A fenntarthatósággal kapcsolatos kérdések egyre nagyobb jelentőséggel bírnak a fogyasztók számára, következésképp a vállalkozások életében is egyre fontosabb, hogy ezekre a preferenciaváltozásokra reagálva ún. „zöld” vagy minél „zöldebb” termékeket tudjanak kínálni. Mindez a törekvés természetesen a termékekkel kapcsolatos marketing kommunikációjukban is egyre hangsúlyosabb szerepet kap. A „zöld kommunikációk” alatt ennek során azon nyilvános, a fogyasztóknak szóló közléseket értjük, amelyek célja adott termékek, szolgáltatások vagy az érintett vállalkozások működésének környezetbarát, fenntartható jellegére való utalás.
A „zöld kommunikációk” mára számos jogterület szabályrendszerében kapnak kiemelt szerepet, amelyek alól a versenyjog és fogyasztóvédelmi jog sem képez kivételt. Az elmúlt időszakban több érdekes fejleménynek lehettünk szemtanúi ezeken a területeken, amelyek a „zöld kommunikációval” kapcsolatos alapvető szabályokat rögzítették (pl. az ún. „zöldre festés” jelenségét, amely jogtalan versenyelőnyhöz juttathatja a vállalkozásokat a fogyasztók kárára).
Jelen cikkünk célja a legújabb uniós szintű egységes jogalkotási fejlemények bemutatása.
Jogalkotási lépések az Európai Unióban
A „zöld kommunikációval” kapcsolatos elvárások érvényre juttatásában a tagállami jogalkalmazók és jogalkotók is szerepet vállaltak, bár az eddigi lépések meglehetősen sporadikusak voltak. Érdemes kiemelni a Gazdasági Versenyhivatal („GVH”) kifejezetten aktív fellépését a fogyasztóvédelmi jogi relevanciájú „zöld kommunikációk”-kal kapcsolatos elvárások publikálásában (pl. vállalkozásoknak szóló iránymutatást a jogszerű, környezetvédelmi és fenntarthatósági relevanciájú kereskedelmi gyakorlatok elősegítése érdekében). Fontos mérföldkő volt itthon továbbá a 2022. november 14-én indított átfogó piacelemzése is, amelynek célja a piaci gyakorlatok vizsgálata a „zöld kommunikációk” esetében, valamint végsősoron, jogalkotási javaslat megfogalmazása a jogalkotó felé az esetleges hiányosságok orvoslása érdekében.
A tagállami hatósági törekvések mellett megindult és jelenleg is gőzerővel folyik a „zöld kommunikációkat” érintő fogyasztóvédelmi jogi szabályok kidolgozása uniós szinten is.
A legújabb és egyben legjelentősebb jogalkotási fejlemény a kifejezett környezeti állítások megalapozottságáról és kommunikációjáról szóló Európai Parlamenti és Tanácsi Irányelvnek 2023. március 22-én, az Európai Unió Bizottsága által benyújtott tervezete („Zöld Állításokról szóló Irányelv-tervezet”).
A Zöld Állításokról szóló Irányelv-tervezet megalkotását 2022. március 30-án már megelőzte a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelvnek („UCP irányelv”) a fogyasztók zöld átállásban való szerepvállalásának a tisztességtelen gyakorlatokkal szembeni hatékonyabb védelem és a hatékonyabb tájékoztatás révén történő növelése tekintetében, az Európai Unió Bizottsága által az Európai Parlament és a Tanács részére benyújtott megfelelő módosításokkal kapcsolatos javaslattervezete („Módosító Javaslat”). Mind a Zöld Állításokról szóló Irányelv-tervezet, mind a Módosító Javaslat az Európai Unió Bizottságának 2020-ban elfogadott cselekvési programjának a része („Európai Zöld Megállapodás”), amelynek célja a környezetvédelmileg jelentős kérdésekre, problémakörökre és új kihívásokra adandó válaszok integrálása a jogrendszer különböző szegmenseibe.
A már említett UCP irányelv az általános szabályokat (lex generali) tartalmazza mindenfajta B2C kommunikáció (tehát a vállalkozástól a fogyasztó felé irányuló kommunikáció) tekintetében. A Módosító Javaslat – már kifejezetten környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontból – növelni kívánja az UCP irányelv fogyasztóknak nyújtott védelmét a fenntartható vásárlást akadályozó tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben. Ezen belül is kiemelten: „a zöldre festési gyakorlatokkal (azaz a környezetbarát jellegre vonatkozó megtévesztő állítások) szemben; korai elavulással kapcsolatos gyakorlatokkal (azaz az áruk idő előtti meghibásodása), valamint a nem hitelesített tanúsítószervezetektől származó és tartalmi értelemben nem átlátható anúsító címkék és egyéb információs eszközök használatával szemben.”
