Az Országgyűlés Költségvetési Bizottsága a költségvetési törvényhez benyújtott módosító javaslat (http://www.parlament.hu/…656-0077.pdf) szerint javasolja, hogy 2012. január 1-jével tilos legyen a fogyasztói csoportok szervezése.
Az elmúlt években – a pénzügyi válság kedvezőtlen hatásai miatt is – számos fogyasztó szorult ki a „klasszikus” pénzügyi piacokról, mi sem mutatja ezt jobban, mint a „BAR-listás” fogyasztók egyre növekvő száma. Nem egyedi magyar sajátosság, hogy ez az egyre növekvő fogyasztói réteg sajátos piacot teremt – a „fringe finance” kifejezés pontosan arra utal, hogy a kereslet nemcsak Magyarországon, hanem más országokban is sajátos pénzügyi konstrukciók létrejöttét eredményezte a pénzügyi piacok peremein.
A fogyasztói csoportok lelkéért régóta folyik a harc – a GVH az elmúlt években majd minden, jelenleg a piacon működő fogyasztói csoporttal szemben versenyfelügyeleti eljárást indított (ld. pl. ezt a korábbi hírt: http://www.jogiforum.hu/hirek/23495), több fogyasztóknak szóló tájékoztatót tett közzé (http://www.gvh.hu/gvh/alpha?…), Parlamenti Beszámolójában több alkalommal jelezte a szabályozási keretek kialakításának szükségességét (http://www.gvh.hu/…96DCEF21.pdf), a PSZÁF a legnagyobb fogyasztói csoportszervezővel hatósági szerződést kötött a fogyasztók tájékoztatásának javítása érdekében.
A fogyasztói csoportokkal kapcsolatos jogalkalmazói tevékenység hátterében az a nagy elméleti kérdés húzódott meg, hogy a fogyasztói csoportok léte önmagában hasznos-e a fogyasztóknak – lehetséges-e olyan konstrukció, amelyben a fogyasztói csoport tényleges fogyasztói igényeket valóban kielégítve működik. Ha létezik „jól működő” fogyasztói csoport, és a jelenlegi csoportszervezők csupán a szabályozás hiánya miatt működnek a fogyasztók érdekeivel ellentétes módon, akkor szabályozással elérhető, hogy végül a fogyasztók javára működjenek a csoportok. Ha azonban a jogalkotó úgy véli, hogy a fogyasztói csoportok mindenképpen a fogyasztók hátrányára képesek csak működni, akkor a tevékenység teljes egészében betiltandó.
A Költségvetési Bizottság javaslata a fenti kérdésben egyértelműen állást foglal: január 1-jétől nem lehet új fogyasztói csoportot szervezni. A megoldás azonban számos kérdést nyitva hagy: mi történik azon (egyes vélemények szerint több tízezer) fogyasztóval, aki jelenleg is fogyasztói csoport-tag? Milyen módon akadályozható meg, hogy a jelenleg fennálló fogyasztói csoportok ne omoljanak össze, magukkal rántva a csoporttagok eddigi befizetéseit? És ami a legfontosabb kérdés: milyen módon akadályozható meg, hogy azok a fogyasztók, akik a banki hitelezés rendszeréből kiszorultak, és január 1-je után fogyasztói csoporthoz sem fordulhatnak, más, akár az állam számára teljesen „láthatalan” módon jussanak pénzhez?
