A 2012. február 1-jétől hatályos versenytörvény már biztosítja, hogy a GVH indokolást és jogorvoslatról való tájékoztatást nem tartalmazó ún. Ket. 72. § (4) bekezdése a) pontja szerinti egyszerűsített döntést hozzon, ha a hatóság a kérelemnek teljes egészében helyt ad, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél, vagy a döntés az ellenérdekű ügyfél jogát vagy jogos érdekét nem érinti.
A Versenytanács a Bondulle fúzióját engedélyező határozatában (Vj-24/2012) foglalkozott első alkalommal a Ket. 72. § (4) bekezdése a) pontja szerinti indokolást nem tartalmazó egyszerűsített döntés alkalmazásának kérdésével a fúziós eljárásokban. A kérdés tisztázására az okot az szolgáltatta, hogy a kérdéses ügyben a GVH engedélyezésig a tranzakció zárásával kialakuló végső irányítási viszonytól eltérő átmeneti irányítás valósult meg, mellyel kapcsolatban a GVH Versenytanácsa mindenképpen szükségesnek látta az indokolást. Ebből kiindulva a Versenytanács igyekezett a korábbi gyakorlata figyelembevételével összeszedni azokat a hasonló eseteket, amelyekre teintettel az engedélyező határozat indokolása szintén nem kerülhető el. Ezek az esetek az alábbiak:
- az ügyben a Ket. 44. §-a szerint szakhatósági közreműködés szükséges;
- az ügyben a Tpvt. 63. §-a (3) bekezdésének b) pontja alkalmazásának van helye (tehát az engedély nyilvánvalóan nem tagadható meg);
- az ügyben a Tpvt. 30. §-ának (3) bekezdése szerinti feltétel vagy kötelezettség előírására kerül sor;
- az ügyben a Gazdasági Versenyhivatal elnökének és a GVH Versenytanácsa elnökének az egyszerűsített- és teljes körű eljárásban engedélyezhető összefonódások
megkülönböztetésének szempontjairól szóló 3/2009. számú közleményétől való eltérésre kerül sor;
- a kérelem késedelmesen került benyújtásra, ezért a bírságolás vagy annak mellőzésére tekintettel indokolni kell;
- a tranzakció összefonódáskénti minősülése nem egyértelmű (így különösen, de nem
kizárólagosan a felek függetlensége, az irányítás jellege / ténye, az irányítás tartóssága, a közös vállalkozás teljes funkcionalitása, a vállalkozásrész definíciója tekintetében);
- az ügyben az engedélykéréssel kapcsolatos egyes eljárási kérdések tisztázása szükséges (így különösen, de nem kizárólagosan az engedélykérési kötelezettség fennállása, a küszöbértékek számítása, a GVH joghatósága, az engedélykérés időpontja tekintetében);
- valamely egyéb okból a Versenytanács úgy értékeli, hogy a döntés indokainak
megismerése mellett méltányolható közérdek szól (így például a közvélemény által
kiemelten figyelemmel kísért ügy esetén, vagy ha a döntés az előzőekben nem említett
körben a jogalkalmazás szempontjából fontos megállapítást tartalmaz).
Természetesen, fenti esetkörön kívül is lényeges, hogy az egyszerűsített döntés meghozatalának csak akkor van helye, ha a GVH az ügyet a kérelemmel összhangban engedélyezi és nincs ellenérdekű ügyfél, amely a gyakorlatban az eddig csak ritkán előfordult ellenséges felvásárlás esetén merülhet fel. Az egyszerűsített döntés vélhetően hozzájárul majd a fúziós eljárások további gyorsításához.
