Kategória: Blog: IP & IT: védjegy – domain – internet jogi blog #2

2012. november 15-én az Európai Bíróság ítéletet hozott a C-180/11. sz. Bericap-ügyben, amely során a magyar Fővárosi Bíróság kért előzetes döntéshozatalt használati mintaoltalmak („kis szabadalmak”) megsemmisítése kapcsán, a megsemmisítési eljárással és a res iudicata intézményével összefüggő kérdésekkel kapcsolatban. Az Európai Bíróság szerint „az uniós joggal nem ellentétes olyan nemzeti gyakorlat alkalmazása, amely szerint a használati minta oltalom megsemmisítésére irányuló korábbi eljárásban már beterjesztett bizonyítékok nem vizsgálhatók meg ismét egy az ugyanezen oltalom megsemmisítésére irányuló újabb eljárásban”.

A szlovák tokaji borok kapcsán az Európai Bíróság Törvényszéke Magyarország számára hátrányos döntést hozott: nem támadható a szlovák “Tokaj” eredetmegjelölés uniós jegyzékbevétele. Jelen cikk a döntés hátterét világítja meg. Választ kaphatunk arra, hogy jogos volt-e a döntés, jó helyre fordult-e a kormány, van-e még jogorvoslati lehetőség, és mi a tanácsolt teendő. A cikket egy témába illő szkeccs zárja.

A Vogue divatmagazin mára jelképévé és meghatározó tényezőjévé vált mindannak, amit ma úgy nevezünk, a divat. A legnevesebb divatlapok közé sorolandó, amely Európa-szerte, de még a tengeren túl is az egyik legmagasabb példányszámban eladott újság. Szó ami szó, ezzel a névvel nem érdemes packázni. Ezt a városi legendát támasztja alá egy nemrégiben született svájci döntés is, aminek védjegyjogi szempontból is hatalmas jelentősége van. Lévén Svájc nem EU-s tagállam, sokszor a bíróságokat eltérő szempontok befolyásolják egy-egy ügy kimenetelében, mint a magyar és más EU jogalkalmazók döntéseit – ezt láthattuk a Lego-esetben is. Olykor viszont előfordul, hogy egy nem EU-s ország az...

Legyen kicsi vagy nagy, piros vagy sárga, kocka vagy téglatest, kalózhajó vagy várkastély, minden generáció gyerekszobájának elengedhetetlen tartozéka volt, és még ma is az: a legókocka. E nem csak szórakoztató, de képességfejlesztő építő játékkal mindenki jól jár, a legaktívabb kisgyerekeket is órákra leköti, amíg kreativitásuk szárnyait bontakoztatva megépítik saját kis fantáziavilágukat, – és bónuszként nem is a tévé vagy számítógép előtt ülve teszik ezt – míg a szülők ezalatt az idő alatt a nyugodt és csendes pihenőidejüket tölthetik. Ezek után kinek is jutna eszébe azon gondolkodni, hogy vajon egy ilyen népszerű játék gyártásának kizárólagosságáért micsoda verseny folyik a bírói pulpitus...

Aki kicsit jártas a divat világában, annak biztosan mond valamit az a név, hogy Ralph Lauren. Akinek nem: annyit érdemes tudni, hogy ez az amerikai úriember – akinek neve immár világhírű márka – az általa tervezett pólókkal vált híressé és dúsgazdaggá, mely pólóknak az emblémája a lovon lovagló lovaspólós. Ezek a ruházati cikkek nemcsak a márkát hordozzák, de egyben szimbólumai is egy olyan luxus életnek, mely a többség számára csak álomvilágot jelent. Mindig akadnak persze olyanok, akik egy jó adag humorral megáldva előszeretettel figurázzák ki a fényűző élet jelképeit, mint történt ez Ralph Lauren esetében is.

