Kategória: Blog: IP & IT: védjegy – domain – internet jogi blog #2

2016. február 20-án 84 éves korában elhalálozott Umberto Eco, a világhírű olasz szemiotika professzor, akit a világon és Magyarországon is elsősorban A rózsa neve c. alkotás miatt ismert a közönség, pedig életműve ennél nagyságrendekkel volt gazdagabb. Kicsit olyan ez, mintha Einstein teljes életművének az E egyenlő MC négyzet képletet tekintenék. (A cikk további részében spolieresek leszünk.)

A Védjegyblog egy korábbi posztban még csak az előkészületekről számolt be, jelen pillanatban bátran kijelenthetjük, hogy a reformok lezárultak.

2015. december 17-én hozott ítéletet az Európai Unió Bírósága a pornómilliárdos Gattyán György és a NAV közti jogvitában.

Avagy: Jedlik-botlik az Igazságügy?A Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesület átvilágította a szellemi tulajdonvédelemmel kapcsolatos Jedlik-terv teljesülését, és ezzel kapcsolatos véleményét az alábbiakban teszi közzé.

Az Egységes EU szabadalom árnyoldalai és az igazságügy teendői Talán az igazságügyi tárca elől is eltitkolt PwC hatástanulmány szerint 2020-ra kellene halasztani az EU szabadalom magyar ratifikációját. Egy párhuzamos tanulmány hatására a lengyel kormány már visszalépett. Nálunk gőzerővel folyik a ratifikáció előkészítése, de talán még születhet kompromisszum.

Mély fájdalommal közöljük a hírt, mely szerint életének kilencvenkettedik évében elhunyt Dr. Gedeon Sándor szabadalmi ügyvivő.

A készülő egységes európai szabadalom nélkül is, amely a kisebb országokat komoly versenyhátrányba hozhatja, válságban van a magyar innovációvédelem. Miközben a világon mindenhol tendencia a szabadalmi bejelentések számának növekedése, Magyarországon fordított a helyzet. A XXI. század egyértelműen arról fog szólni, hogy ki tudja megvédeni ötletét, szellemi alkotását, illetve hogy tudja mások alkotását legálisan felhasználni vagy megkerülni. Padlógázzal száguldunk a szakadék felé, de mivel sokszor nehéz és száraz témáról van szó, mely nem éri el a média ingerküszöbét, ezt a veszélyt még az illetékesek sem ismerik fel. Ez ellen kívánt tenni a Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesület, mely nyílt levélben fordult Trócsányi...

A per formatervezési minták bitorlásával volt kapcsolatos, a döntés pedig elvi jelentőségű tételeket fogalmazott meg a tájékozott használó és a korlátozott alkotói szabadság fogalmi kereteit tekintve formatervezési mintaoltalmi ügyek kapcsán.

Az Európai Unió Törvényszéke elfogadta a 2012-ben megkezdett munka eredményeként létrejött új eljárási szabályzatot. A szabályzat 2015. július 1-jén lépett hatályba, és az 1991-es eljárásjogi szabályzatot helyettesíti. A bíráskodásra vonatkozó szabályok jelentősen leegyszerűsödtek az eljárások gyorsabb lefolytatása és a nagyobb hatékonyság érdekében. Pozitívum, hogy olyan területek is szabályozás alá lettek vonva, amelyekre korábban nem vonatkoztak előírások. Ebbe a körbe tartoznak a Törvényszék elé tárt adatok és információk bizalmasságát védő szabályok; csakúgy, mint az alelnök kinevezésére vonatkozó előírások. Az új szabályozás az alelnök feladat- és hatáskörét is meghatározza.

Június 16-i ítéletében az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) tizenhét tagú nagytanácsa úgy döntött, hogy egy weboldal üzemeltetői felelősségre vonhatók az ott elhelyezett kommentek tartalmáért. Bár a friss döntés nem kapcsolódik szorosan a szellemi tulajdon tárgyköréhez, a cikk szerzője és az IP-IT jogi blogot szerkesztő iroda is deklaráltan elkötelezett híve a véleménynyilvánítás alkotmányos alapjogának, így erre tekintettel külön posztot szentelünk a döntésnek és lehetséges következményeinek.

Remélhetőleg pontot tesz a lassan két éve húzódó ügy végére és a nagyobb nyilvánosság számára is világossá teszi a történteket az a bírósági ítélet, mely kimondta, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala honlapján található biztonsági résre figyelmeztető Pintz György elleni koncepciós per alaptalan.

Have a break, have a Ket. Valószínűleg ilyen formában nem tudnák védjegyként lajstromoztatni a mottót élelmes közigazgatási jogászok. Eddig nem került sor ilyen jellegű próbálkozásra, igaz ez csak kis könnyebbség a Nestlé élelmiszeripari óriásnak, mely az ismert csokoládémárka, a KitKat kapcsán számtalan peres eljárást volt kénytelen lefolytatni, illetve tovább vívni tárgyalótermi ütközeteit világszerte.