Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium február végén tette közzé a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos jogszabálytervezeteket, köztük a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről és a Közérdekvédelmi Hivatal felállításáról szólót. Tekintettel arra, hogy a vélhetően mintát adó szabályozott whistleblowing rendszernek az USA-ban számos versenyjogi vonatkozása van, felmerül, hogy a hazai jogszabálytervezetek esetében is lehet-e ilyen kapcsolódásokat találni.
Mindenekelőtt a vélhetően magyar szabályozásnak is példát adó Sarbanes-Oxley (SOX) Act versenyjogi vonatkozásait érdemes áttekinteni. A SOX 2002-ben kerül elfogadásra abból a célból, hogy megelőzze a belső vállalati visszaéléséket és helyreállítsa a befektetői bizalmat. Fontos, hogy a SOX-nak egy versenyjognak megfelelni akaró európai vállalat számára is komoly vonatkozásai lehetnek. Bár a SOX hatálya elsősorban azon vállaltokra terjed ki, amely részvényeivel az USA-ban kereskednek, ennek ellenére van néhány olyan rendelkezése, amely az amerikai hatóságok által folytatott antitröszt eljárásokra is érvényes és amelyek esetében szélesebb körű joghatóság állapítható meg a SOX által elsősorban meghatározottnál. Az amerikai bíróságok ugyanis általában hatás alapú joghatóság elhatárolást végeznek. Ez az elv rendszerint az antitröszt ügyekben is alkalmazásra kerül, amely szerint egy USA-n kívüli magatartásra is megállapítható amerikai joghatóság, ha az szándékoltan és ténylegesen közvetlenül és jelentősen érinti az amerikai kereskedelmet. [United States v Aluminium Co. of America, 148 F2d 416, 443-44 (2d Cir. 1945)] Ennek megfelelően súlyos büntetőjogi következményei (akár 20 évig terjedő szabadságvesztés) lehetnek annak, ha egy USA-ban folyó antitröszt eljárás akadályozása érdekében vállalti dokumentumokat változtatnak vagy semmisítenek meg. A SOX védi azokat a munkavállalókat is (akár 10 évig terjedő szabadságvesztés), akik antitröszt jogba ütköző jogsértést jelentenek be az amerikai hatóságoknak még akkor is, ha sem a munkavállaló sem pedig a vállalat nem amerikai. Ugyanakkor csak azon vállaltokra érvényes SOX elvárás, hogy éves jelentésükben a vállalt vezetője erősítse meg a versenyjogi megfelelést, amelyek részvényeivel az USA-ban kereskednek.
A közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről szóló hazai tervezet szerint, ha a munkavállaló foglalkoztatási jogviszonyával összefüggésben feltételezi, hogy a tervezetben meghatározott tényállások megvalósultak, akkor bejelentéssel fordulhat a munkáltatóhoz vagy a Közérdekvédelmi Hivatalhoz. Az nem teljesen világos, hogy a tervezet milyen tényállásokra gondol, de a munkáltató köteles kivizsgálni a nyilvánvalóan nem megalapozatlan bejelentéseket. Ebbe a körbe tartozik a tervezet által nevesítetten: az élet, egészség, testi épség közvetlen veszélyeztetése, az elkövetett bűncselekményre vagy a környezet súlyos veszélyeztetésére vonatkozó bejelentés. Vagyis egy közbeszerzési kartellre vonatkozó bejelentést a munkáltató köteles lesz kivizsgálni, illetve ilyen bejelentés után (bárhová is tette meg a munkavállaló) védelmet kap. Az sem világos ugyanakkor, hogy ezen körön kívüli bejelentések esetében (pl. kartell nem közbeszerzési ügyben) a munkáltató megtagadhatja-e a bejelentés kivizsgálását, de lehet úgy értelmezni a tervezetet, hogy az említett felsorolás nem teljes körű, így bármely versenyjogsértés esetére értelmezhetők fentiek.
A tervezeteknek továbbá számos hiányossága van. Nem rendelkezik szankcióval arra az esetre, ha bejelentőt mégis hátrányos megkülönböztetés éri a munkáltatója részéről. Az sem világos, hogy a Közérdekvédelmi Hivatal milyen eljárási rendben és mit kezd a munkavállalói bejelentéssel tekintettel arra, hogy a Közérdekvédelmi Hivatalról szóló tervezet csak a tisztességes eljárás követelményébe ütköző magatartások kivizsgálási rendjéről szól. A tisztességes eljárás követelménye pedig csak az állami támogatások felhasználásával és közigazgatási eljárásokkal összefüggésben értelmezhető a tervezet szerint.
