Kategória: hír

Ha minden jól megy, akkor hat hét múlva megszülethet az elektronikus aláírásról szóló törvény. Szakértők szerint az új jogszabály által előírt, fél-egymilliárdos beruházást igénylő, minősített aláírás-hitelesítésre csak néhány nagy cég vállalkozhat.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar felvételt hirdet a tudományos doktori (Ph.D.) képzésben való részvételre Az állam- és jogtudományok területén A politikatudomány területén. Az ELTE-ÁJK közleménye: “Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Kara 2001. őszén újabb évfolyam számára indítja meg a tudományos fokozat (Ph.D.) megszerzésére felkészítő hároméves szervezett és a hároméves egyéni képzést nyújtó doktori programját az állam- és jogtudományok, valamint a politikatudomány területén. A szervezett képzésben résztvevők nappali tagozatos hallgatói jogviszony alapján ösztöndíjban részesülhetnek. Munkaviszonyban álló személyek ösztöndíj nélkül vehetnek részt a programban. Az ösztöndíjas hallgatók tandíjat (jelenleg 5400 Ft/hó), a nem ösztöndíjas hallgatók költségtérítést (...

Az alkotmánybíróság döntése után a kormány piaci megoldást keres a szövetkezeti külső üzletrész-tulajdonosok problémájára – az igényléseket mindenesetre továbbra is fogadják, felmérés céljából.

A kedden parlamenti zárószavazásra kerülő módosítás a kormány szerint korlátozza a munkáltatók lehetőségeit a visszaélésre, valamint elősegíti a jogalkalmazás biztonságát. Ezzel szemben a szakszervezetek úgy látják, e módosítás több eleme is hátrányos a dolgozóknak, főként igaz ez a munkaidő-szervezés kérdéseiben. E körbe tartozik például az éjszakai munka meghatározása, amely a parlament elé kerülő anyag szerint azt jelenti, hogy az este tíz óra és a reggel 6 óra közötti időszakban kétórányi munka éjszakai pótlék kifizetése nélkül is elrendelhető. Ugyancsak sok vita volt az idénymunka fogalmának meghatározásakor, ezt a szakszervezetek túl tágan megfogalmazottnak, általánosnak tartják. A munkavállalói szervezetek szerint hátrányos a munkaidőkeret...

A Pénzügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatásokat az általános forgalmi adó 25-, 12-, és nullszázalékos kulcsaiban. Az adóbevételeket és kiadásokat jelenleg a kétéves költségvetés, az adókulcsokra vonatkozó szabályokat pedig az adótörvények rögzítik. Eszerint 2003. január elsejéig megmaradnak a jelenlegi kulcsok – adja hírül a Világgazdaság. Az érvényben lévő szabályozást mindenképpen meg kell változtatni Magyarország uniós csatlakozásakor, mivel az Európai Unióban nem létezik nullszázalékos forgalmiadó-kulcs. A pénzügyi tárca korábban – 1999-ben – már megpróbálta a kulcsok egymáshoz közelítését, azonban a folyamat megrekedt. A 2000-es adótörvényekben a kormány két lépcsőben javasolta a nullszázalékos adómérték növelését, először az idei évtől 3 százalékkal, majd pedig...

Sürgősen, még az idén meg kell alkotni a nemzetközi szerződésekkel okozott károk kárpótlásáról szóló jogszabályt – derül ki az ombudsmani hivatal beszámolójából. Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa már évekkel ezelőtt felhívta a figyelmet arra, a Párizsi Békeszerződésben Magyarország vállalta, hogy kártalanítást fizet az elvett vagyonért. A kárpótlásra lehetőséget adó jogszabályra az 1946-os magyar-csehszlovák lakosságcsere-egyezmény, valamint a két ország közötti 1964-es vagyonjogi egyezmény által okozott károk miatt is szükség lenne. Ugyanis a Csehszlovákiából áttelepülteket kint maradt, elkobzott vagyonukért még nem kárpótolták. Az Alkotmánybíróság négy évvel ezelőtt figyelmeztette az Országgyűlést a mulasztásos alkotmánysértésre. A külügyminiszter 1999-re ígérte a jogszabály megalkotását....

Az Európai Uniónak a munkaerő szabad áramlásával kapcsolatosközös tárgyalási álláspontjára tett javaslatban most még sok azismeretlen elem – állapította meg csütörtökön Magyarország brüsszeliEU-missziójának vezetője. Az Európai Bizottság szerdán ismertetetttervezete szerint legfeljebb hétéves időszakra nem vállalhatnánakmunkát az új tagállamok polgárai a közösségben. Ebben az időszakban atagországok saját nemzeti szabályozásukat alkalmazhatnák,Magyarországot azonban természetesen nagyon érdekelné, milyeneklennének ezek a szabályozások a csatlakozás után. Ugyanakkor“semmiképpen nem mondanám, hogy (a javaslat) elfogadhatatlan” – fűztehozzá a főtárgyaló, hangsúlyozva, hogy Magyarország a tagállamokáltal jóváhagyandó hivatalos álláspontra kíván majd érdembenreagálni. A hétéves átmeneti időszakot elsősorban Németország ésAusztria szorgalmazza, több tagállam viszont nem ért egyet ajavaslattal.

Megtárgyalta és támogatta csütörtökön az Országgyűlés informatikaibizottsága Zuschlag János MSZP-s képviselő indítványát, miszerintpapír helyett e-mailen és interneten kommunikáljanak a testületbenülő képviselők. Zuschlag az Indexnek elmondta: a bizottság következőülésén a témát újból napirendre tűzik, és az Országgyűlés feléajánlást fogalmaznak meg, hogy a parlament tevékenységét, azinformáció áramlását megkönnyíthessék. A képviselő szerint abizottságban rég nem tapasztalt egyetértés alakult ki a javaslatkapcsán a különböző pártokhoz tartozó képviselők közt.