Az állami média hírszerkesztési gyakorlata a közösségi identitást, a társadalmi kohéziót nem közös értékek mentén, hanem valami ellenében próbálja erősíteni, a kormány szándékának megfelelően. Elkészült a Mérték újabb elemzése az állami média hírszolgáltatásáról.
A Mérték rendszeresen vizsgálja az állami média hírszolgáltatását, mivel azt jó ideje erős kritikák érik a sajtóban. Számos esetben derült fény hírhamisításra, erősen manipulált hírtartalom közreadására. Célunk a dokumentálás és a figyelemfelhívás. Az elemzés elsősorban a hatályos médiatörvénynek a közszolgálati médiaszolgáltatással kapcsolatos elvárásaihoz méri a vizsgált híradókat.
Ezúttal a 2016. május 25-én 18.00 és 19.30-kor sugárzott két Híradót vizsgáltuk.
Valami ellenében
A közszolgálati médiaszolgáltatás egyik fontos célja a nemzeti összetartozás és a társadalmi integráció elősegítése, megerősítése. A közmédiának olyan műsorokat kell készítenie, amint ezt a Közszolgálati Kódex is rögzítette, amelyek potenciálisan az egész közösséghez, nemzethez szólnak, és amelyek kifejezik tagjaik együvé tartozását.
Olyannyira fontos feladat (lenne) ez, hogy maga a Kódex is e gondolatot megfogalmazó mottóval indít: „…miféle szer, csoda, találmány drótozhatná ezt a cserepeire tört népet még egyszer össze…” NÉMETH LÁSZLÓ: A magyar rádió feladatai (1934)
Ez a „szimbolikus médiaszolgáltatás” minden nemzeti közösség alapvető érdeke. Egy közszolgálati médiaszolgáltatónak azt kellene bemutatnia, hogy mik azok a közös pontok, amelyek értékké teszik az adott nemzethez tartozást, milyen módon működhetnek együtt egymással a társadalom tagjai és közösségei. A mai állami média a közösségi identitás, a társadalmi kohézió erősítését azonban nem közös értékek mentén, hanem egyértelműen valami ellenében próbálja megvalósítani, a kormány szándékának, a kormány identitáspolitikájának megfelelően.
A menekültkérdés témakörének tálalása jó példa erre. A vizsgált fél nyolcas híradóban 6 perces (a koraestiben rövidebb, 3 perces) összeállítást láthattunk arról, hogy az idomeni tábor bezárása után a menekültek egy része nem a hivatalos görög befogadó állomások felé veszi az irányt, hanem Szerbiába, majd Belgrádon keresztül – embercsempészekkel vagy menetrend szerinti buszokkal – a magyar határ felé indul, ahol vagy megpróbálnak illegálisan átjutni, vagy várakoznak a kerítés tövében. Megtudhattuk, hogy szerb lapok szerint a magyar határnál kialakulhat egy „kis Idomeni”, mert Magyarország naponta 30 embert enged be az országba, de több százan jönnének. Kapcsolták a tudósítót Röszke mellől, aki megerősítette, hogy a korábbi időszakhoz képest sokkal több menekült rostokol a határ melletti sátortáborban. A műsorvezető kérdésére, miszerint ha nem lenne kerítés, akkor ez a tábor sem lenne-e ott, az újságíró elmondta, hogy minden bizonnyal az emberek akkor továbbjönnének Magyarországra, de a kerítés ebben megakadályozza őket. Arra várnak most, hogy legálisan léphessék át a határt, és menedékjogot kérjenek.
Arról is beszámolt a híradó, hogy nemcsak ezen a szárazföldi úton kísérelnek meg eljutni Európába a menekültek, hanem Olaszország felé hajón is. Egy hét alatt már 6 ezer embert kellett kimentenie az olasz parti őrségnek a Földközi-tengerből. Líbiában pedig az ENSZ becslései szerint akár egymillió menekült is várakozhat.
Aki elválaszt, és ami összeköt
A kiegyensúlyozott és sokoldalú tájékoztatás követelményeinek megfelelő információ-átadás még csak nyomokban sem volt tapasztalható a vizsgált híradókban. A téma alapos körüljárása helyett más médiumban már nyilvánosságot kapott politikusi véleményeket és kinyilatkoztatásokat fűzött össze a műsor. Vizsgálataink során már több alkalommal észleltük azt a műsorkészítési gyakorlatot, hogy az állami média híradója a konfliktusos ügyekre nem reflektál, maga nem készít saját gondolatokat megfogalmazó híradást, hanem előszeretettel használ más sajtótermékben már feldolgozott témát, kész alapanyagot. A saját „hozzáadott érték” sokszor csak annyi, hogy a meglévő információk között szelektíven válogat: a kormányzati vélt vagy valós elvárásoknak megfelelő közlendőt bemutatja, másokat elhallgat.
