Szerzők: dr. Sólyom Ágnes, dr. Boros Miklós
A mindennapi élet minden aspektusát átható egyre intenzívebb digitalizáció eredményeként ma már nem igazán található olyan szektor a gazdaságban, amelyben egy vállalkozás megengedhetné magának, hogy ne jelenjen meg az online térben, hiszen a fogyasztók is egyre inkább az interneten keresztül igyekeznek megtalálni az általuk igényelt termékeket és szolgáltatásokat. Az interneten pedig egy vállalkozás egyik legfontosabb azonosítója a domain név.
Egy jól megválasztott domain név könnyen megtalálhatóvá és kattintásra érdemessé teheti a weboldalt a fogyasztók számára, így kétségtelen, hogy a domain névhez gazdasági-vagyoni érdek is fűződhet, valamint a domain név alkalmas lehet arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól. Ezutóbbi képessége a domain neveknek felveti annak a kérdését, hogy milyen kapcsolódás van a domain nevek és a védjegyek között, hiszen a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt.) 1. §-a alapján olyan megjelölés részesülhet védjegyoltalomban, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól. Ezen a ponton tehát a védjegyek és a domain nevek funkciója valamelyest összefonódik.
Egy vállalkozás által használni kívánt domain név, annak regisztrációjával még nem feltétlenül részesül hatékony jogi védelemben, mivel amennyiben a választott domain név összetéveszthető valamilyen más korábbi joggal (pl. védjeggyel, cégnévvel vagy kereskedelmi névvel), a korábbi jogok jogosultjai igénnyel léphetnek fel a domain név használata ellen. Ez a bizonytalansági tényező legegyszerűbben azzal küszöbölhető ki, azaz a domain-név kizárólagos használati jogának biztosítása akként optimalizálható, ha a vállalkozás magára a domain névre védjegyoltalmat is szerez. Ugyanis amennyiben a bejegyzés sikeres, a jogosultnak kizárólagos joga keletkezik a megjelölés használatára a védjegyoltalomban szereplő áruk és szolgáltatások kapcsán, ez a kizárólagos jog továbbá bekerül a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) által vezetett nyilvános hatósági nyilvántartásba, azaz a harmadik személyek számára is egyértelművé, könnyen ellenőrizhetővé és egyben bizonyíthatóvá válik annak léte.
Amennyiben a fentiek alapján a vállalkozás a domain névre – annak regisztrációja mellett – védjegyoltalmat is kíván szerezni, nem elegendő a domain név megválasztásánál arra figyelemmel lenni, hogy az adott domain név még „szabad” legyen (azaz ne legyen más nevére bejegyezve, ez a feltétel egyébiránt a .hu kiterjesztésű domain nevek esetében a www.domain.hu honlap keresőjében könnyen ellenőrizhető), hanem a védjegyekkel szemben támasztott követelményeknek is eleget kell tenni.
Ezek közül kiemelendő, hogy a védjegyek esetében leíró jellegű megjelölések vagy megjelölésrészek használata az oltalom elutasítását eredményezheti. Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) egy 2021. februári ügyben (Bell – bell.ai) nem minősítette megkülönböztető jellegűnek a bell.ai figuratív megjelölést, tekintettel arra, hogy a „.ai” végződés csupán egy országkódot jelölt a domain-névben, az önmagában egy domain-név részeként sem volt elegendő ahhoz, hogy egyértelműen elkülönítse a Bell figuratív megjelöléstől1. Ugyanerre a megállapításra jutott az EUIPO a ”.de” domain-végződéssel kapcsolatban is2. A domain nevek esetén tehát különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az országkód előtt szereplő megjelölés ne legyen összetéveszthető más korábbi védjeggyel, hiszen az országkód hozzáadása önmagában nem teremt elegendő megkülönböztető képességet.
