Megszületett az első bírósági döntés az Egyesült Királyságban a Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló 2005/29/EK irányelv (UCP) átültetése során megalkotott angol jogszabályok alapján.
A döntés alapján a kérdéses vállalkozók több ponton is megsértették a Consumer Protection from Unfair Trading Regulation rendelkezéseit – megtévesztő, illetve megtévesztésre alkalmas módon jártak el valótlan információ közreadásával, az üzlethelyiségen kívül kötött szerződések megkötése előtt nem hívták fel a fogyasztók figyelmét az elállási jog gyakorlásának lehetőségére, agresszív módon vették rá a fogyasztókat a szerződések megkötésére valamint a fizetésre, végül nem a szakmai gondosság követelményének megfelelően jártak el.
Az angol tapasztalatok azért is bírhatnak különös jelentőséggel, mivel az Egyesült Királyságban – csakúgy, mint Magyarországon – több hatóság osztozik az UCP végrehajtásával kapcsolatos hatáskörön.
Magyarországon 2008. szeptember 1-jén lép hatályba a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.), ezzel egy időben pedig módosul a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény (Reklámtörvény), valamint a tisztességtelen piaci magatartásról és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Versenytörvény).
A hatályba lépő új jogszabály végrehajtását három hatóság, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH), a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), valamint a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) végzi majd.
A jogszabályi változások részletes bemutatása és elemzése szétfeszítené ennek a blogbejegyzésnek a kereteit, ezért ezt a bejegyzést több hasonló témájú is követi majd a következő hetekben.
