Kategória: hír

Ingyenes lehet a telefonos internet?

Az internetes piac dial up-os szegmensében ingyenessé válhat az internetszolgáltatás, ha a szolgáltatók a telefondíj-megosztás során megfelelő összeget kapnak – közölte Graur Tamás, a PSINet Magyarország ügyvezető igazgatója csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón. Az ügyvezető úgy vélte: ha az internetszolgáltatók percenként nettó 3 forintot kapnának a díjmegosztás keretében, akkor ez az összeg már fedezné az internetszolgáltatást, így azt ingyen adhatnák a magán-előfizetőknek.

A Matáv nem ért egyet az internetes bevételmegosztással

A Matáv nem tudja értelmezni és nem is ért egyet azzal az egységes hírközlési törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítvánnyal, amely a telefonszolgáltatást és az internet-szolgáltatást végző cégek között kötelező bevételmegosztást ír elő – közölte Straub Elek, a társaság elnök-vezérigazgatója csütörtökön, Budapesten sajtótájékoztatón.

2001. évi Magyar Közlöny 60. szám május 30.

84/2001. (V. 30.) Korm. r. Az Európai Megállapodáshoz kapcsolódó, a megfelelőség értékeléséről és az ipari termékek elfogadásáról szóló Jegyzőkönyv kihirdetéséről 85/2001. (V. 30.) Korm. r. A mezőgazdasági termelők kibontakozási hitelkonstrukciójáról és a gazdahitel programról szóló 30/2000. (III. 10.) Korm. rendelet módosításáról 86/2001. (V. 30.) Korm. r. Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról 87/2001. (V. 30.) Korm. r. A katonai felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló 28/1999. (II. 12.) Korm. rendelet módosításáról 12/2001. (V. 30.) HM r. A katonai szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 1/1997. (I. 9.) HM rendelet módosításáról 13/2001. (V. 30.) HM-BM e....

Demeter Dénes kontra MH – helyreigazításra kötelezték a lapot

Helyreigazításra kötelezte a Magyar Hírlap című napilapot a Fővárosi Bíróság csütörtökön kihirdetett jogerős ítéletével, mert az újság valótlanul híresztelte Hajdú Demeter Dénesről, a polgári titkos szolgálatokat felügyelő miniszter, Demeter Ervin édesapjáról, hogy részt vett a hungarista mozgalomban, illetve parlamenti képviselőtől származó információkat adott át a mozgalomnak. A Magyar Hírlap tavaly december 20-i, címlapon induló cikkében Keller László szocialista országgyűlési képviselőnek a nyilvános parlamenti ülésen elhangzott felszólalására támaszkodva írta, hogy Hajdú Demeter Dénes részt vett a hungarista mozgalomban. Az információátadásról pedig Szemenyei Kiss Tamás, a mozgalom magyarországi hírszolgálatának vezetője nyilatkozott a lapnak.A sajtóperben Keller László és Szemenyei Kiss Tamás nem vitatta,...

Új koalíciós jelölt az adatvédelmi biztosi posztra

A Fidesz a koalíciós partnereivel egyetértésben módosította az adatvédelmi biztosi poszt betöltésére tett korábbi javaslatát, és Molnár Miklóst, az ELTE jogi kara államigazgatási tanszékének vezetőjét jelöli ombudsmannak – közölte a Fidesz parlamenti frakcióvezetője csütörtökön az MTI-vel. Szájer József egyúttal jelezte: Nagy Sándorral, az MSZP frakcióvezetőjével egyetértésben kezdeményezték a köztársasági elnöknél, hogy az ombudsmanjelöléssel kapcsolatban keddre tervezett hatpárti egyeztetést néhány nappal halasszák el. Mint mondta, erre a két nagy párt egyeztetésének sikere érdekében van szükség.

Németh Zsolt interjúja a státustörvényről egy szlovák lapnak

A státustörvényről, a kétoldalú kapcsolatokról beszélt Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára a Domino Fórum című liberális eszmeiségű szlovák aktuál- és társadalompolitikai hetilap legújabb számában megjelent exkluzív interjúban. Kifejtette: “A magyar szlovák és a magyar-román alapszerződést Horn Gyula kötötte meg Vladimír Meciarral, illetve Ion Iliescuval. Ennek következtében nem igazán mély és átfogó dokumentumokról van szó. Tekintettel azonban a nemzetközi jog olyan alapkívánalmaira, mint a jogbiztonság elve, a(z 1998-as) választások után egyértelműen deklaráltuk, hogy betartjuk az alapszerződések rendelkezéseit és élni igyekszünk a bennük kínálkozó lehetőségekkel.” Az államtitkár megemlítette a Párkány és Esztergom között újjáépülő hidat, a már megnyílt kassai magyar és...