A .hu végződésű domain-ek regisztrációjáért felelős Internetszolgáltatók Tanácsa (ISZT) mellett működő Tanácsadó Testület továbbá több eseti állásfoglalásában azt fogalmazta meg, hogy amennyiben egy lajstromozott védjegyhez köthető domain-től csak pár betűvel vagy dominánsnak nem minősülő toldattal tér el az igényelt domain, az a védjegyjogosult jogainak védelme érdekében nem regisztrálható, amennyiben azt az igénylő a védjegyjogosult gazdasági tevékenységéhez hasonló tevékenységre kívánja használni3. Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy amennyiben a védjegyjogosult által végzett tevékenységtől eltérő célra kívánja használni az igénylő a domain-t, akár egészen kis eltérés esetén is delegálható lehet a domain, függetlenül attól, hogy az igényelt domain névben szereplő szó mennyire összetéveszthető a korábbi védjegyben szereplő szóval4.
A védjegyek és a domain nevek másik metszéspontja ott található meg, amikor egy vállalkozás valamely megjelölésre védjegyoltalmat szerez, azonban az ahhoz kapcsolódó domain nevet elmulasztja regisztrálni. Ez a helyzet nagy eséllyel adhat teret az ún. „cybersquatting” jelenségének. Ez alatt értjük azokat az eseteket, amikor egy magánszemély vagy vállalkozás tényleges használati cél nélkül regisztrál saját részre egy harmadik személy számára bejegyzett védjegyet tartalmazó domain nevet, hogy azzal pusztán a védjegyjogosult általi használatot megakadályozza, vagy súlyosabb esetben a védjegyjogosulttól pénzt követeljen a domain átengedéséért5. Ilyenkor azonban a védjegyoltalommal ellátott megjelölés korábbi jogosultja számára nincs ok pánikra, ugyanis a domain név delegálása önmagában nem teremt erősebb jogot, mint a korábban bejegyzett védjegy, ezért a védjegyre hivatkozva a korábbi védjegyjogosult megszerezheti a rosszhiszeműen bejegyzett domain nevet, ha bizonyítható egyebek között, hogy a domain jogosultja a domain nevet ténylegesen nem használja, vagy rosszhiszeműen használja (p. ha arra használja, hogy a védjegyet bitorolva a saját termékeit, szolgáltatásait nyújtó oldalra irányítsa a fogyasztókat, vagy a bejegyzés célja kizárólag vagyoni előny követelése a korábbi védjegyjogosulttól).
Magyar, azaz .hu végződésű domain nevek esetén az ilyen igények érvényesítésére lehetőséget biztosít az ISZT mellett működő alternatív vitarendezési fórum előtti eljárás, amely peren kívüli eljárásban hozhat döntést a domain-használat jogszerűségének tárgyában. Ugyanakkor, mivel az ilyen eljárásban hozott döntést a domain használója – számára kedvezőtlen kimenetel esetén – megtámadhatja6, megfontolandó lehet védjegybitorlási pert is kezdeményezni, amelyre kizárólagos, országos illetékességgel elsőfokon a Fővárosi Törvényszék rendelkezik7. A védjegybitorlási per sikeres kimenetele esetén ugyanis (az alternatív vitarendezéssel ellentétben) nem csak a jogszerűtlen regisztrált domain név további használata akadályozható meg, hanem a bíróság a rosszhiszeműen eljáró személyt kártérítés megfizetésére is kötelezheti8.
1 EUIPO 20210212 R 221/2020-2. számú döntése, 5. o.
2 EUIPO 20201208 R 1439/2019-5. számú döntése, 89. pont
3 Lásd különösen Tanácsadó Testület 5/2020. (IX. 21.), 2/2020. (VIII. 24.) és A Tanácsadó Testület 3/2020. (IX. 10.) sz. Állásfoglalásait
4 Ehhez kapcsolódóan lásd a Tanácsadó Testület 5/2019. (VII. 05.) sz. Állásfoglalását
5 Terese L. Arenth: Trademark Protection in the Digital Age: Protecting Trademarks from Cybersquatting, 2019, elérhető itt: https://www.americanbar.org/…/trademarks/
6 Bene Gábor József / Pintz és Társai Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda: Online márkavédelem ügyvédeknek
7 Vt. 95. § (1) bekezdés
8 Lásd pl. a Fővárosi Ítélőtábla Pf. 8. 20.089/2020/07. számú határozatát
