Kategória: Blog: IP & IT: védjegy – domain – internet jogi blog #2

Az Európai Törvényszék idén áprilisban egy jogvita kapcsán elemezte az európai védjegyek kapcsán az „ügynöki” és „képviselői” pozíciókat. A „FIRST DEFENSE” ügyben (T-262/09.) a bírák tágították a két jogintézmény értelmezési körét, leszögezve, hogy érvényességükhöz nem szükséges konkrét írásbeli megállapodás. Az „ügynök” és „képviselő” kifejezést tágan kell értelmezni: minden olyan, szerződéses megállapodáson alapuló jogviszony ideértendő, amely alapján a jogosult és a közösségi védjegy bejelentője közötti szerződéses jogviszony minősítésétől függetlenül az egyik fél a másik érdekeit képviseli.

Az üzleti élet változatossága és a technikai fejlődés újabb és újabb olyan jelenségekkel szembesíti a jogalkalmazókat, melyekre a jogszabályokban konkrét rendelkezés nincs, de a jogszabályok alapjául szolgáló elvek segítségével jogi szempontból is minősíteni lehet a piaci szereplők magatartását. A korábban ismeretlen felhasználási módok és üzleti modellek leggyakrabban és legnagyobb súllyal az Internettel kapcsolatban jelentkeznek, a joggyakorlat pedig ezen a területen is igyekszik lépést tartani a gazdasági környezettel. Az alábbiakban az európai és a magyar joggyakorlat fontosabb fejleményeit tekintjük át.

A szerző tapasztalata az, hogy bizonyos fogalmak, jogintézmények sajnos nem kerültek bele a hazai köztudatba, és ami még fontosabb, a magyar jogalkalmazók látókörébe. Ilyen például a „védjegyszerű használat” fogalma, mely lényegében azt jelenti, hogy a védjegyként oltalmazott megjelölés használatának akkor van a védjegyjog szempontjából relevanciája, ha az gazdasági tevékenységgel kapcsolatban történik. Az üzleti élet változatossága és a technikai fejlődés újabb és újabb olyan jelenségekkel szembesíti a jogalkalmazókat, melyekre a jogszabályokban konkrét rendelkezés nincs, de a jogszabályok alapjául szolgáló elvek segítségével jogi szempontból is minősíteni lehet a piaci szereplők magatartását. Ezúttal azokat a jelenségeket nézzük meg, amikor még a nemzeti bíróságok...

Egy tiszteletreméltó védjegyes kollégánk a magyar LEGO védjegytörlési ügyek kapcsán jegyezte meg, hogy az ő szemében a magyar jogalkalmazás anomáliái a védjegyjog területén elsősorban annak tudhatók be, hogy a magyar védjegyjogi harmonizáció nem volt tökéletes, a magyar védjegytörvény és annak megfogalmazása időnként konfliktusba kerül az EU irányelvvel és az annak mentén kialakult EU joggyakorlattal. Ugyancsak ő mutatott rá, hogy a magyar jogalkalmazásban még nem honosodott meg egy megfelelően kikristályosodott fogalomrendszer, bizonyos fogalmakat sajnos ezért félreértelmeznek, és ez vezet a téves jogértelmezésekhez, a konkrét ügyekben pedig „vitatható” döntésekhez. Fent említett kollégánk – aki a LEGO ügyet is igen jól ismeri –...

Az előző írásban („Szabadalmak: gyorsított megsemmisítési eljárás”) a szerző, Gedeon Sándor a szabadalmi bitorlási perek rendkívül hosszú idejű átfutásának okait próbálta feltárni, arra kívánt választ adni, hogy az eddigi intézkedések miért nem érték el a kívánt eredményt. Olyan lehetőségekre mutatott rá, amelyek a hatályos törvény változtatása nélkül, az egyes rendelkezések eddigitől eltérő értelmezésével hatásosabbak lehetnének. A probléma gyökerét a szerző a közigazgatási eljárás és a bírósági hatáskör közötti határvonal téves helyen történt szétválasztásában, helytelen meghúzásában látja. Bár az új alkotmány, annak nyomán a bírósági törvény reformja, kiváló lehetőséget nyújt egy ilyen átalakításhoz, kérdéses, hogy megfelelő előkészítés hiányában erre sor kerülhet-e....

