dr. Kuritár Dávid: Súlyos eljárási bírságok hajnali rajtaütések akadályozásáért

Nem kifizetődő a versenyhatóságok akadályozása

dr. Szabó Áron*

Az utóbbi hónapokban mind uniós, mind tagállami szinten jelentős eljárási bírságok kerültek kiszabásra olyan vállalkozások ellen, amelyek valamilyen módon akadályozták a kartellgyanú miatt irodáikban tartott előzetes értesítés nélküli helyszíni vizsgálatot (úgynevezett hajnali rajtaütést). A Törvényszék 2010. december 15-én kelt döntésével elutasította ez E.ON AG („E.ON”) fellebbezését, amelyben az E.ON az Európai Bizottságnak („Bizottság”) egy hajnali rajtaütés során kiszabott 38 millió euró (körülbelül 10,5 milliárd) összegű eljárási bírságát támadta meg. Egy lengyelországi ügyben a lengyel versenyhatóság („UOKiK”) novemberi döntésével 30 millió euró (mintegy 8,3 milliárd forint) összegű eljárási bírságot szabott ki egy lengyel mobilszolgáltató, a Polska Telefonia Cyfrowa („PTC”) irodájában 2009 decemberében tartott hajnali rajtaütés során a PTC munkavállalói és vezető tisztségviselői által tanúsított magatartás miatt.

Az E.ON ellen kiszabott bírság és a hajnali rajtaütés körülményei

A Bizottság által 2006. májusában az E.ON székhelyén tartott hajnali rajtaütés során a Bizottság munkatársai az összegyűjtött iratokat azok elszállításáig egy külön helyiségben helyezték el, amelynek ajtaját a nap végén lepecsételték. Amikor a Bizottság munkatársai pár nappal később be akartak lépni a lepecsételt helyiségbe, azt tapasztalták, hogy az ajtón elhelyezett zár megsérült. Az E.ON tagadta, hogy feltörte volna az ajtón elhelyezett pecsétet, azonban a Bizottság alapos vizsgálatot követően arra a következtetésre jutott, hogy a pecsét a feltörésen kívül semmilyen egyéb külső hatásra nem sérülhetett meg, és ezért 2008. januári döntésével 38 millió eurós eljárási bírságot szabott ki az E.ON-ra.

A Törvényszék ítéletével a Bizottság által kiszabott bírság összegét fenntartotta. Hangsúlyozta, hogy eljárási bírság kiszabásához a pecsét feltörésének ténye mellett a Bizottságnak nem szükséges bizonyítania, hogy az E.ON iratokat semmisített meg, vagy egyéb más módon hátráltatta vagy befolyásolta a Bizottság vizsgálatát.

A lengyelországi rekordbírság előzményei

Az UOKiK munkatársai 2009. december 2-án reggel 10 órakor a lengyel versenytörvény alapján hajnali rajtaütést tartottak egyidejűleg három mobilszolgáltatónál, köztük a PTC-nél. Az UOKiK PTC-hez érkező munkatársait és az őket segítő rendőröket a PTC recepcióján dolgozók nem engedték be a PTC irodaházába. Az UOKiK 20 percet biztosított a PTC számára, hogy a vállalkozás vezető tisztségviselőinek valamelyike megjelenjen a helyszínen, ezzel egyidejűleg a PTC székhelyén jelenlévő munkavállalóknak megtiltotta, hogy telefonáljanak.

A PTC jogi osztályának munkatársai csak 40 perc múlva érkeztek a helyszínre, addig a jelenlévő biztonsági őrök megtagadták az UOKiK munkatársainak a PTC üzleti helyiségeibe való belépését. További 20 percet vett igénybe, mire a PTC jogi osztályának munkatársai beléptető kártyákat készítettek az UOKiK munkatársai számára, ezalatt azonban az egyik jelenlévő munkavállaló a tiltás ellenére telefonhívást kezdeményezett. Végül, amikor az UOKiK vizsgálói megkezdték a PTC marketing és értékesítési igazgatója irodájának átvizsgálását, azzal szembesültek, hogy a PTC menedzsmentjének tagjai videokonferenciát folytatnak.

A rendkívül magas összegű bírságot – melynek jogszerűségét bíróság fogja felülvizsgálni – az UOKiK szerint az indokolta, hogy a PTC munkatársai a helyszíni vizsgálat megkezdését késleltették. Az UOKiK külön kiemelte, hogy a hajnali rajtaütés sikeressége szempontjából kiemelkedő jelentősége van a vizsgálat azonnali megkezdésének, a PTC-nél tapasztalt mintegy egy órás késés során a társaság vezetőinek lehetősége volt a vizsgálat során tanúsított magatartásukat összehangolni, valamint a vizsgálat szempontjából kulcsfontosságú bizonyítékokat is megsemmisíthettek.

A lengyel versenytörvény szerint az eljárási bírság összegének felső határa 50 millió euró (mintegy 13,8 milliárd forint), a UOKiK történetének legmagasabb összegű bírságát szabta ki a jelen ügyben.

Észrevételek

Hasonló magatartások esetén Magyarországon az Európai Bizottság és a Gazdasági Versenyhivatal („GVH”) is jogosult helyszíni bírságot kiszabni. A kiszabott helyszíni bírság az eljárás alá vont vállalkozás előző évi nettó árbevételének 1%-áig terjedhet. A zártörés továbbá büntetőjogi felelősségre vonással is járhat.
Megfelelő felkészültséggel ugyanakkor a bírság elkerülhető. A GVH és a Bizottság által folytatott hajnali rajtaütések meghatározott rend szerint folynak, ezért nem feltétlenül kell egy vállalkozásnak súlyos sokként megélnie egy esetleges hajnali rajtaütést. Amennyiben a vizsgálatban érintett vállalkozás vezető tisztségviselői és munkavállalói – az adott vállalkozásra szabott megfelelőségi (compliance) program nyomán – kellő felkészültséggel rendelkeznek, egy esetleges hajnali rajtaütés során az adott vállalkozás recepciósaitól a menedzsmentig mindenki pontosan tudja a teendőit, ezzel megkönnyítve az eljárás alá vont és a GVH, illetve a Bizottság közötti együttműködést is. Így elkerülhető a jelen esetben bemutatottakhoz hasonló mértékű bírság is.

  • A bejegyzés szerzője a White & Case budapesti irodájának munkatársa