Kategória: Blog: Adatvédelem #7

A vállalkozások digitális átállása magával hozza a szerződések, jognyilatkozatok elektronikus megkötését, megtételét és ezzel együtt az elektronikus aláírással kapcsolatos kérdéseket. A COVID-19 járványhelyzet felgyorsította ezt a folyamatot és a vállalkozások tömegesen fordultak az elektronikus aláírási megoldások felé egyrészt munkajogi jogviszonyaikban, másrészt külső partnerekkel kötött szerződéseikben. Az elektronikus aláírással kapcsolatban a vállalkozások általában az írásbeliséghez, alkalmazhatósághoz kapcsolódóan kérnek jogi segítséget, az elektronikus aláírás adatvédelmi kérdései legtöbbször fel sem merülnek, pedig a jogszerűséghez az adatvédelmi jogi rendezés éppúgy szükséges.

Az Infotv. legutóbbi, ellentmondásos módosításához kapcsolódóan megjelent a közérdekű adatok igénylésekor felszámítható költségtérítésre vonatkozó kormányrendelet tervezete. A szöveg letölthető innen.

A sok éve bonyolódó Weltimmo-ügy központjában a magyar adatvédelmi szabályozás területi hatályának értelmezése áll. Az Európai Unió Bíróságáig jutott eset korai fejleményeit (a NAIH 2012-es határozatát és a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság azt hatályon kívül helyező 2013-as döntését) elemzi a Jogesetek Magyarázata c. folyóiratban megjelent cikkem, amely elérhető itt.

Ez év elején az adatvédelmi hatóság állásfoglalást adott ki az elektronikus megfigyelő eszközökről, amely arra enged következtetni, hogy az új jogszabályok alapján nem szükséges a munkavállaló hozzájárulása a munkahelyi megfigyeléshez, sőt, jogszerűen lehet különböző elektronikus megfigyelőrendszereket üzemeltetni. Az állásfoglalást (ironikus módon) az adatvédelem napján hozták nyilvánosságra, és még aznap elterjedt a sajtóban, hogy a hatóság szerint parttalanul jogszerű a megfigyelés. A valóság azonban szerencsére nem ez.

A köztársasági elnök Székely Lászlót, az ELTE adjunktusát jelölte az alapjogi biztosi pozícióra.

Az ingatlandepo.com ügyben kötelezte új eljárásra az “adatvédelmi hatóságot” a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság.

A Parlament honlapján már elérhető az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény azon módosítása, amely a hatályos Ptk-ban foglalt, az állammal folytatott és közpénzeket érintő ügyletek nyilvánosságát biztosítja majd az új Ptk hatályba lépése után is. A módosítás e körben az üzleti titokként való minősülést zárja ki, hasonlóan a jelenlegi megoldáshoz. Vannak azonban ennek a javaslatnak különös elemei is.

Még adatvédelmi biztosként indítványoztam az Alkotmánybíróságon azon szabályok megsemmisítését, amelyek előírták, hogy a bűnügyi nyilvántartásban rögzíteni kell azok fényképét is, akiket egyes csekély súlyú bűncselekmények (rágalmazás, becsületsértés) közvádas alakzatainak elkövetésével gyanúsítanak. (Ezek azok az esetek, amikor a bűncselekményt hatóság vagy hivatalos személy terhére, ezen minőségével összefüggésben követik el; más esetekben jelenleg sem kell rögzíteni a fényképet.) In my capacity as data protection commissioner I have challenged in the Constitutional Court those legal provisions that, in some cases (where the complainant is an authority or an official, and the offence is related to this capacity), require the recording of photographs of...

Tegnap reggel a lakásokban történő aláírásgyűjtésről beszéltem az ATV-n / My yesterday appearance on news channel ATV; the topic is a new bill regulating the methods of collecting signatures by party activists

Tanulságos esetről számol be a Jogi Fórum versenyjogi blogja. Az ügy tárgya annak megítélése volt, hogy megismerheti-e a belga versenyhatóság a vállalati jogtanácsos által adott jogvéleményt, vagy az az ügyvédi titokhoz hasonló védelemben részesül.

A mai hófúvás kapcsán, mint a sajtó beszámolt róla, a BM üzenet továbbítására kérte a mobilszolgáltatókat, amelyek közül kettő eleget is tett a kérésnek. Mivel én külföldön mindmáig nem kaptam meg az üzenetet (pedig egy olyan társaság előfizetője vagyok, amely állítólag továbbította azt), számba vettem, lehet-e ennek adatvédelmi jogi oka.

Az adatvédelem magyarországi kezdeteiről tudósít a HVG mellékelt cikke, 1989 áprilisából. A tudósítás szerint “úgynevezett adatvédelmi törvényt” készül elfogadni az Országgyűlés, “leghamarább 1991-ben”. This article about the beginnings of data protection in Hungary was originally published in April 1989 by the weekly HVG.