Kategória: Blog: versenyjog archív

Felkerült a GVH honlapjára a Fővárosi Törvényszék március 3-i ítéletének indokolása a malomkartell ügyben (Vj-69/2008). Ebből kiderül, hogy a Törvényszék lényegében kizárólag azzal indokolással utasította új eljárásra a GVH-t, hogy az időközben – vagyis a GVH határozata után – hatályba lépett „Lex Dinnyét” is alkalmaznia kellene az ügyben. Ez azt jelenti, hogy a megismételt eljárásban a GVH csak akkor szabhatná ki ismét a 2.3 milliárd forintos bírságot, ha előtte lehetőséget adna a vállalkozásoknak, hogy önként „összhangba hozzák” magatartásukat a jogszabályi rendelkezésekkel. A „Lex Dinnye” kapcsán a Bizottság áprilisban jogsértési eljárást indított Magyarország ellen – közben azonban az is előfordulhat, hogy...

A Gazdasági Versenyhivatal (konzervatív) becslése szerint 58 milliárd forintot hozott a fogyasztók konyhájára 2008-2012 között. Ez az a megtakarítás, amelyet a fogyasztók számára a GVH ezen időszakban lezárt, versenykorlátozó megállapodásokkal, erőfölénnyel való visszaélésekkel, valamint fúziókkal kapcsolatos eljárásai eredményeztek. A GVH szerint a tényleges megtakarítás azonban még ennél is jóval nagyobb lehet, ha abba beleszámítanánk az ügyek elrettentő hatását, a versenyképesség növekedését, és a fogyasztóvédelmi eljárásokból származó hasznot, amelyeket a GVH számítása nem vett figyelembe.

Éppen ötven éve, 1963. novemberében ölték meg az Amerikai Egyesült Államok elnökét, John Fitzgerald Kennedyt a texasi Dallasban. Az eseménnyel kapcsolatos főbb hívószavak jól ismertek, legyen szó a texasi tankönyvraktárról, Jackie Kennedy rózsaszín ruhájáról vagy akár egy bizonyos füves dombocskáról a Dealey Plaza környékén. Jelen sorok szerzőjének ezzel kapcsolatos kedvenc anekdotája Gore Vidalnak tulajdonítható, aki – amikor megkérdezték, hogy a világtörténelem mennyiben alakult volna másképpen, ha Kennedy helyett a gyilkosság célpontja a hidegháború másik akkori főszereplője, Hruscsov pártfőtitkár lett volna – ironikusan csak ennyit válaszolt: az bizonyos, hogy Nyina Hruscsova asszony ezek után biztos nem ment volna hozzá Aristotle Onassishoz…

Megjelent 2013. október havában az Állami Számvevőszék jelentése a GVH 2001-2011 közötti időtartam alatt végzett munkájáról.

Augusztus 1-től hatályosak a GVH új fúziós dokumentumai, számos technikai pontosítással és kiegészítéssel. Ezek közül a blogon most egy pontosítást emelünk ki külön – mivel épp arra a kérdésre vonatkozik, amelyre az űrlap előző verziójának hatályba lépésekor a blog is felhívta a figyelmet (http://www.jogiforum.hu/…yjog/blog/69). Eddig ugyanis előfordulhatott, hogy a GVH teljes körű eljárásban vizsgálta a fúziót – annak ellenére, hogy a felek jogosultak voltak egyszerűsített űrlapot kitölteni.

2013. augusztus 5-én engedélyezte a GVH az MVM / EON fúziót (közkeletű nevén: azt, hogy a magyar állam megvásárolja az E.ON gázüzletágát). A GVH ugyan első ránézésre versenyjogi problémákat azonosított a földgáz kereskedelmi piacon – végül azonban feltételek és kötelezettségvállalások nélkül jóváhagyta a tranzakciót. A blog összefoglalja, hogy mi nyugtatta meg a GVH-t a versenyproblémák ellenére.

A Publicis / Omnicom fúzió (http://www.bloomberg.com/…ng-firm.html) a nyári uborkaszezon talán legnagyobb híre reklámiparban – és egyben a iparág közeljövőjének egyik legizgalmasabb versenyjogi kérdése is. A tranzakciót a felek már aláírták, ugyanakkor a zárás előtt még be kell szerezni – többek között – a megfelelő versenyhatóságok engedélyeit is. A blog reklámos és versenyjogász csapata ebben a posztban egyesíti erőit, és csatlakozik azokhoz a találgatásokhoz, amelyeket a rendkívül izgalmasnak ígérkező versenyhivatali engedélyezési folyamat eredményéről folynak (lásd pl. itt: http://www.reuters.com/…S0ZC20130729, itt: http://www.adweek.com/…cerns-151488 vagy itt: http://www.ft.com/…feabdc0.html#…). Mi azonban elsősorban azt próbáljuk kideríteni, hogyan is fog mindez kinézni a magyar piac szemszögéből.

Az Európai Bizottság közzétette a versenyjogi alapú kártérítési perekkel kapcsolatos irányelvének tervezetét, amelynek elfogadása esetén Magyarországon is mindennapossá válhatnak a versenyjogi jogsértések miatti kártérítési perek.

Itt az EUB újabb ítélete kartell eljárások irataiba való iratbetekintési joggal kapcsolatosan. A Pfleiderer ügy folytatása – ahol mind a károsultak, mind pedig az engedékenységet kérők kapnak “valamit”.

A belga fellebbviteli bíróság védetté nyilvánította a vállalati belső jogászok és a menedzsment közötti kommunikációt a héten hozott ítéletében.

Ennek következménye pedig az, hogy az MFB által nyújtott finanszírozás EU állami támogatási rezsim alá esik. Mindez persze nem hangzik meglepően – ugyanakkor érdemes számba venni hogy milyen körülményeket vett tekintetbe az EU Törvényszék ennek a követeztetésnek a megállapításánál. Ez ugyanis számos más állami intézményre és vállalatra is alkalmazandó lehet.

Az Európai Bizottság 2013. február 27-én meghozott döntésében úgy határozott, hogy megtiltja a Ryanair “fapados” légitársaságnak, hogy megvásárolja versenytársát, az Aer Lingust, amely Írország „nemzeti” légitársasága.