A közmédia hírműsorából hiányzott a távolságtartás a kormányüzenetektől, és annak szándéka sem látszott, hogy az információkat feldolgozva, több nézőpontból, sokoldalúan, a releváns kérdések felvetése mellett tájékoztasson. Elkészült a Mérték közmédia hírszolgáltatásáról szóló második elemzése.
A közszolgálati médiaszolgáltatást jó ideje erős kritikák érik a sajtóban, számos esetben derült fény hírhamisításra, erősen manipulált hírtartalom közreadására. A kifogások között megjelent az egyoldalúság, az elfogultság, a kormánypolitikát népszerűsítő hírszerkesztési gyakorlat. A Mérték kitűzött céljainak megfelelően fontosnak tartja, hogy segítse egy jól működő közszolgálat létrejöttét az alakuló, új kihívásokkal küzdő hazai nyilvánosságban. Ezért vállalkoztunk arra, hogy a magunk módszereivel elemezzük a közmédia működését, a közszolgálati televízióban zajló hírszolgáltatást. Célunk a dokumentálás, a figyelemfelhívás egy olyan szempontrendszer mentén, amely hangsúlyt helyez a médiajogi elvárásokra, azok teljesülésére.
Az április 27-én 18 órától és fél nyolctól sugárzott hírműsorokban a pontos, alapos, tárgyilagos, széles körű és megbízható tájékoztatást csak nyomokban tapasztaltuk.
Derűlátó kormányzati jövőkép – egy nézőpontú megközelítés
A közszolgálati médiaszolgáltató kötelezettsége, hogy segítse a társadalmi nyilvánosság működését. Ez egyebek mellett azt is jelenti, hogy felelős hírszolgáltatást folytat, tájékoztató tevékenysége során a közérdeklődésre számot tartó, vitatott kérdésekben az eltérő vélemények bemutatásának is teret ad, az ilyen eseményekről sokoldalúan számol be. A tájékoztatás sokoldalúságának minimális követelménye, hogy több eltérő szempontból megközelítve tárja fel az információkat, és azokat megfelelő módon juttatja el közönségéhez. A közszolgálati hírszolgáltatásban nem pusztán az egyes álláspontok bemutatása a feladata, hanem a releváns kérdések felvetése, az összefüggések megvilágítása, így segítve a hír értelmezését, a nézők álláspontjának a kialakítását.
Egy ország költségvetése minden kétséget kizáróan olyan kérdés, amely a társadalom egészét érinti, és bizton számot tart az állampolgárok érdeklődésére. Vannak benne olyan elemek, amelyek megkönnyítik a lakosság egészének vagy egy részének az életét, és lehetnek olyanok, amelyek bizonyos területeken hátrányosan érintik az emberek életkörülményeit. Ennek megfelelően elvárható, hogy a közmédiában alaposan, több oldalról körüljárják a témát, pontosan, hiteles információkat közzétéve ismertessék a büdzsével kapcsolatos elképzeléseket. Ez alkalommal ez nem sikerült, a köztévé inkább kormánypropagandát közvetített korrekt híradás helyett.
Mindkét Híradó vezető anyaga volt az előző napon a parlamentnek benyújtott 2017. évi költségvetés- tervezet fő jellemzőinek a bemutatása, amely igen derűlátó gazdasági jövőképet vázolt fel. Gyorsuló gazdaság, csökkenő munkanélküliség, növekvő lakossági fogyasztás, beruházások, fejlesztések – ezzel számol a kormány 2017-re, tudtuk meg az összeállításból. Ezen felül nagy hangsúlyt kapott az áfacsökkentés, az otthonteremtésre és az alapvető ágazatokra szánt többletjuttatás. A híradás megelőlegezte a gazdaság teljesítményének további javulását, amikor felsorolta azokat az intézkedéseket, amelyeket a kormány ennek érdekében tervez.
