Viszonylag ritka az olyan fúziós döntés, amelyben közvetlenül a Versenytanács állapítja meg, hogy egy összefonódás nem engedélyköteles. A Pápai Hús Kft. / Pápai Hús Zrt. „fa” (Vj-161/2008) egy ilyen ügy, és egyben kitűnő illusztrációja annak, amikor egy összefonódásban részt vevő vállalkozást versenyjogi értelemben egyetlen más vállalkozás sem irányít.
A tranzakció során Pápai Hús Zrt. „fa” (Pápai „fa”) felszámolója ruházta át a vállalkozás vagyonelemeit a Pápai Hús Élelmiszer Feldolgozó 1913 Kft-re (Pápai Kft).
A Pápai Kft.-t négy tulajdonos alapította, akik összesen három üzletrésszel rendelkeztek: (i) a Nyugat-Afro Kft., 40% szavazati joggal, (ii) a Dedeko Kft., 40% szavazati joggal, valamint (iii) a közös üzletrésztulajdonnal rendelkező pápai önkormányzat és a Pápai Víz és Csatornaművek Zrt., 20% szavazati joggal. A társasági szerződés a Gt.-ben meghatározottakon túl nem írt elő egyhangú vagy háromnegyedes többséget igénylő kérdéseket, így a legtöbb kérdésben a tagok egyszerű többséggel döntöttek.
A Versenytanács megállapította, hogy a tulajdoni struktúra alapján egyik tulajdonos sem irányítja a Pápai Hús Kft-t, sem egyedül, sem a többi tulajdonostárssal közösen. Ennek megfelelően az árbevételüket figyelmen kívül hagyta, és megállapította, hogy a Pápai Hús Kft. vállalkozáscsoportjának releváns árbevétele 0 forint, és a fúzió ezért nem engedélyköteles (a Pápai Hús Kft. 2007-ben nem ért el árbevételt).
A Versenytanács, mint a fúziós ügyekben általában, ebben az ügyben is vélhetően elsősorban a felek érdekét szolgáló gyors döntésre törekedett, és kevésbé a teljesen kimerítő indokolásra, ezért sajnos ezúttal nem olvashatjuk a Versenytanács érvelését arra nézve, hogy a 40-40-20%-os szavazati jogok miért nem eredményeznek közös irányítást.
Mindenesetre, a Versenytanács korábbi döntéseiben már jelezte, hogy álláspontja szerint a „közös irányítás lényegi eleme, hogy az irányítóknak az általuk irányított vállalkozás piaci magatartását meghatározó minden lényeges kérdésben egyezségre kell jutniuk” (Elvi Állásfoglalások 23.9, ill. az ott idézett Vj-80/2003, 16. bek). A bizottsági Jurisdictional Notice más oldalról fogja meg a kérdést, és lényegében azt mondja, hogy közös irányítás akkor áll fenn, ha két vagy több vállalkozás képes meghatározó befolyást gyakorolni egy vállalkozás működésére – meghatározó befolyás alatt általában azt értve, ha valaki képes a megakadályozni a vállalkozás egyes, gazdasági szempontból stratégiai jelentőségű magatartásait („power to block actions”, ld. 62. pont).
A Pápai Hús Kft. / Pápai Hús Zrt. „fa” mindkét megfogalmazást jól illusztrálja, egy olyan struktúrával, ahol sem egyedüli irányítás, sem közös irányítás nem valósul meg.
A döntés itt érhető el: http://www.gvh.hu/…4079CD88.pdf