Egyedülállóan szigorú szektaellenes törvény Franciaországban

Egyedülállóan szigorú törvényt fogadott el a francia nemzetgyűlés a szekták illegális tevékenységének korlátozásáról és visszaéléseik büntetőjogi kezeléséről. Az új jogszabály értelmében a jövőben bírósági ítélet alapján feloszlatható minden olyan szektás mozgalom, amely korlátozza a tagok személyiségi jogait, törvénybe ütköző orvosi gyakorlatot űz, illetve hazug és félrevezető propagandát fejt ki. A szektaellenes törvény felsorolja azokat a jogi eszközöket, amelyeket “hátrányos helyzettel való visszaélés” eseteiben kell alkalmazni az illegális eszközökkel élő szekták ellen, három évi elzárást, valamint 2,5 millió frankos (100 millió forint) pénzbüntetést helyez kilátásba a tett elkövetőivel szemben. Az új szabályozás bűncselekménynek minősíti a “szellemi manipulálást”, amellyel “tudatlan vagy képességeinek...

Utoljára számoltak be a parlamenti biztosok az Országgyűlének?

Hat éves megbízatásuk lejártával utoljára számoltak be az országgyűlési biztosok a Parlamentnek tavalyi tevékenységükről. Az állampolgári jogok biztosának tevékenységét mind a hat parlamenti párt vezérszónoka méltatta. Továbbra is kétséges azonban, hogy a megadott határidőre sikerül-e megválasztani az utódokat, ugyanis a pártok között még mindig nincs egyezség az utódok személyéről. A szocialisták és a szabad demokraták akik a jelenlegi ombudsmanok maradása mellett érvelnek — feltették a kérdést, hogy miért kell új jelölteket állítani, ha mindenki elégedett a munkával. A Fidesz képviselői erre azt az álláspontjukat ismételték meg, hogy a hivataloknak meg kell újulniuk.

Nem a bíróság, hanem a kamera elé áll a vádlott?

Több nyugat-európai országhoz hasonlóan januártól Magyarországon is lehetőség nyílik arra, hogy a bíróság úgynevezett “távtárgyaláson” ítélkezzék egyes többvádlottas súlyos bűnügyekben – értesült a Népszabadság. Az új rendszerben videotelefon-összeköttetést teremtenének a különböző fegyintézetekben lévő vádlottak és a bírósági tárgyalóterem között. Ha a kormány elfogadja az Igazságügyi Minisztériumban (IM) közelmúltban elkészült jogszabály tervezetét, és a parlament megszavazza az új bírósági eljárás alkalmazásához szükséges törvénymódosításokat, 2002. januártól nem kell a rendőrségnek és a büntetés-végrehajtásnak évente százmilliókat költenie az előzetes letartóztatásban lévő vádlottak bíróságra szállítására és őrzésére. A távtárgyalásra alkalmazható technikának egyik lehetséges fajtáját értesüléseink szerint a június 11-én kezdődő Kriminálexpón mutatják be, ahol...

Emelkedik a csődbűntettek száma

Csődbűntett miatt az idén várhatóan több mint kétezer nyomozást indít az APEH Bűnügyi Igazgatósága a tavalyi 1138-cal és az 1999-ben indított 736-tal szemben – mondta Boross Zoltán, az igazgatóság főosztályvezetője szerdán Budapesten egy szakmai rendezvényen. A Felszámolók Országos Egyesülete (FOE) által rendezett tanácskozáson Boross Zoltán elmondta: az idén április végéig 503 esetben rendeltek el nyomozást csődbűntett gyanúja miatt. Az 1999. február 1-jén alakult igazgatósághoz fennállása alatt 3010 feljelentés érkezett. Vádemelési javaslatot ezek 57 százalékában tettek – mondta Boross Zoltán. A hivatal tapasztalatai szerint a csődbűntett elkövetése miatt indított eljárások általában két hónap alatt lezajlanak. Hozzátette: a nyomozást akadályozza az, hogy...