Tóth András: A nemzeti versenyhatóságok korlátozott döntéshozatali jogosultsága az EU Bíróság május 3-i ítélete szerint

Az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásban hozott 2011. május 3-i ítéletében, az 1/2003/EK rendelet 5. cikkének értelmezése körében kijelentette, hogy a nemzeti versenyhatóság nem hozhat arra vonatkozó döntést, hogy valamely magatartás nem sérti az EU versenyjogot.

Az előzetes döntéshozatali eljárás alapjául a lengyel versenyhatóság azon döntése szolgált, amely szerint a Telekomunikacja Polska SA nem valósított meg erőfölénnyel való visszaélést, melyre figyelemmel az EUMSz 102. cikkébe ütközés kapcsán a hatóság az eljárást megszüntette, mert annak folytatása okafogyottá vált.

A hatósága döntésének felülvizsgálata során azonban a bíróság a hatóság döntését hatályon kívül helyezte arra hivatkozással, hogy meg kellett volna állapítani, hogy nem történt az EUMSz 102 cikkébe ütköző magatartás.

A hatóság a Legfelsőbb Bírósághoz benyújtott fellebbezésében arra hivatkozott, hogy nincsen lehetősége az ügy érdemében negatív döntést hozni az érintett vállalkozás magatartásának EUMSz 102. cikkével való összeegyeztethetőségét illetően. A hatóság hivatkozott az 1/2003/EK rendelet 5. cikkére, amely szerinte korlátozza a döntéshozatali képességét és nem hatalmazza fel jogsértés hiányának megállapítására. A hatóság szintén hivatkozott az 1/2003/EK rendelt 10. cikkére, amelynek értelmében csak a Bizottság állapíthatja meg közérdekből az EUMSz 101. és 102. cikkének alkalmazhatatlanságát adott esetre.

A lengyel Legfelsőbb Bíróság kérdéseire az Európai Unió Bírósága lényegében a lengyel versenyhatóság érveinek megfelelően megerősítette, hogy

  1. a nemzeti versenyhatóságoknak nem teszi lehetővé az 1/2003/EK rendelet 5. cikke, hogy az ügy érdemében határozva negatív döntést hozzanak, azaz kijelentsék egy magatartásról, hogy nem sérti az EUMSz 102. cikkét, mert ezzel egyrészt elvonják a Bizottság kizárólagos hatáskörét, amely az 1/2003/EK rendelet 14. preambulum-bekezdése alapján számára is csak kivételesen áll rendelkezésére, másrészt ezzel aláásnák az EU versenyjogának egységes alkalmazását;
  2. az 1/2003/EK rendelet 5. cikke, mint rendeleti rendelkezés, az EUMSz 288. cikkéből fakadóan közvetlenül alkalmazandó, így nemzeti szabályozás sem írhatja felül és nem kötelezheti a versenyhatóságot az EUMSz 102. cikkébe való ütközés hiányára vonatkozó érdemi döntésre.

A Bíróság ítélete itt érhető el:
http://curia.europa.eu/…-bin/form.pl?…