Kategória: Blog: versenyjog archív

A Parlament utolsó nyári ülésnapján elfogadta az agrárpiaci rendtartást módosító, az élelmiszer termékpálya működésével kapcsolatos törvényeket. Az egyértelműen agrár-szakpolitikai indíttatású törvényjavaslatok célja egyrészt az élelmiszer termékpálya kódex egyes elemeinek törvénybe iktatása, másrészt pedig bizonyos, az agrárszektorral kapcsolatos magatartások kiemelése a Versenytörvény 11. §-ban foglalt kartelltilalom hatálya alól. A törvények jelenleg a köztársasági elnök általi kihirdetésre várnak.

Tovább tisztázta az összehangolt magatartások fogalmával kapcsolatos esetjogot az Európai Bíróság – ezúttal egy előzetes döntéshozatali eljárásban, amelyre a T-Mobile Netherlands BV és társai által a holland versenyhatóság határozatának felülvizsgálata iránt indított perben került sor (C-8/08). Az eset egyúttal kitűnően példázza, hogy egyetlen megbeszélés is kartellnek minősülhet – még akkor is, ha a felek azon esetleg semmilyen megállapodást sem kötnek.

2009. április 2-án született meg az Európai Bíróság (EB) ítélete a France Télécom SA v Bizottság ügyben (ügyszám: C-202/07, az ügyről korábban a France Télécom jogelődjének neve miatt „Wanadoo” néven halhattunk). Az ítéletben végre egyértelművé tette az EB, hogy a közösségi versenyjog alapján a felfaló árazás megállapításának nem előfeltétele annak bizonyítása, hogy az erőfölényes vállalkozás képes lesz a felfaló árakkal elszenvedett veszteségét későbbi áremelésekből származó nyereségével kompenzálni.

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium február végén tette közzé a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos jogszabálytervezeteket, köztük a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről és a Közérdekvédelmi Hivatal felállításáról szólót. Tekintettel arra, hogy a vélhetően mintát adó szabályozott whistleblowing rendszernek az USA-ban számos versenyjogi vonatkozása van, felmerül, hogy a hazai jogszabálytervezetek esetében is lehet-e ilyen kapcsolódásokat találni.

Az Alkotmánybíróság (Ab) 2009. február 23-án kelt 666/A/2008. sz. határozatával alkotmányellenesnek nyilvánította a tisztességtelen piaci magatartásról és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 2008. június 2-i módosításáról szóló törvény 15. §-át, amely ár- vagy piacfelosztó kartell miatt jogerősen elmarasztalt és bírsággal sújtott vállalkozás vezető tisztségviselőjét két évre eltiltotta volna attól, hogy gazdasági társaság vezető tisztségviselője legyen. Az Ab a jövőre nézve nem zárta ki ilyen szankció alkalmazásának lehetőségét, ugyanakkor meghatározta, hogy ezt milyen garanciák esetén tartja alkotmányosan elfogadhatónak. Az ezen garanciáknak megfelelő megoldás azonban nagyon nehezen képzelhető el a büntetőjogon területén kívül. Az Ab döntése nyomán a...

Január végén került fel a GVH honlapjára Fővárosi Ítélőtáblának a Vj-45/2006 számú “fogyasztós” ügyben született GVH határozat bírósági felülvizsgálatát lezáró, 2008. november 27-én kelt ítélete. Az ügy érdekessége az, hogy az ítélet indokolásában a Fővárosi Ítélőtábla általános jelleggel foglalta össze azt, hogy milyen súlyosító és enyhítő körülményeket vesz figyelembe a bírságösszeg jogszerűségének vizsgálata során, hozzátéve, hogy „eddig is ezek voltak, és ezt követően is ezek lesznek azok az elvek, amelyek alapján a másodfokú bíróság eljár(t)” (ld. 5-6. oldal).

Viszonylag ritka az olyan fúziós döntés, amelyben közvetlenül a Versenytanács állapítja meg, hogy egy összefonódás nem engedélyköteles. A Pápai Hús Kft. / Pápai Hús Zrt. „fa” (Vj-161/2008) egy ilyen ügy, és egyben kitűnő illusztrációja annak, amikor egy összefonódásban részt vevő vállalkozást versenyjogi értelemben egyetlen más vállalkozás sem irányít.

A Bizottság 2008. január 15-én indított ágazati vizsgálatot, ilyen eljárásban elsőként alkalmazott előzetes értesítés nélküli helyszíni vizsgálttal („hajnali rajtaütés”). 2008. november 28-án a Bizottság nyilvánosságra hozta első megállapításait, melyre 2009. január végéig lehet észrevételt tenni az érdekelteknek. Az ágazati vizsgálat végső jelentése vélhetően 2009 tavaszára készül el.

A GVH megállapította, hogy a Microsoft nem élt vissza gazdasági erőfölényével, mert sem kizáró sem pedig kizárólagos vásárlásra ösztönző kedvezményrendszert nem működtetett Magyarországon. A döntés itt elérhető: http://www.gvh.hu/…AE5E555B.pdf

A Lelos et. al. v GSK egyesített ügyekben (C-468/06 – C478/06) az Európai Bíróság 2008. szeptember 16-án hozott ítélete szerint nem feltétlenül jelent erőfölénnyel való visszaélést, ha egy gyógyszergyártó vállalkozás úgy lép fel a párhuzamos import ellen, hogy egy adott országban elzárkózik a szokásosnál nagyobb mennyiségre vonatkozó megrendelések teljesítésétől.

Megszületett az első bírósági döntés az Egyesült Királyságban a Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló 2005/29/EK irányelv (UCP) átültetése során megalkotott angol jogszabályok alapján.

A Versenytanács egyik közelmúltban közzétett döntésében a Büki Ásványvíz- és Üdítőital Kereskedelmi Kft. által a Bomba! energiaitalokra vonatkozóan szállodákkal, éttermekkel és kávézókkal kötött disztribúciós szerződéseket vizsgálta (Vj-164/2006). A döntés szembemegy a vertikális árrögzítésre vonatkozó közösségi jogi gyakorlattal, és kimondja, hogy a viszonteladási árak szerződésben történő rögzítése nem volt feltétlenül (ti. célját tekintve) jogsértő, ennek megállapításához azt kell vizsgálni, hogy a kikötés ténylegesen járt-e versenykorlátozó hatással.