Az alkotmánybíróság szerepét is betöltő Amerikai Egyesült Államok Szövetségi Legfelsőbb Bírósága Samuel Alito előadó bíráskodása alatt 7:2 arányban úgy döntött, hogy védjegyek összetéveszthetősége tekintetében bizonyos feltételek fennállása esetén a bíróságok kötve vannak az illetékes védjegyhivatal megállapításaihoz.
Kategória: Blog: IP & IT: védjegy – domain – internet jogi blog #2
Izgalmas hírmorzsák az IP-IT világából
1. Jean-Claude Juncker álma: a digitális technológia szabad áramlása A luxemburgi politikus igen ambiciózus tervekkel lépett hivatalba az Európai Bizottság elnökeként. Azt korai lenne állítani, hogy Barossohoz képest egy színes, feltűnő jelenség lenne, de az tény hogy az európai föderáció elkötelezett híve. Ennek jegyében az általa vezetett Európai Bizottságot kifejezetten politikai jellegűvé kívánja tenni, azaz közelíteni egy olyan koncepcióhoz, ahogy egy nemzeti kormány működik. Terveinek van IP-jogi vonatkozása is. A volt luxemburgi miniszterelnök nem kevesebbet tűzött ki céljául, mint – a belső piac mintájára – megvalósítani a belső digitális piacot (Digital Single Market, DSM), ahol a magánszemélyek és vállalatok a...
Az új legfelsőbb szintű internetes tárhelyek kiosztásának értékelése – domainjog haladóknak
2013. október 23-án indította be az amerikai ICANN azt a nagyszabású programját, melynek keretében több száz új legfelsőbb szintű domaint delegált az igénylőknek. Ezek azok a tárhelyek, ahol a domain vezérszava után egy darab ponttal elválasztott azonosító áll (pl.: .hu, .com, .org). Ezek egyrészt tetszetősebben csengenek, mint az alsóbb szintű tartománynevek (pl.: .lap.hu .blog.hu), és keresőmotor optimalizálási szempontból is jobban működnek. A korábbi huszonkét darab (generic top level domain, röviden gTLD) mellé ötszáznyolc új kiterjesztést vezettek be több nyelven, az üzleti és a civil élet aspektusait szem előtt tartva.
Megerősített védelem az üzleti titkok jogosultjainak
Új irányelv van előkészületben, mely az eddigieknél komolyabb fellépési lehetőséget nyújt a visszaélések károsultjai számára. Az üzleti titkok megfelelő védelme, azok titokban tartása minden gazdasági szereplő számára kulcsfontosságú kérdés. Új megoldások, technológiák után való kutatás, azok kifejlesztése komoly tőkebefektetést igényel a vállalkozó részéről. Ennek megtérülésére csak akkor lehet számítani, ha szellemi alkotásainkat megfelelő védelem alá helyezzük, mind technikai szempontból, mind a jog által számunkra biztosított fellépés lehetőségét megfelelően kihasználva.
Huszonöt éves az Alkotmánybíróság – szemle az iparjogvédelmi tárgyú döntésekből
1990. január elsején kezdte meg a működését a magyar Alkotmánybíróság öt bírával még az első szabad választások előtt. A rendszerváltás utáni huszonöt év politikai-jogi eseményeinek története mindenféleképp kapcsolódik a taláros testülethez. A Donáti utcai ítészek olyan alapvető jelentőségű ügyekben hoztak a társadalom mindennapjaira is komoly befolyással bíró döntéseket, mint a halálbüntetés megengedhetősége, az egyes emberiesség elleni bűncselekmények elévülése, a nemzetközi jog és a belső jog összhangja, a véleménynyilvánítás szabadságának határai, és a sort hosszan lehetne folytatni. Minden évben volt jó néhány komoly sajtóvisszhangot és érdeklődést kiváltó döntés. A legfelsőbb szintű jogszabályt kibontva, értelmezve szövődött a Sólyom László-féle láthatatlan alkotmány, majd...
Domainjogi alapismeretek a szallas.hu-ügy apropóján
Az internetes azonosítók világa a jogászközönség számára még mindig egy kissé túlmisztifikált terület, melyről a cégek annak ellenére igen keveset tudnak, hogy stratégiai marketing-jelentősége hatalmas. A domain lényegében a számítógép egyedi azonosítóját jelenti beszédes formában, nyilvánvaló ugyanis, hogy az IP címek megjegyzése és tárolása sokkal idő- és energiaigényesebb folyamat volna. Ahogyan jelenleg nem létezik egységes és kodifikált „internetjog”, ugyanez igaz a weblapok egyedi azonosítóinak jogi megítélésére is, egyrészt egy keresztülfekvő, másrészről autonóm-önszabályozó alrendszerrel van dolgunk.
Rubik kocka és Lego – Gondolatok a térbeli védjegyek margójára
A dán játékóriás már elbukott az Európai Bíróság előtt. A Rubik kocka még állja a sarat.
A véleménynyilvánítás szabadságának legújabb dimenziói: Google találati listák
Egy kaliforniai bíróság megerősítette a korábbi gyakorlatot, mely szerint a Google találati listája a szabad véleménynyilvánítás alkotmányos védelme alatt áll.
ISIS védjegygondok: a terroristák és a pórul járt csoki márka esete
A szabadalmi blog egy korábbi cikkében olvashattuk, hogy ISIS védjeggyel mennyi termék és szolgáltatás elérhető: software, gyógyszergyártó cég, de akár még innovációs központ is. Az ISIS-ről azonban manapság más jut eszünkbe… Az elképesztő kegyetlenkedéseiről elhíresült Iszlám Állam (Islamic State of Iraq and Syria) terroristái miatt most egy csoki gyártó vállalat kényszerült névváltoztatásra.
Piacképes tudás, fiatalos légkör és akár még pénz is a gyakorlat alatt. Létezik ilyen?
A pályakezdők 22-es csapdájába sokan beleesnek. Rengetegen panaszkodnak arról, hogy minden álláshoz szakmai tapasztalat szükséges. Ám, ha sehová sem vesznek fel bizonyos fokú tapasztalat nélkül, mégis hogyan szerezzem meg azt a tudást, ami ahhoz szükséges, hogy elhelyezkedjek?
Az indiánok nem kabalafigurák!
Nem a Washington Redskins az egyetlen profi sportcsapat, amely támadások kereszttüzébe került neve és logója miatt. A Cleveland Indians is komoly pénzbüntetésre számíthat: az American Indian Education Center és a People Not Mascots csoport ugyanis beperelte őket sértő logójuk és a névvel való visszaélés miatt. Az Ohio-beli American Indian Education Center a múltban már többször hangot adott nemtetszésének sportcsapatok nevével kapcsolatban.
Mit lehet parodizálni?
(az Európai Unió Bírósága 2014.szeptember 3-i sajtóközleménye) A luxembourgi Curia mostani döntésének lényege, hogy ha egy paródia hátrányos megkülönböztetést sugall, azt ne lehessen kapcsolatba hozni a parodizált művel.Ezt egy előzetes döntéshozatali eljárás keretében mondták ki, ami nagyjából megfelel annak, amikor a Legfelsőbb Bíróságtól jogértelmezést kérnek. A Curia nem dönti el a tagállamok elötti vitát, de határozata a tartalmilag hasonló ügyekben köti a más nemzeti bíróságokat is.