Kategória: Blog: Munkáltatói blog #3

nagyon sok olyan kéréssel találkozom a gyakorlatomban, főleg a multinacionális munkáltatók részérpl, hogy fellelhetőam-e az új Mt. angolul. Nem találtam teljes fordítást sehol, csak kivonatokat, ezért készítettem egy összefoglalót angolul a főbb tartalmi újdonságokról:

Ismét változik a munkaügyi és munkavédelmi hatóságok elnevezése, illetékessége és hatásköre. A változás érinti a csoportos létszámcsökkentések bejelentését, a külföldiek foglalkoztatásának bejelentését és a munkaügyi határozatokat hozó hatóságokat.

A Kormány elfogadta a a munkavédelmi bírság mértékére és kiszabására vonatkozó részletes szabályokról szóló 273/2011. (XII. 20.) sz. Kormányrendeletet.

Fel kell készülniük a piaci szereplőknek, munkáltatóknak a változásokra, mert az Országgyűlés elfogadta a Munka Törvénykönyvét.

Nem elég a magyar törvényre figyelni, mert európai rendelet készül.

A végtörlesztésről is rendelkezik az egyes adótörvények és azzalösszefüggõ egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI.törvény, amely a Magyar Közlöny 139. számában jelent meg(Adó-novella). A munkáltató az alábbi formában segítheti a munkavállalót:k amatkedvezményes – akár kamatmentes – munkáltatói kölcsön nyújtása vagy egyszeri támogatás.A kedvezményeket a 2011. szeptember 29-e után folyósítottmunkáltatói kölcsönökre és támogatásokra lehet alkalmazni. Atámogatás nyújtására a végső időpont 2012. február 28.

Miközben a legtöbb munkáltató az új munka törvénykönyvének tervezeteit és az ezzel kapcsolatos konferenciákat, sajtóhíreket követi, észrevétlenül hatályba léptek a jelenlegi Mt. szabadságolásra vonatkozó módosításai (illetve egy részük 2011. december 1-jével lép hatályba) Az új szabályok egyaránt fontosak és relevánsak a folyamatosan dolgozó, a passzív állományban levő és az elbocsátott munkavállalók számára.

A 2011. július 1-jét követően bekövetkezett keresőképtelenségre már az új (biztosítottak szempontjából kedvezőtlenebb) táppénz szabályokat kell alkalmazni. Mivel a módosítással párhuzamosan a „visszaélés társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással” büntetőjogi tényállás lett, a munkáltatók felelőssége a megfelelő tájékoztatásért megnövekszik. A jogalkotó szerint sok munkavállaló menekülési lehetőségként fogja fel a keresőképtelenséget.

A Munka Törvénykönyve júliusi módosítása új szabályt iktat be a vezető állású nők védelmére vonatkozóan. Bár eddig is vetett fel esélyegyenlőség szempontjából aggályokat a kisgyermekes női vezetők munkaviszonyának indokolás nélküli megszüntetésének lehetősége, a 2011. évi CV. törvény hatálybalépésével a munkáltató kötelezettsége a várandós vezető esetében “az általános szabályok szerint” indokolni a felmondást. Az esélyegyenlőség terén első látásra hatalmas eredménynek tűnő jogszabály-módosítás számos buktatót rejt, és további kérdéseket vet fel.

Az Országgyűlés 2011. július 11-én (a Munka törvénykönyvét érintő 2011-es átfogó módosítással együtt) fogadta el az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi XCIX törvényt (Bérkompenzációs Törvény), amely 2012. január elsejétől hatályos.A külön törvény a Munka Törvénykönyvét (Mt.) és a Munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényt (Met.) módosítja. Míg a jogalkotó célja egyértelmű, a munkáltatók számára számtalan gyakorlati kérdést vet fel, különösen a külföldi tulajdonú vállalatok esetében, akiknél a magyar menedzsmentnek a tulajdonosok számára is egyértelművé kell tenni a kötelező bérkompenzáció indokoltságát, illetőleg a nem megfelelés kockázatait.

Egyre több olyan jogértelmezés jelenik meg a sajtóban, amely szerint az Új Munka Törvénykönyve szerint a munkáltató terhességi tesztet is végezhet a munkavállalókon valóban így lenne?

Az adatvédelmi nyilvántartás intézménye a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) hatályba lépése óta létezik és működik. A munkavállalók adatainak kezelése kivétel alá esik a bejelentési kötelezettség alól mind a jelenlegi, mind az új törvény alapján; azaz: ezt az adatkezelést nem kell bejelenteni az adatvédelmi nyilvántartásba. Az állandó biztosi gyakorlat szerint azonban be kell jelenteni az olyan munkáltatói adatkezeléseket, amelyek nem a munkaviszony létrejöttéhez vagy megszűnéséhez kapcsolódtak.Vitára adhat okot és számtalan kérdést vet fel az új törvény 65.§-nak megfogalmazása, amely szerint „nem vezet a hatóság nyilvántartást” az olyan adatkezelésről, amely...