A GVH a Fővárosi Ítélőtábla kifogásai után 2009. májusában döntött úgy, hogy visszavonja az erőfölényes és kartell ügyekben kiszabható bírságok kiszámítására vonatkozó közleményét. A Legfelsőbb Bíróság azonban egy közelmúltban hozott végzésével egyértelművé tette, hogy a GVH kiszámíthatja a bírságot egyedi ügyekben a matematikai módszereken nyugvó közleménye alkalmazásával.
A Tpvt. 36. § (6) bekezdése biztosítja, hogy a GVH elnöke a Versenytanács elnökével közösen a GVH jogalkalmazási gyakorlatának alapjait ismertető olyan közleményt adjon ki, amelynek kötelező ereje nincs, rendeltetése a jogalkalmazás kiszámíthatóságának növelése. Ennek megfelelően a GVH 2003 decemberében adta közre azt a bírság közleményét, amely matematikai módszerek alkalmazásával biztosította az alkalmazandó bírság kiszámítását antitröszt ügyekben. Lényegében, ahogy az első bírság közlemény alkalmazásával meghozott döntések a Fővárosi Ítélőtábla elé kerültek – 2005 táján – úgy kezdtek jelentkezni a bíróság részéről azok a kifogások, amely kapcsán most a Legfelsőbb Bíróság úgy tűnik egyértelmű jelzést küldött. Bár jelen ügyben a bírság közleménnyel kapcsolatos Fővárosi Ítélőtáblai kifogások csak megismételt másodfokú eljárásban kerültek elő, lényegében megegyeztek az Ítélőtábla által korábban megfogalmazottakkal.
A GVH Vj-102/2004 sz. (GIS kartell) ügyben hozott döntésének bírósági felülvizsgálata során ugyanis a bírságolás kapcsán először az volt a kérdés, hogy a GVH figyelembe vehet-e a bírság kiszabás kapcsán olyan tendert, amely nem került kiírásra. A Fővárosi Ítélőtábla – a Fővárosi Bírósággal egyetértésben – úgy vélte, hogy azon tenderek, amelyek később nem valósultak meg, nem képezhetik a bírság számítás alapját, mert nem részei a releváns piacnak. (A Fővárosi Ítélőtábla végzése elérhető itt: http://www.gvh.hu/gvh/alpha?…) A Legfelsőbb Bíróság azonban bíróságok ezen következtetése között logikai ellentmondást vélt felfedezni, mondván, ha a potenciálisan tenderre vonatkozó megállapodást a bíróságok célzatos jogsértésnek elfogadták, akkor a Tpvt. 78. § alapján az nyilvánvaló módon bírságolásra is okot adó körülmény. (az LB végzése elérhető itt: http://www.gvh.hu/gvh/alpha?…) A Legfelsőbb Bíróság emiatt az Ítélőtábla ítéletét hatályon kívül helyezte és a bíróságot új eljárásra kötelezte.
A Fővárosi Ítélőtábla a megismételt eljárásban – felhozva a más ügyekben korábban már megismert érveit – arra az álláspontra helyezkedett, hogy (i) a GVH közleményéhez a bíróság nincsen kötve, (ii) a GVH-t az általános jellegű közlemény nem mentesíti az egyedi ügy körülményeinek figyelembe vétele alól, és (iii) a mérlegelés törvényi keretei közé nem fér bele a matematikai módszerek alkalmazása. (A Fővárosi Ítélőtábla végzése elérhető itt: http://www.gvh.hu/gvh/alpha?…)
A Legfelsőbb Bíróság a megismételt másodfokú eljárásban hozott részítéletet hatályon kívül helyező közelmúltban meghozott végzésében azonban világossá tette, hogy a mérlegelés Tpvt. 78. § szerinti jogszerű kereteit rögzíti a GVH bírság közleménye (figyelemmel a közlemények tárgyában hozott 1392/B/2007. (I.27.) ABH-ra), márpedig ez esetben a bírósági felülvizsgálat is csak ezen keretek között történet. Ebből az is következik az LB szerint, hogy amennyiben a GVH matematikai műveletek alkalmazásával kalkulálta ki a bírságot, akkor a bírói felülvizsgálatnak is ebben a körben kell megtörténnie.
Az LB végzése azt jelenti, hogy van létjogosultsága egy olyan bírságközlemények, amely az elvont törvényi kritériumok helyett konkrét számításokkal alátámasztottan biztosítja a GVH bírságolással kapcsolatos jogalkalmazói tevékenységének kiszámíthatóságát és megismerhetőségét.
