A domain nevek kiemelt jelentőséggel bírnak a vállalkozások és más személyek internetes megjelenésének biztosítása, illetve védelme területén.
A domain nevek regisztrálása kapcsán alapvető követelmény más személyek jogainak tiszteletben tartása, ideértve például a szellemi alkotásokhoz fűződő vagy a személyiségi jogokat.
Ebbe a védett körbe – a különböző védjegyeknek tekinthető, illetve azokkal összetéveszthető megjelölések alkalmazásának elkerülésén túl – beletartozik más személyek tulajdonnevének tiszteletben tartása is. az ilyen nevekkel egyező domain nevek rosszhiszemű regisztrálásától való tartózkodás is.
Az internet térhódításával és a domain nevek elterjedésével már az ezredforduló környékén is megszaporodtak a jellemzően anyagi haszon reményében ismertebb személyek vagy cégek nevével egyező domain-név regisztrációk (angolul ún. „cybersquatting”). A gyakorlat célja jellemzően éppen az, hogy adott személyt jogilag elzárjon saját nevének domain-névként való használatától, annak átruházásáért a rosszhiszemű regisztráló pedig – természetesen – pénzt kér az illetőtől.
A multinacionális vállalatokon túl több esetben hírességek vagy üzletemberek is a csalók célpontjaivá váltak már. Így járt például Barry Diller amerikai médiavállalkozó is. Diller nevével egyező domain nevet regisztrált 2000-ben egy szervezet. Az üzletember a Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) Arbitration and Mediation Center nevű vitarendező testületéhez fordult, amely megállapította, hogy a domain név jogsértő módon, rosszhiszeműen került regisztrálásra, annak használatára pedig a kérelmezettnek nem volt joga. A domain nevet végül átruházták a kérelmezőre.
A fentiekhez hasonlóan járt a világhírű amerikai színésznő, Julia Roberts is, akinek a nevével egyező domain nevet regisztrált egy férfi anyagi haszonszerzés reményében, majd megpróbálta azt értékesíteni az interneten keresztül. A fenti testület ez esetben is megállapította a domain név rosszhiszemű regiszrálását, amelyhez a kérelmezettnek nem fűződött (méltányolható) jogos érdeke, míg a kérelmezőnek értelemszerűen igen, így a domain-nevet végül ebben az esetben is a kérelmezőre ruházták át.
A magyar Domainregisztrációs Szabályzat is hasonló módon igyekszik elejét venni a mások jogait sértő domain név használatnak. A Szabályzat 2.2.1. pontja pedig egyértelművé teszi, hogy
a domain-nevet az igénylő – a jogszabályok és a Szabályzat keretei között – szabadon választhatja meg, azonban ennek során a lehető legnagyobb gondossággal tartozik eljárni, annak érdekében, hogy a domain név, annak igénylése, illetve használata más jogait ne sértse (ideértve adott esetben a más nevével egyező domain nevek regisztrálását is).
E körben a Szabályzat példaként említi más személyek névkizárólagossághoz fűződő jogát, személyiséghez fűződő, illetve kegyeleti jogát, valamint szellemi tulajdonhoz fűződő jogát.
Természetesen senki nem tiltható el például a saját tulajdonneve domain névként történő regisztrálásától, illetve használatától, azonban a fenti ügyekhez hasonlóan célzottan hírességek vagy más személyek, szervezetek nevének, rosszhiszemű, domain névként történő regisztrálása a Szabályzat fenti rendelkezésének sérelmével járhat, illetve elhunyt személyek esetén akár a kegyeleti jog megsértéséhez is vezethet. Egy esetleges jogsértő domain név kapcsán a bejelentővel, illetve használóval szemben a regisztrációs döntnöki eljáráson túlegyéb eljárás kezdeményezésére is lehetőség van (például bírósági eljárás vagy egyéb illetékes hatóságok előtti eljárás kezdeményezése), így a jogaiban sértett személy adott esetben több fórumon is felléphet a jogsértővel szemben.
Mindemellett a gyakorlatban számos egyéb kérdés is felmerülhet a domain név regisztrálása során, amelyet csak az adott eset tükrében lehet tisztázni. Amikor például a domain név regisztrálása jóhiszeműen történik, és a panaszosnak és a panaszoltnak is méltányolható érdeke fűződik az adott domain-névhez. Az ilyen esetben a domain név regisztrálása akár jogszerű is lehet.
