A brit kommunikációs hatóságnál már régen rájöttek, hogy nem árt ismerni a szabályozandó piacot és kutatásaikat a nyilvánosság elé is tárják. A magyar médiahatóságnál nincs se átfogó kutatás, se nyilvánosság. Urbán Ágnes cikke.
Az Egyesült Királyság kommunikációs hatósága, az Ofcom (Office of Communications) közismerten az egyik leghatékonyabban működő konvergens hatóság. Az intézmény 2003-ban jött létre öt, addig különálló hatóság jogkörének összevonásával: ahogy a technológia fejlődött, az iparági határok elmosódtak és a felhasználók is egyre nagyobb arányban fogyasztottak médiatartalmat infokommunikációs eszközökön keresztül, logikus módon adódott az addig különálló (hírközlési, rádiós és televíziós) területeken működő hatóságok integrálása. Ez a folyamat más hatóságoknál is lezajlott, az Ofcom-minta mind több országban terjedt el. Ahogy sokan a BBC-t a közszolgálati műsorszolgáltatás etalonjának tartják, gyakorlatilag ugyanezt a szerepet az infokommunikációs szektorok szabályozásában az Ofcom tölti be.
A brit hatóság egyik legfőbb erőssége a kutatási tevékenység: részint házon belül készült, részint pedig külső szakmai műhelyektől megrendelt kutatások segítik a döntéshozatalt. Jelentések, konzultációk, elemzések készülnek a hatósági működés különböző területeiről, de a BBC éves jelentései is elérhetők. Önmagában az is tanulságos, hogy milyen témákban és milyen módszertannal végez kutatásokat az Ofcom, az elmúlt időszakból kiemelkedik a gyermekek médiahasználatával foglalkozó 175 oldalas jelentés vagy a média sokszínűség mérésének kérdésében indított nyilvános konzultáció. Talán mondani sem kell, hogy ezek a dokumentumok egytől egyig nyilvánosak, a brit adófizetők éppúgy láthatják, hogy milyen anyagok készülnek a hatóság költségvetéséből, mint az érdeklődő szakértők.
December közepén immár hatodik alkalommal jelent meg az International Communications Report. Ez, illetve a minden év augusztusában publikált, az Egyesült Királyság piacát elemző Communications Market Report sorozat évek óta teljes képet ad a kommunikációs és médiafogyasztási szokások változásáról, az árak alakulásáról, a kínálat bővüléséről. Az Ofcom jól láthatóan fontosnak tartja, hogy ismerje a piacot, amelyet szabályoz: nem hiszik, hogy a piac úgy működik, ahogy ők gondolják, hanem minden évben megkutatják az aktuális folyamatokat és az így megszerzett tudás beépül a szabályozási munkába. Az International Communications Report különlegessége, hogy nemcsak a szabályozandó hazai piacot kutatja, hanem összesen 17 ország (EU országok, USA, Japán, BRIC-országok) adatait felhasználva nemzetközi összehasonlítást is végez. Ebből kiderül, hogy az Egyesült Királyság piacának milyen jellegzetességei vannak, a médiakínálat és a fogyasztási szokások mennyiben térnek el más országoktól, mennyire magasak vagy éppen alacsonyak az árak.
A magyar piacról nem érhető el hasonló mélységű kutatás, ha valaki képet akar kapni a piaci változásokról és a felhasználói szokások alakulásáról, különböző nyilvános és fizetős adatbázisokból, eltérő módszertanokkal készült kutatásokból gyűjthet össze részinformációkat. Addig is, amíg nem készül átfogó jelentés a hazai kommunikációs piacról, ajánljuk a magyarországi szakértők számára az Ofcom dokumentumainak olvasgatását.