Megtévesztő adatok
Az összeállításból az a kép rajzolódott ki, mintha a kormány eddigi gazdaságpolitikája egyenes pályán haladt volna, a gazdasági fejlődés egyenletes lett volna, s mindennek szerves következménye a jövő évi büdzsé tartalma. Pl. A „kormány továbbra is emelkedő pályán szeretné tartani a GDP-t”, vagy a „jövőre ismét elérheti, vagy akár meg is haladhatja a 3%-ot a GDP-növekedés mértéke” típusú kijelentések, melyeket a tudósító tett, ezt sugallták, miközben a valóságban nem így történt, a fiskális politika iránya más volt az előző években. A töretlen fejlődést diagramon kívánták illusztrálni, ám az ábrázolás éppen ellenkező értelmet adott. A diagram négy oszlopa szerint a nemzeti össztermék 2014-ben 3,7%-kal nőtt, aztán a növekedés lassult 2015-ben 2,9%-ra, ebben az évben a szakértők ismét alacsonyabb, 2,3-2,5%-os növekedést várnak, ehhez képest jelentős változás a 2017-es kormányzati terv a 3,1%-os növekedéssel. A hasábok fölött pedig megjegyzésként szerepel a 2013-as 1,9%-os arány. A megszólaló banki elemző is éppen azt emelte ki, hogy fordulat következett be a költségvetési politikában, eddig a hiány és az államadósság mérséklése állt a középpontban, most a gazdaságélénkítés.
A tudósítói szöveg, a szakértők mondatai és a képi ábrázolás közötti ellentmondás nem könnyítette meg a kérdésben eligazodni kívánó nézők helyzetét az információk befogadásában.
Főként úgy nem, hogy némely adat rossz volt. Az áfacsökkentésről szóló beszámoló során az internet és az éttermi szolgáltatások forgalmi adójában vétett szarvashibát a közmédia, 5%-os áfakulcsot harangozva be a 18%-os helyett. A hiteles és pontos tájékoztatás körültekintést, felkészültséget igényel, ez az egyik garanciája a minőségi műsorkészítésnek. A Közszolgálati Kódexben a közszolgálati médiaszolgáltatás alapelvei között is nevesíti a minőség követelményét, mint olyan eszközt, amely révén megvalósítható például a kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos és felelős hírszolgáltatás médiatörvényi célja. Ez a cél nem teljesül akkor, ha a hírműsor megtéveszti a közönségét azzal, hogy fontos adatot hibásan közöl.
A híradásokban kiemelték a gazdaságélénkítésre a kormány várakozásai szerint kedvezően ható, s nem mellesleg az állampolgárok számára jól csengő intézkedéseket: 200 milliárd forint jut az otthonteremtésre, folytatódik az áfacsökkentés, olcsóbb lesz a tej, a tojás és a baromfi, kevesebbet adót kell fizetni az éttermi szolgáltatások és internet hozzáférés után. Többlettámogatást kap például az oktatás, az egészségügy, a kultúra, a TB- és egyéb jóléti kiadások.
