Az új médiatörvény benyújtásakor éppen egy konferenciára készültem, Berlin mellett egy kisvárosban közép- és kelet-európai jogászok, újságírók és civil aktivisták között beszélhettem a médiaszabadság garanciáiról. A tanulság az, hogy egy orosz, egy ukrán vagy akár szerb újságíró számára a magyar helyzet még most is ideálisnak tűnik, nálunk ugyanis nem szokás újságírókat meggyilkolni (ld. keleti szél). A németek meg azt gondolják, hogy a most kialakuló rendszer nem lehet tartós, majd négy év múlva jön valaki, aki újat csinál. Ez nyilván alaptalan optimizmus.
Kategória: Blog: médiajog archív
A származási ország elve és az új médiatörvény
A médiaszabályozás területi hatálya, azaz az alkalmazandó médiajogi előírások meghatározása egyike azoknak a kérdéseknek, amelyeket teljes egészében az európai közösségi jog rendez. Ilyen kérdésből egyébként nincs túl sok, ezért is nyilvánvalóan rossz irány az Európai Uniótól várni a hazai médiatörvény problémáinak megoldását. A jogalkotó feladata első pillantásra egyszerű: az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv vonatkozó rendelkezéseit szó szerint bele kell írni a hazai szabályozásba. Hogy ez miért nem sikerül mégsem soha? Mert nagy a tét: a vonatkozó közösségi jogi szabályozás tette lehetővé a hazai televíziós piac kiüresedését. Vigyázat, elég száraz anyag..
Koltay András: Válasz Polyák Gábor nyílt levelére
Nyílt levelemre Koltay Andrástól választ kaptam, amit ajánlok mindenki figyelmébe.
Nyílt levél Koltay Andráshoz
Az hiszem, az elmúlt hetekben többször feltetted magadnak a kérdést: meddig mehetsz el? Meddig mehetsz el minden szakmai elv feladásában, az alkotmányos keretek semmibevételében, a véleményszabadság megcsúfolásában? És abban is biztos vagyok, hogy tudod, túl messzire mentél. A nevedet adtad mindannak a lerombolásához, aminek a fontosságát egyetemi oktatóként hirdeted.
Rosszabb, mint az ORTT? – Alkotmányossági aggályok a médiafelügyelet átalakításával kapcsolatban
Most már tudjuk ugyan, hogy csak „sértett emberek (…) jól követhető, szervezett mozgásáról” van szó (Sz.A.), a média- és hírközlési ágazat intézményi kereteit átalakító szabályozással kapcsolatban továbbra is sokan gondolják azt, hogy nem egészen felel meg az Alkotmánynak. Én is így gondolom. Ezen az sem változtat, hogy a törvénymódosítást egy alkotmánymódosítás alapozta meg. Ami történt, az de facto alkotmánysértés. A szabályozás egyetlen és nyilvánvaló célja ugyanis a kormánypártok pozícióinak megerősítése és bebetonozása a kereskedelmi és a közszolgálati média, illetve a távközlés felügyeletében.
Ön szabályoz? A hatóság esete a Való Világgal
A sajtóhírek gyakran pontatlanok, de ebben az esetben fogadjuk el, hogy tényleg azt írják, amit hallottak: az NMHH etikai kódexet írna a Való Világ negyedik szériájának. Igaz ugyan, hogy a forradalmi jogalkotás még nem érte utol sem a jogalkotási törvényt, sem a médiatörvény vonatkozó részeit, de az biztos, hogy jelenleg egyik sem tartalmaz ilyen elnevezésű jogforrást. Az önszabályozás helyes dolog, de a nevéből következően nem éppen hatósági feladat. Az is tény, hogy nem könnyű ma jogszerű valóság-showt készíteni Magyarországon.
Jog, erő – A Sláger/Danubius-ügy lezárása
A médiafelügyelet és a közszolgálati műsorszolgáltatás intézményi kereteit újraszabó törvény egyik zárószavazás előtti módosítása ismét igazolta, hogy rendszeresen alábecsülöm a jogalkotó kreativitását. A módosítás, ha jól láttam, egyetlen hírben sem jelent meg. Pedig nem kevesebbet tesz, mint hogy egyszer és mindenkorra megoldja a Sláger/Danubius-ügyet.
A győztes mindent visz – A médiaszabályozást érintő törvényjavaslatok kommentárja
A Fidesz eddigi, a kormányzati hatalom birtokában hozott médiapolitikai intézkedései eddig sem adtak okot bizakodásra. Az első lépés a legnagyobb kereskedelmi televízió lerohanása volt – ami jogilag talán védhető, médiapolitikai oldalról azonban nevezzük egyszerűen „berlusconiizálódásnak” –, majd megkezdődött a közszolgálati televízió feltöltése megbízható, a hírhedten kiegyensúlyozott Echo Tv-ből és a miniszterelnök sajtócsapatából érkező emberekkel. A most nyilvánosságra került törvényjavaslatok pedig igazolják azokat a korábbi feltételezéseket is, amik szerint a média, sőt az infokommunikációs ágazat felügyeletében totális hatalomkoncentráció várható, és az állam származástól és véleményformáló képességtől függetlenül, az eddiginél sokkal szélesebb körben minden tartalmat szabályozni próbál. Ókonzervatív médiapolitika.
Senkiföldje – Médiapolitika a választási programokban
Hogy médiapolitikával nem lehet választást nyerni, az nyilvánvaló. Az azonban mégis különös, hogy az országos listát állító pártok hosszabb-rövidebb választási programjai két kivétellel egyáltalán nem foglalkoznak a média kérdéseivel. Persze lehet, hogy a média ügyei rendben vannak, médiarendszerünk pedig minden médiarendszerek legjobbika.
Megjelent a Médiapolitikai szöveggyűjtemény című kötet
Az ORTT Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézete és a Gondolat Kiadó közös gondozásában megjelent a Médiapolitikai szöveggyűjtemény – A médiapolitika fogalma és fejlődési irányai című kötet. A kötet angol és német tanulmányok fordításait tartalmazza. A fordításokat a pécsi jogi kar informatikai jogi doktori programjának hallgatói készítették. Kedvcsinálónak álljon itt egy részlet az általam írt szerkesztői előszóból.
Még egyszer a Sláger/Danubius-ügyről
Az elmúlt napokban újra téma lett a Sláger/Danubius-ügy. Sokan idézik az ezzel kapcsolatos véleményemet, ami azonban maguknak az írásbeli ítéleteknek az ismerete nélkül – a visszajelzések alapján – többször félreérthető volt. Lássuk akkor még egyszer az elsőfokú ítéleteket.
Mitől is ijedt meg az MSZP? – Egy elvetélt ORTT-elnökjelölti program
Kockázatos a mostani helyzetben bármit mondani az ORTT-elnöki jelölésemmel kapcsolatban, mert könnyen válhat a sértettség a fő motívummá. Azt talán mégsem haszontalan tisztázni, hogy mi is volt az a program, ami mögül az MSZP az utolsó pillanatban kihátrált. Mert az MSZP nyilván nem arra jött rá néhány nap alatt, hogy valóban kevés az idő a jelölt megismerésére (a jelölt teljes munkássága a nyilvánosság előtt zajlik, és a bizottsági meghallgatáson egyetlen kérdést sem tett föl neki senki). Hadd higgyem inkább azt, hogy a kihátrálás tudatos elutasítás volt, ami annak a programnak, illetve a mögötte álló meggyőződésnek szólt, amit a kulturális bizottság...
- 1
- 2