Az Országgyűlés által 2011. július 11-én elfogadott, de még ki nem hirdetett nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek csődeljárásának és felszámolásának különleges szabályairól szóló törvény, speciális fúziós szabályokat állapít meg a kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek felszámolása során megvalósuló összefonódásokkal összefüggésben.
A Kormány által nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősített gazdálkodó szervezetek (továbbiakban: kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet) felszámolása során megvalósuló összefonódásokkal kapcsolatos új eljárás számos ponton speciális rendelkezéséket tartalmaz a Tpvt. általános fúziós szabályaihoz képest.
Először is a kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek felszámolása során megvalósuló összefonódások engedélyezése iránti kérelmek benyújtására nem harminc, hanem tizenöt napos határidő vonatkozik.
Másodszor, az irányításszerző az irányítási jogát a GVH engedélye megszerzése előtt is gyakorolhatja, de csak a rendes üzletmenet folytatáshoz feltétlenül szükséges mértékben. Mindez vélhetően azt jelenti, hogy a kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet felett irányítást szerző a GVH engedélyező döntése előtt is meghozhatja az egyébként felszámolás alá került céltársasággal kapcsolatos azon halaszthatatlan tulajdonosi döntéseket, amelyek a kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet további működésének biztosításához, illetve annak helyreállításához elengedhetetlenül szükségesek. A törvény azonban lehetőséget ad az eljáró Versenytanácsnak arra, hogy a GVH engedélyező döntéséig ezen, rendes üzletmenet folytatáshoz feltétlenül szükséges mértékig terjedő irányítási jog gyakorlását is korlátozza, feltételhez kösse vagy arra vonatkozóan kötelezettséget írjon elő. (irányításkorlátozó előírás) Az irányításkorlátozó előírás alkalmazására az összetett eljárássá nyilvánítással egy időben van mód a törvény szerint akkor, ha a hatékony verseny feltételeinek biztosításához, az összefonódás versenyre gyakorolt hátrányos hatásainak mérsékléshez fűződő érdek meghaladja az érintett vállalkozások valamint a rendes üzletmenet folytatásához fűződő érdekeket. Az eljáró Versenytanács ügyzáró érdemi határozatában megállapíthatja, hogy az irányítási jog gyakorlása megfelelt-e törvényi és esetlegesen alkalmazott irányításkorlátozó előírásoknak. Ebből következik, hogy jogsértés esetén a Tpvt. 78. § (1) bekezdése szerinti bírság alkalmazásra is mód nyílik. A törvény szerint az eljáró Versenytanács az engedély iránti kérelem elbírálásakor mérlegeli az irányítási jog gyakorlásából fakadó versenyhatásokat. Ez vélhetően azt jelenti, hogy a fúzió hatásainak alapvetően előre mutató – és némileg hipotetikus – értékelése során az eljáró Versenytanács az irányítási jog gyakorlásának köszönhetően ténylegesen bekövetkezett hatásokra is figyelemmel lehet. Ez lényegében megegyezik a bejelenteni elmulasztott engedélyköteles összefonódások utólagos ellenőrzése során követett GVH gyakorlattal, ahol a helyzet némileg hasonló, ugyanakkor ilyen kifejezett törvényi szabály nincs.
A harmadik különbség az általános fúziós szabályokhoz képest az eljárási határidőkhöz kapcsolódik. A kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet felszámolása során megvalósuló összefonódások engedélyezése ugyanúgy történhet egyszerű és összetett eljárásban is. Míg az egyszerű eljárás határideje nem különbözik az általánosan irányadó 45+20 naptól, addig az összetett eljárás határideje egy hónappal kevesebb, azaz három hónap, és hosszabbításra is csak húsz nappal van lehetőség az általánosan alkalmazandó két hónap helyett.
A kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek felszámolása során megvalósuló összefonódásokkal kapcsolatos új fúziós szabályokat a törvény hatálybalépését követően kezdeményezett eljárásokban kell alkalmazni.
A kihirdetésre váró törvény szövege itt olvasható: http://www.orszaghaz.com/…zabalyairol/
