Igaz, különböző időszakokra vonatkozóan. A múlt héten megszületett az EUB ítélete a C-17/10 (Toshiba és társai) ügyben, amelyben megerősítette, hogy a nemzeti versenyhatóságok az EU csatlakozás előtt kezdődött kartellek ügyében a Bizottsággal párhuzamosan járhatnak el és bírságolhatnak. Az ítélet emellett érdekes megállapításokat tartalmaz a nemzeti hatóságok és a Bizottság párhuzamos, EU csatlakozás utáni hatásköreire vonatkozóan is. (A főtanácsnoki indítványról tavaly ősszel a versenyjogi blog is beszámolt: http://www.jogiforum.hu/…enyjog/blog/#50)
Az alapügy a gázszigetelésű elektromos kapcsoló berendezések (GIS) piacán működő globális kartellel kapcsolatos. A határozatok szerint a kartell tevékenysége az 2004-es EU csatlakozási kör előtti időszakban kezdődött, de valamivel a 2004. május 1-i EU csatlakozást követően ért véget. A kartell miatt a Bizottság 2007. januárjában bírságot szabott ki számos vállalkozásra. Ezt követően 2007. áprilisában a cseh versenyhatóság is határozatot hozott ugyanezzel a kartellel kapcsolatban, bírságot azonban kifejezetten csak Csehország vonatkozásában, a 2004. május 1-ét megelőző időszakra szabott ki.
A tagállami bíróság kérdéseire válaszolva az EUB – a főtanácsnoki indítványt követve – lényegében megállapította, hogy (i) az EUMSZ 101. cikke nem alkalmazható az EU csatlakozás előtti időszakban kifejtett cselekményekre; (ii) ha a Bizottság eljárást indít 2004. május 1-ét követően, ez nem akadályozza a 2004-ben csatlakozott tagállamok hatóságait abban, hogy a nemzeti versenyjog alapján továbbra is eljárjanak az adott magatartás EU csatlakozást megelőző időszakban kifejtett hatásaival kapcsolatban; illetve (iii) egy ilyen eljárásban az adott a nemzeti versenyhatóság jogszerűen szabhat ki bírságot a kartell azon versenykorlátozó hatásaival kapcsolatban, amelyeket a kartell az EU csatlakozást megelőző időszakban fejtett ki, ha a Bizottság által kiszabott bírság a kartell ezen hatásait nem szankcionálta.
Az ügy magyar szempontból azért érdekes, mert megerősíti a GVH korábbi ügyekben követett gyakorlatát. A GIS kartell tagjai ellen például a GVH is folytatott eljárást – a cseh hatósághoz hasonlóan a 2004. május 1. előtti időszak miatt – igaz, a Bizottság határozatánál már két évvel korábban, 2005-ben lezárta az ügyet: http://www.gvh.hu/gvh/alpha?….
A határozat indokolása egyébként a kérdésekre adott válaszokon túlmutat, és útmutatást ad arra vonatkozóan is, hogy mit jelent az EUB értelmezése szerint a nemzeti és az EU versenyjog párhuzamos alkalmazása – az EU csatlakozás utáni időszakban is. Az EUB ugyan először az 1/2003 rendelet 11(6) cikke alapján leszögezte, hogy ha a Bizottság eljárást indít egy ügyben, akkor a nemzeti hatóságok elveszítik a jogot arra, hogy egy adott magatartással kapcsolatban eljárjanak – később azonban így folytatta:
„79. Az 1/2003 rendelet mindazonáltal nem rendelkezik arról, hogy a Bizottság által indított eljárás állandó és végleges jelleggel megszünteti‑e a nemzeti versenyhatóságok azon hatáskörét, hogy a nemzeti versenyjogi szabályozást alkalmazzák. …
84. Egyébiránt az 1/2003 rendelet 16. cikke (2) bekezdésének értelmében ,amennyiben a tagállamok versenyhatóságai hoznak határozatot az EK 81. cikk vagy EK 82. cikk hatálya alá tartozó olyan megállapodásokról, döntésekről vagy magatartásokról, amelyek már bizottsági határozat tárgyát képezik, nem hozhatnak a Bizottság által elfogadott határozattal ellentétes határozatot.
85. E rendelkezésből kitűnik, hogy a tagállamok versenyhatóságai akkor is eljárhatnak, ha a Bizottság már határozatot hozott. Ez a rendelkezés ugyanis azt állapítja meg, hogy a nemzeti hatóságok a Bizottság eljárását követően is eljárhatnak, ám megtiltja számukra, hogy a Bizottság korábbi határozatával ellentétes határozatot hozzanak.”
Ezzel együtt azonban vélhetően a gyakorlatban nem lesz túl gyakori, hogy a Bizottság 101. vagy 102. cikk alapján folytatott ügyeinek lezárása után a GVH is eljárjon ugyanabban az ügyben, pusztán azért, hogy a magatartást a Tpvt. 11. § vagy 21. § alapján is jogsértőnek nyilvánítsa. Bár a fenitek szerint ennek nincs jogi akadálya, a kétszeres bírságolásnak azonban egy ilyen esetben is korlátot szabna a „ne bis in idem” elve, amely szerint ugyanazon tényállás alapján ugyanazon személyt ugyanazon jogi tárgy sérelme miatt nem lehet kétszer felelősségre vonni (lásd az ítélet 93-103. bek, és a főtanácsnoki indítványt http://www.jogiforum.hu/…enyjog/blog/#50).
Az EUB ítélete elérhető itt: http://eur-lex.europa.eu/…exUriServ.do?…