A május 25-i hírműsorokban is ez történt. A menekültkérdéssel kapcsolatos összeállítást közvetlenül követő hírek Lázár János kijelentésével indultak, miszerint titkosszolgálati jelentések bizonyítják Soros György magyarországi befolyását (Titkosszolgálati jelentések is bizonyítják, hogy Soros György áll a hazai ellenzéki bevándorláspárti szervezetek mögött, erről beszélt Lázár János egy interjúban. Még azt is hozzátette, hogy nincsen olyan migránspárti ellenzéki szervezet, amelyik mögött ne Soros György pénze lenne.) És hogy biztosan tudjuk, kivel is állunk szemben, még azt is hozzátette: „A magyar származású milliárdos korábban többször kijelentette, hogy szerinte Európának évente egymillió menedékkérőt kellene befogadnia.” Az összeállításban csaknem teljes egészében az atv.hu oldalon olvasható írást ismertették. A híradós feldolgozás csak egy lényeges elemében tért el az online cikktől: míg az atv-s szövegben a miniszter álláspontját megkérdőjelező, árnyaló kérdések is szerepeltek, az állami tévé ezeket kihagyta. „Vannak olyan titkosszolgálati jelentések, amelyek alapján ez az állítás direktbe is bizonyítható” – idézték a tudósításban Lázárt, és ez az állítás feliratban is megjelent. Ám a mondatnak az eredeti cikkben olvasható befejezése már lemaradt a képernyőről: „de ezek értelemszerűen nem publikusak”. Ez az elhallgatás egyértelmű manipulációnak tekinthető, hiszen ebben a kontextusban egészen más értelmezést nyert a szöveg: a miniszter kijelentése bizonyíthatatlan. Az állami híradó készítői nem találták úgy, hogy nekik ezzel kapcsolatban dolguk lenne, és hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás része az ügyek és történések, a vitatott kérdések alapos feltárása, kiderítése.
Különösebb utánajárást nem igényelt a Soros által vezérelt háttérhatalom felfedése sem, hiszen a következő „híradásban” – a szokott módon – a 888.hu egyik cikkére hívták fel a figyelmet (felirat: 888.hu: Alapítványokat, politikai pártokat, médiumokat is támogat Soros György). Az internetes kormányközeli portál felsorolta azokat a civil szervezeteket, pártokat és médiumokat -– köztük a Mértéket –, amelyeket Soros szponzorál. Nevek nem hangzottak el, de a képernyőn a weboldalról jól olvashatóan megjelenítették a 888.hu által összegyűjtött szervezeteket. A munkát ismét más végezte el, a kormányközeli médiumok munkamegosztásában az állami híradónak annyi feladata volt, hogy lehetőséget biztosítson a nagyobb nyilvánosság elérésére.
És – a közösségi kohézió erősítése jegyében – a közös ellenségkeresés még nem ért véget: következett az európai és magyar baloldal ekézése. Röviden beszámoltak arról, hogy az MSZP a bajor szociáldemokratákkal tárgyalt, és a megbeszélésen szóba került a migránsválság, amellyel kapcsolatban az MSZP elnöke hangsúlyozta, segíteni akarnak a bajban lévőknek, de ehhez közös európai fellépésre van szükség.
A Közszolgálati Kódex rögzíti, hogy a közszolgálati médiaszolgáltató arra törekszik, hogy az időszerű politikai eseményekhez kapcsolódó műsorok során a pártok eltérő álláspontjai a nézők vagy a hallgatók számára megismerhetőek legyenek. Bár egy baloldali pártok közötti nemzetközi találkozó nem tartozik feltétlenül a vitatott politikai kérdések közé, amellyel kapcsolatban az eltérő pártvéleményeket fel kellene tárni, a köztévé most szem előtt tartotta a hivatkozott iránymutatást: a Fidesz közleményének ismertetése nem maradt el. A kormánypárt szerint az MSZP ezzel a találkozóval megkezdte a migránsok kényszerbetelepítésének az előkészítését, pedig azt „a magyar embereknek kell eldönteniük a népszavazáson, hogy kikkel akarnak, vagy kikkel nem akarnak együtt élni”. Így világossá vált, hogy a baloldali párttalálkozóról szóló tudósítást sem szánták valódi tájékoztatásnak, csak azért szerkesztették a hírek közé a szocialisták programját, hogy ezúttal is elhangozhasson a kormánynak a népszavazás fontosságát sulykoló álláspontja.
Az egymás mellé szerkesztett hírek egyértelmű üzenete tehát: megállíthatatlannak tűnik a migrációs áradat, ami ellen a kormány igyekszik megvédeni az országot, ám vannak, akik ennek ellenében, a kormányzati erőfeszítések és a nemzet ellenében dolgoznak, ellenzéki és migránspárti civil szervezeteket hoznak létre és támogatnak. A háttérhatalom ügyködéséről szóló beszámolókkal súlyosbított migránsozás, az integrációs erőt a közös ellenségkeresésben megtaláló médiaszolgáltatás kétséget sem hagyott afelől, hogy az állami hírszolgáltatás egyedüli célja a kormány kívánalmainak megfelelő üzenetek terjesztése annak érdekében, hogy a vitatott társadalmi kérdésekben, a közérdeklődésre számot tartó eseményekkel kapcsolatos véleményük kialakításában erős kormánypárti muníciót kapjanak.
A teljes elemzés a Mérték honlapján olvasható.
