Az Európai Bizottság közzétette a versenyjogi alapú kártérítési perekkel kapcsolatos irányelvének tervezetét, amelynek elfogadása esetén Magyarországon is mindennapossá válhatnak a versenyjogi jogsértések miatti kártérítési perek.
Bár az Egyesült Királyságban, Németországban és Hollandiában nap mint nap indulnak kártérítési perek a kartellező, továbbeladási árakat rögzítő, vagy gazdasági erőfölényükkel visszaélő cégekkel szemben, hazánkban többek közt a jogszabályi környezet miatti nehézségek miatt alig néhány ilyen ügy kerül bíróság elé. A Bizottság irányelv tervezete azonban megteremtheti azt a jogszabályi keretet, amely alapján a károsultak már itthon is könnyebben érvényesíteni tudják kártérítési igényeiket. Az irányelv ugyanis:
- szigorú ún. disclosure szabályok bevezetésével biztosítja, hogy a felperesek hozzáférjenek a kárigényük bizonyításához szükséges bizonyítékokhoz (ráadásul nem csak a jogsértő cégek lesznek kötelesek az iratok kiadására, hanem szűk kivételekkel a versenyhatóság teljes aktája is hozzáférhetővé válik a felperesek számára);
- kötelezővé teszi a polgári bíróságokra nézve nem csak az Európai Bizottság, hanem minden EU tagállam nemzeti versenyhatóságának jogsértést megállapító határozatát (azaz a felperesnek nem kell bizonyítania a jogsértés tényét, ha ezt valamely versenyhatóság már megállapította);
- a felperesek számára kedvező elévülési szabályokat állapít meg (öt éves elévülés, amely nyugszik a versenyhatóság eljárásának időtartama alatt; a jogerős határozattól számítva is legalább egy évnek kell a felperes rendelkezésére állnia a kereset megindítására);
- megdönthető vélelmet állít fel arra, hogy minden típusú (!) kartell kárt okoz (vélelmet a kár mértékére vonatkozóan nem állít fel, azt végső soron a bíróság becslésére bízza; a kár összegének kiszámításához a Bizottság egy praktikus – nem kötelező – útmutatót is közzétett);
- megdönthető vélelmet állít fel arra, hogy a versenyjogi jogsértésből eredő kár egy részét a közvetett fogyasztók (a kartellező cég vevőinek a vevői) szenvedik el, és előírja, hogy a felperes csak akkor hivatkozhat az ún. passing-on védekezésre, ha a közvetett fogyasztók kereshetőségi joga nincs akadályozva.
Mivel a fenti szabályok várhatóan jelentősen meg fogják növelni a kártérítési perek számát, az irányelv tervezete fontos kedvezményeket tartalmaz az engedékenységi kérelmezők számára. Erre annak érdekében van szükség, hogy a kártérítési perekből fakadó fenyegetettség ne riassza el a cégeket az önfeljelentéstől, amely a kérelmező számára bírság alóli mentességet, bírságcsökkentést eredményezhet, a hatóság szempontjából pedig a titkos kartellek feltárásának egyik legfontosabb eszköze. Az irányelv tervezet szerint ezért:
- az engedékenységi kérelem (és a hatósággal kötendő egyezségre irányuló beadványok) kiadására nem kötelezhető sem a kérelmező, sem bármely harmadik fél (így a versenyhatóság sem);
- aki a bírság kiszabása alóli mentességben részesül (bármely versenyhatóság által!), az csak a saját közvetlen/közvetett üzletfeleinek okozott kárt köteles megtéríteni; a jogsértésben részes többi cég üzletfeleinek csak akkor köteles kártérítést fizetni az egyetemes felelősség elve alapján, ha azok bizonyítják, hogy a kártérítési igényük a többi jogsértőtől nem hajtható be;
- a mentességben részesülő vállalkozással szemben a jogsértésben részes többi cég csak korlátozott visszkereseti joggal rendelkezik, azaz csak a mentességben részesülő vállalkozás üzletfeleinek okozott kár mértékéig élhetnek regressz igénnyel.
Politikai kompromisszum eredményeként az irányelv tervezete nem kötelezi a tagállamokat arra, hogy lehetővé tegyék csoportos keresetek indítását a versenyjogi jogsértésekkel okozott károk megtérítése érdekében. Ugyanakkor az irányelv tervezettel párhuzamosan a Bizottság közzétett egy ajánlást az uniós jog megsértéséből eredő károk megtérítését szolgáló csoportos keresetekről, amely útmutatóul szolgálhat azon nemzeti jogalkotók számára, akik biztosítani kívánják a csoportos perek lehetőségét (nem feltétlen csak versenyjogi jogsértések, hanem pl. a fogyasztóvédelmi szabályok megsértése kapcsán is).
A Bizottság irányelv tervezetét a rendes jogalkotási eljárás keretében a Tanács és az Európai Parlament is meg fogja vitatni, az irányelvet pedig a tagállamoknak az elfogadásától számított két éven belül kell átültetniük. A fejleményeket a blogon folyamatosan nyomon fogjuk követni. Az irányelv tervezet és a fent hivatkozott iratok (ajánlás csoportos perekre + útmutató a kár összegének meghatározására) elérhetők a Bizottság honlapján itt: http://ec.europa.eu/…s/index.html
