Nagy nap a mai. Felvirradt a sajtószabadság napja. Igaz, csak átmenetileg. Polyák Gábor bejegyzése.
Azzal, hogy Áder János köztársasági elnök nem hirdette ki a médiatörvények módosítását, az Alkotmánybíróság tavaly decemberi döntése alapján a mai nappal a médiatörvények hatálya alól teljesen kikerülnek a nyomtatott és az online sajtótermékek. Ez nem csak az olyan zűrös rendelkezéseket érinti, mint az emberi méltóság védelme vagy a gyűlöletkeltés tilalma, hanem például a sajtó-helyreigazítást is. Paradicsomi állapot, bár csak első pillantásra. Az Alkotmánybíróság hoffmannrózsai baltája ugyanis vitte a forrásvédelmet, az interjú visszavonására vonatkozó garanciákat, az újságírókat a munkájukhoz kapcsolódó jogsértések alól mentesítő kivételt. Totális és vad sajtószabadság, amihez azért jól jönne egy kis jogbiztonság. Ez az állapot addig marad fenn, amíg az Országgyűlés újra el nem fogadja a médiatörvény módosítását. Ami akár heteket is jelenthet.
Megszűnik továbbá a média- és hírközlési biztos, úgy, ahogy van. A jogalkotó ugyan megtett mindent Bodonovich Jenő jólétéért, ő pár napig legalábbis mégis munkanélküli lesz. Vajon az ő hiányára hogy reagál a médiarendszer? Jön az összeomlás, vagy legalábbis elburjánzik a bűn? Persze a médiabiztos hiánya csak akkor kelthetne bármilyen feltűnést, ha eddig észrevettük volna a létezését. És ezzel a hiánnyal is csak néhány napig kell együttélnünk.
Áder köztársasági elnök úr tehát olyan mértékben gáncsolja a Nemzeti Együttműködés Rendszerének kibontakozását, amire valószínűleg nem is számított. Idő kérdése, és azt is megtanulja, hogy a jogalkotás során elkövetett eljárási hiba bizony alkotmánysértés, és azt nem az Országgyűlésnek, hanem az Alkotmánybíróságnak kell orvosolnia.