A szabadalmi jogviták nagyfokú szakértelmet igényelnek a képviselők tekintetében, másrészt igénybe veszik az ilyen eljárások a vitában érdekelt feleket is, mivel rendkívül idő- és költségigényes eljárásokról van szó. A költségesség többnyire épp az eljárás elhúzódásából fakad, így végül is az idő-paraméter az, ahol szofisztikált szabályozással és jogalkalmazókkal javulást lehetne elérni. A jelenlegi szabadalmi jogi szabályozás és gyakorlat nem (vagy csak igen ritkán) alkalmas a hatékony jogvédelemre. A problémák forrása az elhúzódó eljárás. Gedeon Sándor kollégánk a problémák gyökerét próbálja feltárni az alábbi cikkben – abban reménykedve, hogy előbb-utóbb a jogalkotók számára is nyilvánvaló lesz a jelenlegi helyzet tarthatatlansága.

Szerzői jogi ügyekben a magyar jogalkalmazás origója a Szerzői Jogi Szakértő Testület. Nem véletlen, hogy a Testület döntéseiből az évek során már öt kötetnyi válogatás jelent meg nyomtatásban, könyv formájában. Ez a testület alakította és alakítja ki a magyar szerzői jogi gyakorlatot, itt dőlt el az utóbbi negyven évben az, hogy mi is lesz abból a valóságban, ami a szerzői jogi törvény szövegében betű szerint megjelenik. A Testülettel kapcsolatos legfontosabb információkat dr. Kiss Zoltán, a testület titkára foglalja össze.

Aki azt állítja, hogy a jog unalmas az téved: igen szórakoztató tud lenni az emberi kreativitás, mely a társadalom szereplői részéről megnyilvánul a „hivatalos ügyek” intézése közben. Talán a védjegyjogról is az a képzet él a jogásztársadalom többségének tudatában, hogy a jogon belül ez egy száraz és unalmas téma, de ezt is cáfoljuk. Hogy milyen színes tud lenni a védjegyjog, az kiderül pl. a „Marques” nevű szervezet online magazinjából (www.marques.org/class46/), ahol nap mint nap újabb és újabb színes történetekkel szórakoztatják egymást a szakmabeliek. A fent említett emberi kreativitás néha túlteng, és a piaci szereplők védjegyekkel felvértezve, nem teljesen tisztességes módon...

Az Európai Parlament megszavazta, 25 ország csatlakozik az EU szabadalomhoz. A tagállamok megerősített együttműködés keretében elindíthatják az EU szabadalmat, amely a korábbinál egyszerűbb, gyorsabb, és költségkímélőbb megoldást nyújt. Pintz György szabadalmi ügyvivő segítségével az Európai Szabadalmi Egyezmény után igyekszünk bemutatni a formálódó új intézmény fontosabb jellemzőit.

Az iparjogvédelem alapelve a territorialitás, vagyis a szellemi alkotásokat csak azokban az országokban védi a jog, ahol azokra megfelelő eljárásban lajstromozott oltalmat szereztek. Ez az EU esetében nyilvánvalóan hátrányt jelent a jogosult szemszögéből, hiszen ő azt szeretné, ha időleges monopolhelyzete nem csak egyes országokra terjedne ki, hanem az egész ún. „belső piacra”, az Európai Unió teljes területére. Pár évtizeddel korábban már megszületett az Európai Szabadalmi Egyezmény, amely jelentős előrelépést jelentett a nemzeti eljárásokhoz képest. További előnyöket nyújt majd a szabadalmasok számára az EU bizonyos tagjai által jelenleg felállítani kívánt „EU szabadalom” intézménye. Pintz György szabadalmi ügyvivő segítségével igyekszünk bemutatni a...

Egyes jogbölcselők előszeretettel írják le a jog működését „fekete dobozként”. Rendszerelméleti képet felhasználva úgy írják le a jogi folyamatokat, mintha a jogalkalmazás egy jól kiszámítható gép lenne („input”-tal és „output”-tal), melynek működését a doboz sötétített falai miatt kevésbé tudjuk követni, de az eredményt viszonylag megbízhatóan produkálja. A dobozban magában néha valóban nagy a sötétség, a képnél maradva, főleg ha az állami szervek működését vesszük alapul… Fény volt a sötétben Szarka Ernő kollégánk, aki magával hozta a rendszerváltást a Hivatal életében, minden tekintetben. Az alábbiakban betekintést enged nekünk a ma már igen jól működő „hivatali doboz” korábbi állapotára.