Kategória: Blog: versenyjog archív

A GVH közzétette az egyszerűsített és teljeskörű eljárásban engedélyezhető összefonódások megkülönböztetésének szempontjairól szóló 3/2009. számú Közlemény módosításáról szóló 2/2012. sz. Közleményét. A módosítás egyrészről a korábbi Közlemény kiadása óta bekövetkezett jogszabályi módosulásokat vezeti át, másrészt pedig néhány kiegészítést tesz a jogalkalmazási tapasztalatok alapján.

Az összefonódások gyorsabb elbírálása és egy ügyfélbarátabb fúziókontroll eljárás kialakítása érdekében a GVH 2012. február 1-ével megújította az összefonódások engedélyezése iránti kérelmekre vonatkozó űrlapját. Az új űrlap számos összefonódás esetében egyszerűsíti a kérelmezők adatszolgáltatási kötelezettségeit, mivel lehetővé teszi a kérelem rövidített formában történő benyújtását (“egyszerűsített űrlap”). Az egyszerűsített űrlap valódi könnyebbséget jelent a kérelmezők számára, mivel ilyen esetben a kérelmezőnek nem kell részletes adatokat szolgáltatnia az érintett piacokról. A felek számára ugyanakkor az egyszerűsített űrlap benyújtásánál talán még fontosabb kérdés, hogy a GVH az összefonódást egyszerűsített vagy teljeskörű eljárásban bírálja-e el. Amint az alábbiakból kitűnik, sajnos az egyszerűsített űrlap feltételeinek...

Két döntésében (http://www.gvh.hu/gvh/alpha?… és http://www.gvh.hu/gvh/alpha?…) is úgy határozott a Versenytanács, hogy az eljárás alá vont vállalkozások tisztességtelenül jártak el, amikor gyermekeknek szóló reklámjaikban közvetlenül vásárlásra szólították fel a gyermekkorúakat.

Az Egyesült Államokban bíróság elé vitték a technológiai óriások egy jelentős hányadát. A vád egyszerű, megállapodtak abban, hogy nem foglalkoztatják egymás munkavállalóit.

Igaz, különböző időszakokra vonatkozóan. A múlt héten megszületett az EUB ítélete a C-17/10 (Toshiba és társai) ügyben, amelyben megerősítette, hogy a nemzeti versenyhatóságok az EU csatlakozás előtt kezdődött kartellek ügyében a Bizottsággal párhuzamosan járhatnak el és bírságolhatnak. Az ítélet emellett érdekes megállapításokat tartalmaz a nemzeti hatóságok és a Bizottság párhuzamos, EU csatlakozás utáni hatásköreire vonatkozóan is. (A főtanácsnoki indítványról tavaly ősszel a versenyjogi blog is beszámolt: http://www.jogiforum.hu/…enyjog/blog/#50)

Az amerikai Federal Trade Commission (FTC) november 29-én tett közzé egy sajtóközleményt, amely szerint a Facebook széles körben kötelezettségeket vállal a fogyasztókat megtévesztő magatartása miatt indított eljárásban (http://www.ftc.gov/…tlement.shtm).

Versenyjogi szempontból különösen érdekes volt az OTP kötelezettségével záruló 2007. december 4-ei végzése (Vj-41/2006). A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) lényegében egy reparatív intézkedést hagyott jóvá és nem élt azzal a lehetőséggel, hogy a magatartást a közérdek sérelme miatt a reparáción túlmenően szankcionálja, amennyiben véglegesen is jogsértőnek ítélné meg. A 2011. december 13. napján hozott végzés az utóvizsgálatot zárja le, miután a GVH észlelte, hogy az OTP nem tesz eleget a korábbi végzésben kötelezővé tett vállalásoknak.

Az Európai Bizottság és hűtőkompresszorokat gyártó vállalkozások között jött létre megállapodás tárgyalásos rendezési eljárás útján. A tárgyalásos rendezési eljárás során a vállalkozások elismerik a felelősségüket, vállalják, hogy nem fordulnak bírósághoz és ezért cserébe csökkenti az Európai Bizottság 10 százalékkal a bírságot.

Egy korábbi blogbejegyzésben már utaltunk rá, hogy 2011. október végén hatályba lépett az új magyar vertikális csoportmentességi rendelet, amely az új uniós vertikális rendeletnek megfelelő szabályozást tartalmaz. Az alábbiakban az újdonságokat foglaljuk össze távirati stílusban.

Az Országgyűlés Költségvetési Bizottsága a költségvetési törvényhez benyújtott módosító javaslat (http://www.parlament.hu/…656-0077.pdf) szerint javasolja, hogy 2012. január 1-jével tilos legyen a fogyasztói csoportok szervezése.

Nemrégiben jelentette be a kormányszóvivő, hogy a kormány általános építési tilalmat tervez bevezetni a 300 négyzetméter feletti kereskedelmi építményekre (http://index.hu/…_jon_jovore/). A hírek szerint a tilalom alól a vidékfejlesztésért, a környezetvédelemért és a kereskedelemért felelős miniszterek által létrehozott bizottság javaslata alapján a nemzetgazdasági miniszter adhat majd felmentést. Az utóbbi másfél évben ez már a harmadik eset, hogy felmerül a „plázastop” bevezetésének lehetősége – és ezzel együtt mindannyiszor felmerül az is, hogy ez ellentétes lehet az EU joggal, mivel a verseny illetve a szabad európai belső piac korlátozásával járhat. De mit is mond valójában a kérdésről az EUB?

Közismert, hogy nem minden versenykorlátozó megállapodás jogellenes, hiszen bizonyos feltételek (hatékonysági előnyök) teljesülése esetén az egyébként versenykorlátozónak minősülő megállapodások is mentesülhetnek a versenykorlátozó megállapodások tilalma alól. Az ilyen mentesülésnek két formája van, az ún. csoportmentességi rendeletek alatti mentesülés, illetve az egyedi mentesülés.