A TV2 alighanem bőségesen jut közpénzekhez az elkövetkező időszakban, de az elmúlt két évben sem kellett sajnálni. Az állami hirdetőknek nagyon fontossá vált a csatorna finanszírozása, és aligha zavar ebben a körben bárkit is, hogy ez milyen mértékben torzítja a versenyt a televíziós piacon. Urbán Ágnes írása.
Az elmúlt időszakban egy hét alatt annyi közéleti botrány robbant ki, amennyi korábban egy évre jutott. A korrupciós ügyek is már régen a tízmilliárdos tartományban vannak. Nehéz elérni az ingerküszöböt annak vizsgálatával, hogy mi történik a TV2 hirdetési bevételeivel, pedig itt is bőven vannak érdekességek.
Ettől a hónaptól, vagyis 2016 márciusától a TV2 kétszeresére emelte a listaárait a korábbiakhoz képest. A nézettségi adatok egyelőre nem indokolják ezt a lépést, sőt, éppen jelentős átalakítás alatt van a csatorna: egymás után rúgják ki az embereket és hozzák az új arcokat, de láthatóan a TV2 vezetése nem aggódik a kereskedelmi bevételek esetleges visszaesése miatt. Minden okunk megvan azt gondolni, hogy a döntés mögött a biztos pontnak számító állami megrendelések állnak: a kormányzat önti a közpénzt Andy Vajna cégébe (bár Fonyó Károly és üzlettársa, Simicska Lajos alighanem mást gondolnak Vajna tulajdonjogáról), és ez alighanem erősödni fog az elkövetkező években. A Médiatanács nemrég adta írásba egy kifejezetten vicces határozatában, hogy a kormányhirdetés nem politikai reklám, így nem vonatkoznak rá a politikai reklámokra vonatkozó korlátok. Nem kérdés, hogy az egyre erősebb kormányzati propaganda milliárdokat hozhat a TV2 üzemeltetőjének, és Andy Vajna tudja majd fizetni a csatorna frissen igazolt sztárjait.
A TV2 eddig is jól teljesített az állami hirdetések megszerzésében. A Kantar Media adatbázisa alapján listaáron 2015-ben a teljes állami reklámköltés közel ötöde a TV2-höz került. (A listaár a médiavállalatok meghirdetett árait mutatja, a valóságban a hirdetők ebből kedvezményt kapnak. Így az adatokat nem forintösszegben adjuk meg, hanem inkább arányokat érzékeltetünk, ebben az esetben kisebb a torzítás.)
1. ábra: Az állami reklámköltés legnagyobb kedvezményezettjei a teljes állami reklámköltés százalékában (2015)
Forrás: saját szerkesztés a Kantar Media adatait felhasználva
Különösen látványos az összehasonlítás, ha a televíziós piacon történteket vizsgáljuk. Az RTL Klub részesedése az állami költésből tartósan alacsony volt az elmúlt két évben, sőt, a 2014 nyár elején kezdődött reklámadós konfliktus után gyakorlatilag nullára csökkent. Piacvezető csatornaként az RTL képes kereskedelmi hirdetéseket vonzani, éppen emiatt nem kiszolgáltatott az állami reklámpénzeknek.
Ezzel szemben a TV2-höz ömlöttek az állami reklámpénzek, de láthatóan elég nagyok voltak a kilengések is, mintha valaki bábuként rángatta volna a csatornát. A TV2 2013 végén került magyar tulajdonba: a Fidesz-közelinek tartott Simon Zsolt ekkor már nemcsak vezérigazgatóként irányította a céget, hanem tulajdonossá is vált. Jöttek is bevételek, díjazta a kormány az adásvételt. Igazán izgalmassá 2015 tavaszán vált a helyzet, a Figyelő szerint a kormányzat nyomás alá helyezte a TV2 tulajdonosait, hogy adják tovább a csatornát Andy Vajnának. Még érdekesebbé tette a dolgot, hogy a tévénél felvetődött a külföldre költözés lehetősége, de válaszul Rogán Antal lényegében megzsarolta a tulajdonosokat, hogy “ha kivonulnak, másnap lehúzhatják a rolót”, mert nem lesz több állami hirdetés. Mindenesetre megkezdődtek a tárgyalások a cég eladásáról, mint tudjuk, ősszel le is zárultak, az egy más dolog, hogy jogilag azóta is vannak nyitott kérdések.
2. ábra: Az RTL Klub és a TV2 részesedése a televíziós szektorba jutó állami reklámköltésből (2014-2015)
Forrás: saját szerkesztés a Kantar Media adatait felhasználva
Az alábbi ábrákon érdemes azt is összehasonlítani, hogy két egymást követő évben milyen jelentősen megváltozott a TV2 cégcsoportnál (a TV2 mellett a Super TV2, Fem3, Pro4 is szerepel a számításban) költő állami hirdetők összetétele. A 2014-es év még egyértelműen a Magyar Nemzeti Banké volt, a teljes listaáras összeg 43 százaléka a jegybanktól érkezett.
3. ábra: Az állami hirdetők költéseinek megoszlása a TV2 csoportnál 2014-ben
Forrás: saját szerkesztés a Kantar Media adatait felhasználva
Egy évvel később hasonló összetételű ábrát láthatunk, de más összetétellel, a korábbihoz hasonló nagy finanszírozóvá a Miniszterelnöki Hivatal lépett elő. Az MNB-től érkező bevétel aránya 2015-ben 2 százalék alatt maradt.
4. ábra: Az állami hirdetők költéseinek megoszlása a TV2 csoportnál 2015-ben
Forrás: saját szerkesztés a Kantar Media adatait felhasználva
A magyar médiapiacon hagyományosan, történelmi okokból erős az állami befolyásolás, de a televíziózás jellemzően piaci alapon működött, amíg mindkét nagy kereskedelmi csatorna külföldi tulajdonban volt. Mára ez megváltozott, egy nagy szereplő (RTL) és több kisebb cégcsoport mellett kialakult az erős állami befolyás alatt működő, de jogilag magántulajdonban lévő televízió modellje, illetve természetesen ott vannak az MTVA csatornái. Eddig is volt oligarcha-tulajdonos a tévés piacon (HírTV), de az új fejlemény, hogy az egyik legnagyobb szereplő működik a finanszírozás szürke zónájában. Egyelőre az tűnik a legizgalmasabb kérdésnek, hogy a TV2-t tényleg professzionálisan működtetik majd, így maximalizálva az elért közönségből származó politikai hasznot, vagy a népszerűsége az MTVA csatornák szintjére süllyed, és haveri kifizetőhellyé válik. Biztos sokakban van szándék az utóbbira, mert a TV2 magánvállalkozásként még annyira sem köteles nyilvánosságra hozni a kifizetéseit, mint amennyire egy közintézménytől ez elvárható. Egyszóval innen még felszabadultabban lehet majd kilapátolni a pénzt, mint az MTVA-tól.