Nemrég egy hiánypótló mű jelent meg a Jogi Fórum publikációi között, mely tanulmány külön cikket (és megkülönböztetett figyelmet) érdemel: hiánypótló jellegű írásában Medve Georgina összeszedte mindazt, amit egy ún. védjegytörlési eljárásról tudni kell. Eddig a magyar jogtudományban legfeljebb érintőlegesen írtak a védjegytörlési eljárásokról, ezt az űrt hivatott bepótolni ez a mű, mely a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán idén jeles minősítést kapott.

Több éve húzódó szerzői jogi perben hozott jelentős döntést az Európai Bíróság az Oracle vs. UsedSoft ügyben. A döntés szerint a szoftvergyártók ezentúl nem tilthatják meg a használt szoftverlicencek továbbértékesítését, még akkor sem, ha a hozzá való programokat az internetről töltötte le a felhasználó.

Az ACTA ad acta került az Európai Unióban. Mint ismeretes, az ACTA (Anti-Counterfeiting Trade Agreement) nevű egyezményt, vagyis a Hamisítás elleni Kereskedelmi Megállapodást Magyarország már jóváhagyta. 2012. július 4-én az Európai Parlament szavazott az ügyről, és jelentős többséggel elutasította a Megállapodást (forrás: szerzoijog.com).

Elhárult az immár régóta tartó huzavona az Európai Szabadalmi Bíróság központi egységének székhelye körül. A nyertes Párizs. A döntés az 2012. június 28-i EU csúcson született, nyilván sok egyéb kompromisszum eredményeként. A versengő München és London mellé korábban bejelentkezett negyedikként Milánó is, amelynek pikantériája, hogy Olaszország nem is csatlakozott ezen együttműködéshez. A jelekből ítélve ezt komolytalannak tartották a döntésben résztvevő politikusok, jóllehet az olasz csomag része lehetett Olaszország csatlakozása, és az immár egyedül maradó spanyolok ellenállásának megingatása. A végeredmény végül is, hogy az Európai Bíróság – a First Instance of Unified Patent Court székhelye Párizs lesz. Bizonyos szekciók azonban Londonba...

A hétfő általában a hét legszörnyűbb napja, ez az a nap, amikor általában minden összejön, és nem sok jó történik. Nem tehetünk mást: igyekszünk valahogy túlélni a hétfőket. A mai hétfő talán mégis különleges, mivel pozitív hírek érkeztek: ma (2012. június 25-én) Magyarország csatlakozott az EU legtöbb adatot tartalmazó védjegyadatbázisához, vagyis a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elérhetővé tette a magyar védjegyek és védjegybejelentések adatait is a TMview védjegykutatási rendszerben.

Mindig jó érzéssel tölti el az embert, ha egy világot meghódító új találmány, egy sikeres új szellemi termék magyar eredetű. Ilyen nemzeti büszkeség a Prezi is, a magyar fejlesztésű internetes prezentációkészítő szoftver, mely három év alatt 10 millió felhasználót szerzett magának, és amelyre manapság minden hónapban újabb egy-egy millió új felhasználó regisztrál. Valóban jó dolog a Prezi: ami hasznos, az ezentúl látványos és szórakoztató is lehet. Ebben a formátumban készült két olyan összefoglaló jellegű prezentáció is, mely bemutatja a domain (domén) nevek használatának polgári jogi illetve védjegyjogi vonatkozásait. Az alábbi online elérhető előadásokban felsorolt jogelveket, bírósági jogeseteket minden szakmabelinek illik...

A védjegyoltalom egyik korlátja a jogkimerülés. A jogkimerülés intézménye azt a célt szolgálja, hogy a szabad forgalmat a védjegyoltalomhoz fűződő jogok az első jogszerű forgalomba hozatal után ne gátolják. A közösségi jog az EU és az EFTA tagállamok tekintetében ismeri el a jogkimerülést, vagyis ha az áru valamely tagállamban piacra került, az a továbbiakban kizárja annak lehetőségét, hogy a védjegy jogosultja korlátozza a védjegyoltalomra való hivatkozással a kereskedelmet. Ennek az intézmények a kialakulása hosszú évtizedekig tartott, és még napjainkban is akadnak újabb és újabb kérdések, melyek megválaszolást igényelnek. Papp Katalin kollégánk a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karáról...