Az összeállításokban mennyiségi adatokat szóban nem közöltek, de infografikán megmutatták a pénzügyminiszter parlamenti tájékoztatójában nevesített többlettámogatások illusztrálásaként a számokat (oktatás – 270 milliárd, egészségügy – 167 milliárd Ft, kultúra 66 milliárd Ft, TB és jóléti kiadások – 155 milliárd Ft) és az áfacsökkentést is: a tej, a tojás és baromfi, az étterem és az internetet szolgáltatások esetén egységesen 5%-os lesz az áfa. Csakhogy ez nem igaz, hanem hamis adat – az internet és az éttermi szolgáltatások áfája nem 5 %-ra csökken a tervezet szerint, hanem 18%-ra. A rossz szám feltüntetése nem tekinthető egyszerű elírásnak, ilyen volumenű kérdésben a ténybeli hiba több mint tévedés. (A melléfogást utóbb észlelhették, mert a fél nyolcas Híradóban már javították a kiírást, de arról egy szó sem esett, hogy a koraesti hírműsorban rossz számokat tettek közzé, így a megtévesztés továbbra is fennállt. )
Kormánykommunikációt kiszolgáló szerkesztési gyakorlat
A költségvetésről csak azt tudhattuk meg, amit a kormány a közvélemény számára megismerhetőnek ítélt. A közszolgálati hírcsatorna ezúttal is mozgóképes hirdető újságként működött, amely a jövő évi büdzsé tervezetéből a pozitívnak szánt egyszerű kormányzati üzeneteket közvetítette. Pedig hozzáférhetőek voltak már a terveket árnyaltabban értelmező szakmai gyorselemzések is, amelyek más nézőpontból közelítették meg a költségvetés számait. Akkor az is kiderülhetett volna, hogy például a közoktatás nem sokat lát majd a plusz 270 milliárdból, mert annak jelentős részét a felsőoktatásra, s azon belül is néhány kiemelt beruházásra fordítják, hogy a kultúrára szánt 66 milliárdos többlet egy részét a már eddig is jól ellátott, vitatott megítélésű Magyar Művészeti Alapítvány kapja, vagy hogy 65 milliárd forintot állítottak be a stadionépítési program folytatására.
A Közszolgálati Kódex szerint a közszolgálati médiaszolgáltató feladatai ellátása során arra törekszik, hogy az időszerű politikai eseményekhez kapcsolódó műsorok során a pártok eltérő álláspontjai a nézők vagy a hallgatók számára megismerhetőek legyenek, és a műsorszámok kiegyensúlyozottan, a közérdekűség követelményének megfelelően tükrözzék az eltérő álláspontokat.
Elemzésünk szerint nem felel meg a közérdekűség követelményének az a gyakorlat, amit a köztelevízió az eltérő vélemények bemutatásánál folytat. Már korábban is észleltük, hogy a hírműsorokban azt a sémát alkalmazzák, miszerint a kormányzati intézkedés, kormány elképzelés ismertetését követően röviden reagálhat az ellenzéki párt, aztán a pártvéleményre a kormánypárt reflektál, s így végül – nyomatékosításként – az utolsó szó a kormányt támogató álláspont.
Most is ez történt. Az összeállítást követően az MSZP álláspontját tették közzé a kormány tervezetével kapcsolatban („kizárólag a jómódú családoknak jelent előrelépést a költségvetés”), majd a szocialisták véleményére egy Fideszt közleményt („Az az MSZP vagdalózik, amelyik kormányzása alatt egyik megszorítást a másik után hajtotta végre”) olvasott be a műsorvezető. Végül, hogy teljes legyen a meggyőzés, a fideszes Font Sándor országgyűlési képviselő is megszólalt, szerinte az adócsökkentésekkel jövőre 100 milliárd forinttal több marad a családok zsebében. Eközben pedig az a felirat volt olvasható: 35-40 000 forintot spórolhatnak a családok az élelmiszeráfa-csökkentésével.
Ezzel kerek egész lett a jövő évi büdzsé propagandisztikus bemutatása. A kiegyensúlyozottság követelménye nem teljesült, a tájékoztatás nem volt sokoldalú, a közmédia szolgaian közvetítette a kormányzati sikerkommunikációt. Hiányzott a távolságtartás a kormányüzenetektől, és szándék sem látszott arra, hogy az információkat feldolgozva, a már létező – több nézőpontú – szakértői vélemények felhasználásával helyezze el híradásaiban és legalább minimálisan járuljon hozzá a demokratikus nyilvánosság működéséhez. A jövő évi költségvetési törvénytervezet ilyen bemutatása nagyon távol állt a közszolgálatiság követelményeitől.
A teljes elemzés a Mérték holnapján olvasható.
