
Az ár súlyát legalább 65 százalékra kell növelni a jelenlegi 30-40 százalék helyett az eljárások elbírálásánál javasolja Perlaki Jenő fideszes képviselő a közbeszerzési törvény küszöbönálló módosítása kapcsán. Javaslattervezetét az Országgyűlés közbeszerzési bizottsága március 2-i ülésén — a szakértők által készített csomaggal együtt — tárgyalja meg. A Közbeszerzési Értesítő (KÉ) évről évre tegye közzé a leggyakoribb és legnagyobb kiadást képviselő beszerzések összehasonlító árait mint irányárakat javasolja egyebek között Perlaki Jenő. Az Országgyűlés közbeszerzési bizottságának tagja szerint ezt különösen a következőkre tartja fontosnak: mellékút, főút, járda építése, lakás, szociális otthon, kórház (gépészet nélkül), épületek, utak, mellékutak, főutak, járdák felújításánál és csatornák építésénél....
Jogi kiskapu a médiatörvényben, a műsorelosztás szabályainak módosítását kezdeményezik
Távközlési cégek a médiatörvény módosítását kezdeményezik az egységes hírközlési törvény megalkotásakor. Olyan diszkriminatív szabályokat kifogásolnak a műsorelosztás szabályaiban, amelyek ellentétesek az EU normáival is. Jogi kiskapu nyílhat meg a változáshoz: a médiatörvény érintett szakaszait is “feles” szavazással fogadták el 1995-ben. Négy távközlési cég (PanTel, GTS, Novacom, UPC) a médiatörvény szerintük EU-normákat és befektetői érdekeket sértő, diszkriminatív rendelkezéseinek megváltoztatását kezdeményezik. Ezek a műsorelosztó hálózatokra írnak elő korlátozásokat, illetve kötelezettségeket. A kezdeményezők szerint a törvény tévesen keveri össze a műsorelosztást és a műsorszolgáltatást, illetve helytelenül tesz különbséget a műsorelosztók és a műszakilag ezekkel megegyező hálózatokat működtető távközlési cégek közt. A cégek kifogásolják,...
EU-terv a bankkártya-csalások ellen
Miután tavaly 50 százalékkal nőtt a nem készpénzes fizetési módszerekhez kötődő csalások száma az Európai Unióban, az EU Bizottsága akciótervet jelentett be az ilyenfajta visszaélések kivédésére. A csalások összértéke a becslések szerint eléri a 600 millió eurót, és a növekedés nagy része a telefonon és az interneten keresztül lebonyolított fizetésekhez kapcsolódik. A Bizottság szerint a probléma leküzdése ugyan elsősorban a fizetési rendszereket működtető társaságok dolga, de a hivatal ezt többféle módon is támogatni kívánja: platformot kínál az információcseréhez, illetve világos és kötelező erejű szabályokat hoz, megfelelő szankciókkal azok ellen, akik megsértik ezeket a szabályokat. A sikeres stratégia kulcsa a nemzetközi...