A Mérték kísérletet tett arra, hogy feltárja a 2010-ben kialakított médiaszabályozás következményeit, valamint hogy felmérje a szabályozás rendszerszintű megváltoztatásának hazai sajtószabadságra gyakorolt hatását. Kutatásunk során újságírókat és médiamenedzsereket kérdeztünk meg, illetve egy országos reprezentatív minta keretében a lakosság sajtószabadságról alkotott véleményét mértük fel. Navratil Szonja összefoglalója.
A Mérték Médiaelemző Műhely kutatássorozatában elemezte a hazai sajtószabadság helyzetét. A kutatásokat összegző tanulmány – amelyet részben az e heti HVG ismertet – átfogó képet ad arról, hogy az újságírók, a médiavállalkozások és a közönség mit gondol a sajtószabadság jelenlegi helyzetéről. Az eredmények összegzését sajtószabadság-indexnek neveztük el, bár arra nem vállalkoztunk, hogy a szerteágazó adatokból egyetlen számba sűrített mutatót alkossunk; megteszik ezt a nemzetközi szervezetek, megfelelő összehasonlító adatok birtokában.
A sajtószabadság komplex témakörén belül több területen vizsgálódtunk, foglalkoztunk az új médiaszabályozás hatásaival, a médiát érő politikai és gazdasági nyomásgyakorlás, illetve az öncenzúra jelenségeivel. A témák sokfélesége miatt újságírók, médiamenedzserek valamint a közönség véleményére is kíváncsiak voltunk. Kutatásaink során a kérdőíves módszerek mellett mélyinterjúkat is készítettünk.
A sajtószabadság érvényesülését egytől tízes skálán mértük, a médiamenedzserek közepesnél valamivel jobbra, 5,4-re, az újságírók közepesnél valamivel rosszabbra, 4,8-ra értékelték a helyzetet, a lakosság adta a legrosszabb osztályzatot, 4,6-ot. A sajtószabadság mértékét – a lakossági felmérés adatai alapján- úgy tűnik, befolyásolja a válaszadók pártpreferenciája, jelentős eltérés mutatkozik ugyanis a kormánypárt és az ellenzék legnagyobb pártjának szavazói véleménye között. A Fidesz szavazóinak 20%-a értékelte a sajtószabadság helyzetét egyes és négyes érték között, míg 59%-uk hat és tíz közötti értékeket adott, az MSZP szavazóinak viszont 47%-a értékelte egyes és négyes között a sajtószabadság érvényesülését, hatos és tízes közötti értéket pedig csak a 25%-uk adott. A közepes körüli index értékek arra utalnak, hogy a sajtószabadság érvényesülését az érintettek egyetlen csoportja sem érzi kielégítőnek.
A sajtószabadságot az újságírók és a médiamenedzserek alapvetően a politika és a média közötti viszonyrendszerként értelmezik, véleményük szerint a sajtószabadság érvényesülésének legjelentősebb előfeltétele, hogy a politikai pártok semmilyen formában ne gyakorolhassanak befolyást a média működésére. A sajtót érő politika befolyás mértékét mutatja, hogy az újságírók 55%-a szerint munkahelyének pénzügyi háttere valamilyen mértékben függ a mindenkori politikai hatalomtól. Az újságírók 36%-a, a médiamenedzserek 34%-a szerint a médiára gyakorolt politikai nyomásgyakorlás olyan erős, hogy az korlátozza a hazai sajtószabadság érvényesülését. A média ilyen erős politikai kötődése hatással lehet az újságírói szerepre is. Amennyiben ugyanis egy médium pénzügy háttere és a mindenkori politikai hatalom között függőségi viszony van, úgy az újságíró függetlensége, a témák sokszínűsége, de még az objektivitás követelménye is veszélybe kerülhet.
A médiára gyakorolt politikai nyomásgyakorlás a megkérdezettek szerint közvetett módon történik, a nyomásgyakorlás leghatékonyabb eszköze ugyanis az állami hirdetések megvonása, illetve odaítélése. A politikai nyomásgyakorlás sikerességének okát az újságírók a saját egzisztenciális félelmeikben látják.
A közönség 80 százaléka, az újságírók 77, a médiatulajdonosok, médiamenedzserek 96 százaléka gondolta úgy, hogy a magyar nyilvánosságban vannak elhallgatott, tabuként kezelt témák. Az öncenzúra úgy látszik, hogy egyfajta kulturális mintázatként működik a hazai újságírói gyakorlatban, a mai újságírók számára ugyanis könnyen értelmezhető az 1980-as években használt öncenzúra-tipizálás, ráadásul a válaszadók 16-17%-a újságírói tevékenysége során alkalmazza is az öncenzúra diktatúrában kialakult formáit.
Az új médiaszabályozás koncepciója kevéssé találkozott a szakmai elvárásokkal, a megkérdezett újságíróknak ugyanis csak 6%-a nyilatkozott úgy, hogy az új médiatörvényekre pozitívan tekintett a hatályba lépésük előtt. Az újságírók szerint az új szabályozás következtében leginkább a közszolgálati médiaszolgáltatás minősége romlott. A médiavállalkozások működési feltételei és az újságírói munka megbecsültsége mind az újságírók, mind a médiavállalkozások képviselőinek többsége szerint romlott. Az újságíró válaszadók többsége szerint az új médiaszabályozás rontott a helyzetünk, volt olyan vélemény is, hogy „erősebb öncenzúrát alkalmazok, mert jobban félek az esetleges következményektől”.
A teljes tanulmány elérhető a Mérték honlapján.
