Ennek következménye pedig az, hogy az MFB által nyújtott finanszírozás EU állami támogatási rezsim alá esik. Mindez persze nem hangzik meglepően – ugyanakkor érdemes számba venni hogy milyen körülményeket vett tekintetbe az EU Törvényszék ennek a követeztetésnek a megállapításánál. Ez ugyanis számos más állami intézményre és vállalatra is alkalmazandó lehet.
Az EU Törvényszék 2013. február 27-én hozott ítéletet az T‑387/11 Nitrogénművek Vegyipari Zrt kontra Bizottság ügyben. Az EU Törvényszék a Bizottság azon határozatát vizsgálta, amely szerint állami támogatást tartalmazott (i) az MFB által a Nitrogénművek Zrt-nek 2009. januárjában nyújtott két hitel; és (ii) az ezek biztosítására szolgáló állami garanciavállalás.
Az Törvényszék előtt a Nitrogénművek – többek között – azzal érvelt, hogy az MFB által nyújtott hitelek azért sem minősülhetnek állami támogatásnak, mivel az MFB kereskedelmi alapon működik, akárcsak egy magánbefektető, és ezért tevékenysége nem tudható be a magyar államnak.
Az EU Törvényszék ezzel nem értett egyet, az alábbiak miatt (a blog fordítása, mivel az ítélet csak angolul érhető el):
„63. A jelen ügyben, egyrészt, az MFB tevékenységének természetével kapcsolatban a következőket kell megállapítani. Az MFB-ről szóló törvény előírja, hogy az MFB köteles bizonyos közpolitikai célok előmozdítására, valamint megállapítja, hogy az MFB fő funkciója a gazdasági fejlődés elősegítése, és az állam gazdasági és fejlesztési politikája megvalósítását hatékony előmozdítása (…). Továbbá, amint az MFB Bizottság által csatolt 2008-as éves jelentéséből is kitűnik, az MFB tevékenysége azt célozta, hogy kedvezményes kamatozású finanszírozást nyújtson azon vállalkozások, települési önkormányzatok és lakóterületek fejlesztésére, amelyek a nemzetgazdaságba való befektetések szempontjából prioritást élveznek. Így, amint azt a Bizottság helyesen állítja, az MFB tevékenysége nem egy kereskedelmi bank normális piaci körülmények között végzett tevékenységének felel meg, hanem egy állami fejlesztési bank tevékenységének, amely kedvezményes kamatozású hitelekkel működik, közpolitikai célkitűzéseket előmozdítása céljából.
64. Másodszor, az MFB jogi státuszával kapcsolatban a következőket kell megállapítani. Amint azt a megtámadott határozat a 25. preambulum bekezdése is kimondja, az MFB-ről szóló a külön törvény szerint a kereskedelmi bankokra vonatkozó prudenciális szabályok egy része az MFB-re nem alkalmazandók, és az MFB részvényei nem idegeníthetők el. … az MFB részvényeinek 100%-a az állam tulajdonában áll. Az MFB jogi státusza is más, mint más kereskedelmi bankoké.
65. Harmadszor, az MFB a hatóságok intenzív felügyelete alatt áll. Amint a Bizottság határozatának 27 preambulum bekezdése megállapítja: “az állam tulajdonosi jogait az MFB-ben az illetékes miniszter gyakorolja, az MFB évente jelentést tesz működéséről az illetékes miniszternek, az MFB könyvvizsgálóját is a miniszter jelöli ki, és végül az illetékes miniszter nevezi ki és menti fel az MFB menedzsmentjét, felügyelő bizottságát, valamint vezérigazgatóját.”
Ugyan az EU Törvényszék konklúziója nem meglepő, az ügy mégis érdekes, mert konklúzióját az EU Törvényszék pusztán az MFB-re vonatkozó szabályozási környezetből is le tudta vonni – anélkül, hogy a Nitrogénművek számára történt konkrét hitelnyújtás körülményeit vizsgálta volna. Mindez azt jelenti, hogy az MFB – hacsak nem változik alapvetően a rá vonatkozó szabályozás – vélhetően más ügyekben sem igazán számíthat majd arra, hogy az államtól függetlennek tekintse a Bizottság. Az ügy pedig egyúttal arra is rámutat, hogy a helyzet adott esetben hasonló lehet a helyzet más olyan állami tulajdonú társaságoknál is, amelyek gazdaságpolitikai feladatokat teljesítenek.
Az ítélet szövege elérhető a következő linken: http://curia.europa.eu/…document.jsf?…