A Zöld Állításokról szóló Irányelv-tervezet
Az Európai Unió Bizottsága a Módosító Javaslaton túl, egyéb jogalkotói lépéseket is szükségesnek tartott annak érdekében, hogy az uniós szabályozási környezet a kitűzött céloknak megfelelően tükrözze a fogyasztói preferenciák és a vállalkozások kereskedelmi gyakorlatának jelentős megváltozását. Ennek eredményeként került sor a Zöld Állításokról szóló Irányelv-tervezet megalkotására, amely az UCP irányelvhez, valamint a Módosító Javaslathoz képest, azokat kiegészítve, kifejezetten a fenntarthatósággal és környezetvédelemmel kapcsolatos kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó speciális szabályokat tartalmazza (lex specialis).
A Zöld Állításokról szóló Irányelv-tervezet kiterjeszti a „zöld kommunikációk” esetében érvényes ún. „fekete listát” (UCP irányelv I. melléklete), amely a minden körülmények között tisztességtelennek minősülő kereskedelmi gyakorlatokat tartalmazza.
Ennek megfelelően, kvázi automatikusan jogsértőnek minősül például az olyan általános környezetvédelmi állítások megfogalmazása, amelyek esetében a vállalkozás nem tudja bizonyítani, illetve igazolni az állítással kapcsolatos ún. elismert kiváló környezeti teljesítményt. Továbbá, a Zöld Állításokról szóló Irányelv-tervezet többek között a zöld állításokra vonatkozó igazolási, kommunikációs, ellenőrzési és felülvizsgálati követelményeket vezet be az alábbiak szerint:
- Az (összehasonlító) állítások alátámasztására vonatkozó többletkövetelmények alapján, például, minden állításnak széles körben elismert tudományos bizonyítékokon, pontos és egyértelmű információkon kell alapulnia, valamint azokat a vonatkozó nemzetközi szabványok figyelembevételével kell megfogalmazni;
- Az (összehasonlító) környezetvédelmi állítások kommunikációjára vonatkozó többletkövetelmények szerint, például, minden állítás kizárólag olyan környezeti hatásokra, szempontokra vagy teljesítményekre vonatkozhat, amelyek a Zöld Állításokról szóló Irányelv-tervezetben meghatározott alátámasztási követelményekkel összhangban kerültek értékelésre, és amelyeket az adott termék vagy vállalkozás szempontjából jelentősnek minősítettek;
- Az ún. tanúsító címkékre (különféle bizalmi jegyek, minőségi jegyek, megjelölések, logók, szimbólumok, tanúsítványok, stb., amelyek azt hivatottak hangsúlyozni, hogy a vállalkozás terméke vagy szolgáltatása, illetve tevékenysége, működése valamilyen szempontból pozitív környezeti jellemzővel bír, és annak megfelelőségét egy létező szervezet, meghatározott szempontrendszer mentén ellenőrzi is) vonatkozóan, például, a Zöld Állításokról szóló Irányelv-tervezet többletkövetelményeket fogalmaz meg a tulajdonlásra, a döntéshozó testületre és a célkitűzésekre vonatkozó információk átláthatóságára és hozzáférhetőségére vonatkozóan;
- A (összehasonlító) környezeti állítások és a tanúsító címkék alátámasztottságának és kommunikációjának felülvizsgálatára, hitelesítésére és igazolására vonatkozó különös szabályok szerint, például, a kifejezett környezeti állítások alátámasztottságához használt információkat a vállalkozásoknak folyamatosan felül kell vizsgálniuk és frissíteniük kell, ha olyan körülmények merülnek fel, amelyek befolyásolhatják az állítás pontosságát (ilyen körülmények hiányában is legfeljebb öt évente kötelező a felülvizsgálat), továbbá a környezeti állítások és a tanúsító címkék alátámasztottságát és kommunikációját a speciális kritériumoknak megfelelő hitelesítőknek kell jóváhagyniuk.
A Zöld Állításokról szóló Irányelv-tervezet a fentiek mellett különböző ellenőrzési és végrehajtási mechanizmusokat vezet be, amelyekre a vállalkozásoknak különösen érdemes odafigyelniük. Ezeknek megfelelően ugyanis a „zöld kommunikációk” valóságtartalmát és alátámasztottságát az azokat közzétevő vállalkozásnak a publikálás időpontjában és annak alkalmazása során kétséget kizáróan bizonyítania és igazolnia kell tudnia. Emellett folyamatosan nyomon kell követnie és felül kell vizsgálnia, ellenkező esetben a Zöld Állításokról szóló Irányelv-tervezet jelentős bírságokat és egyéb szankciókat irányoz elő az érintett vállalkozásokkal szemben.
Mi várható a jövőben?
A „zöld kommunikációkra” már egy ideje jelentős figyelem esik az Európai Unióban, de a jogalkotási és jogalkalmazási lépések mindeddig sporadikusak és inkább enyhék voltak. Azonban a Zöld Állításokról szóló Irányelv-tervezet kiterjedt és szigorú rendelkezéseit követően várható, hogy ez az enyhe jogalkotói/jogalkalmazói hozzáállás a közeljövőben változni fog. Ennek megfelelően, javasoljuk a „zöld kommunikációk” és fenntarthatósági állítások gondos felülvizsgálatát annak érdekében, hogy azok megfeleljenek – azok elfogadása esetére – a Módosító Javaslatnak és a Zöld Állításokról szóló Irányelv-tervezetnek, valamint a GVH által közzétett, fent ismertetett iránymutatásnak.
