Az EUB 2011. május 12-i ítélete a C-122/10. sz. ügyben egy svéd üggyel kapcsolatos előzetes döntéshozatali eljárásban született. A Ving Sverige légitársaság New York-i utakat hirdetett, a reklámban pedig csak az elérhető legalacsonyabb árat tette közzé azzal, hogy közben utalt a további feltételekre és internetes honlapjára is. Ugyan az ügyben a fő kérdés az volt, hogy általában tilos-e „alsó árak” alkalmazása, vagy minden esetben fix árat kell a reklámban megjelölni – az EUB ennél általánosabb kérdésekben is iránymutatást adott.
A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló 2005/29/EK irányelv (UCP Irányelv) 7. cikk (3) bekezdése és (4) bekezdés (a) pontja szerint:
„(3) Amennyiben a kereskedelmi gyakorlatban alkalmazott kommunikációs eszköz térbeli vagy időbeli akadályokat támaszt, ezen akadályokat, illetve minden olyan intézkedést, amelyet a kereskedő annak érdekében tett, hogy az információt más módon eljuttassa a fogyasztókhoz, figyelembe kell venni annak eldöntésekor, hogy fennállt-e mulasztás a tájékoztatás tekintetében.
(4) Vásárlásra való felhívás esetén az alábbiakra vonatkozó információ minősül jelentősnek, amennyiben az a körülményekből nem tűnik ki:
(a) a termék lényeges tulajdonságai, a kommunikációs eszköznek és a terméknek megfelelő mértékben”.
A gyakorlatban ezen rendelkezések értelmezésének kérdése természetesen leggyakrabban akkor merül fel, ha a kereskedő egy reklámban csak bizonyos lényeges információkat közöl (pl. az elérhető legalacsonyabb árat, ingyenes szolgáltatást, kamatmentességet stb.), majd utal arra, hogy a vásárlásnak további lényeges feltételei is vannak, amelyek megismerhetők a kereskedő honlapján / üzleteiben / bankfiókban.
A EUB ítéletében legalábbis az internetes kommunikáció esetében világossá tette, hogy:
„…a 2005/29 irányelv 7. cikke (4) bekezdésének a) pontját úgy kell értelmezni, hogy elegendő lehet a termék meghatározott lényeges tulajdonságait megadni és a további adatokkal kapcsolatban a kereskedő internetes oldalára hivatkozni, amennyiben ezen az oldalon alapvető jelentőségű információk találhatók a termék lényeges tulajdonságaira, árára és az említett irányelv 7. cikke (4) bekezdésének követelményei szerinti egyéb feltételekre vonatkozóan.” (59. bek)
Kérdés, hogy az ítélet hoz-e lényeges változást a GVH és a magyar bíróságok gyakorlatában – különösen az „akár”-típusú reklámállításokat tartalmazó reklámok megítélésében. Mindenesetre, az EUB kiemelte azt is:
„A kérdést előterjesztő bíróság feladata annak eseti megítélése – a vásárlásra való felhívás körülményeire, az alkalmazott kommunikációs eszközre, valamint a termék jellegére és tulajdonságaira tekintettel –, hogy kizárólag a termék meghatározott lényeges tulajdonságainak az említése lehetővé teszi‑e a fogyasztó számára a tájékozott ügyleti döntés meghozatalát.”
A döntés magyar nyelven elérhető itt: http://curia.europa.eu/…-bin/form.pl?…
