Pár napja került fel a GVH honlapjára a sajtóközlemény, amely arról tudósít, hog a Procter & Gamble Kkt. ellen a Bonux mosópor reklámozásával kapcsolatosan hozott versenytanácsi hazározatot (Vj-56/2006/27) a Fővárosi Ítélőtábla 2008. május 21-i ítéletével részben megváltoztatta, és a bírság összegét 315 millió forintról 105 millió forintra mérsékelte (2.Kf.27.509/2007).
Az ítélet szövegéből kiderül, hogy bíróság a jogsértés megállapításával egyetértett, az ügy érdekességét ezért nem ez, hanem a bírság csökkentésének indoka adja. A Versenytanács határozatában azt mondta:
“[a súlyosító körülményekre] figyelemmel Versenytanács megemelte a reklámköltségek alapján kalkulált bírságösszeget, azt 105 millió forintban állapítva meg. A bírság végleges összegét a Versenytanács a 105 millió forint háromszorosában, 315 millió forintban határozta meg, tekintettel arra, [hogy] az elmúlt években már több alkalommal került megállapításra, hogy az eljárás alá vont a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított.” (ld. 66. bek.)
A Fővárosi Ítélőtábla ítélete szerint azonban:
“[A] bírság mértékének meghatározása a háromszoros szorzó alkalmazása körében jogsértő volt, mert a Tpvt. 78.§-ának (3) bekezdése az ismételt jogsértést ugyan a bírság mértéke körében értékelendő körülményként megjelöli, azonban csak egy körülményként, és nem a megállapított bírság többszörözését megalapozó módon.”
Ez a fogyasztós ügyeken túl esetleg hatással lehet az antitröszt ügyekben folytatott bírságkiszabási gyakorlatra is, ahol Versenytanács a bírságközlemény szerint a “jogsértés időtartamát oly módon veszi figyelembe a GVH, hogy az egy évnél hosszabb jogsértés esetében az alapösszeget megszorozza a jogsértéssel érintett megkezdett évek számával” (21. pont).
Igaz, a Tpvt. 78. § (3) alapján a Versenytanácsnak szorzószámok alkalmazása nélkül is jelentős mozgástere marad a bírságok összegének megállapítására.
A Fővárosi Ítélőtábla ítélete: http://www.gvh.hu/gvh/alpha?…
