A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) egyik közelmúltban megjelent döntése kiemelten foglalkozik a gyermekek egészségügyi adatainak kezelésével a médiában. Az eset során a médiaszolgáltató egy riportot készített egy balesettel kapcsolatban, ahol az érintett gyermek keresztnevére hivatkozással kiemelte, miszerint a gyermek a baleset kapcsán égési sérüléseket szenvedett, továbbá részletezte az eset körülményeit, valamint a kérelmező lakókörnyezetét is bemutatta. A kérelmező családja a riport kapcsán a médiaszolgáltató megkeresésétől elzárkózott, és panaszt nyújtott be törvényes képviselőjén keresztül jogsértő adatkezelés miatt a médiaszolgáltatóval szemben. A kérelmező családja külön kifogásolta, hogy
a médiaszolgáltató riportere a közösségi médiáról is összegyűjtött a családról információkat, amelyet a nagyobb szenzációkeltés érdekében, a valóság elferdítésével használt fel.
A panasz alapján a NAIH adatvédelmi hatósági eljárás megindításáról döntött. Az eset során a médiaszolgáltató védekezésében vitatta az érintett tiltakozását, valamint kiemelte a médiaszolgáltatók törvényben előírt tájékoztatási kötelezettségét a közérdeklődésre számot tartó ügyek kapcsán. Kiemelte továbbá, hogy a kérelmező keresztneve alapján legfeljebb a szorosabb környezete ismerheti fel, akik valószínűleg már eleve tudomással bírnak az esetről. A hírblokk a médiaszolgáltató szerint mindössze egy alkalommal került adásba, a médiaszolgáltató honlapján pedig nem érhető el. Emellett a médiaszolgáltató kiemelte, miszerint az adatok forrásaként az OMSZ és az illetékes tűzoltó egyesület nyilvános tájékoztatását használták fel.
A NAIH tájékoztatást kért mindemellett a médiaszolgáltatótól a riporter által a közösségi médián keresztül küldött megkereséssel kapcsolatban, amely kapcsán a médiaszolgáltató hangsúlyozta, miszerint a riporterei kommunikációját nem ellenőrzi, azonban azok a jogszabályok és a sajtóetikai szabályok szerint kötelesek eljárni.
A NAIH a döntésében kiemelte, miszerint
a sajtónyilvánosság révén való közlés egyértelműen adatkezelést valósít meg az Európai Általános Adatvédelmi Rendelettel (GDPR) összhangban.
A NAIH kiemelte, miszerint az OMSZ nyilvános tájékoztatása alapján az érintett nem volt egyértelműen azonosítható, a tűzoltó egyesület tájékoztatása kapcsán pedig további megjegyzéseket nem tett, hangsúlyozta azonban, hogy
a híradásokkal kapcsolatos adatkezeléseknek önmagukban is meg kell felelniük az adatvédelmi jogszabályi követelményeknek, a médiaszolgáltató pedig az adott tartalom átvétele, utánközlése esetén is önálló adatkezelőnek minősül.
Tekintettel arra, hogy a médiaszolgáltató védekezése során vitatta a kérelmező azonosíthatóságát, így ezzel a kérdéssel a NAIH kiemelten foglalkozott. E körben hangsúlyozta, hogy
amennyiben az érintettről elhangzik olyan mértékű információ, amely a személyét akár szűkebb ismeretségi köre számára is azonosíthatóvá teheti, akkor őt azonosíthatónak kell tekinteni.
Az adott esetben a NAIH úgy ítélte meg, hogy a gyermek keresztnevének, fiatalkorának, lakókörnyezetének, valamint az eset körülményeinek bemutatásával az érintett azonosíthatóvá vált.
Az adatkezelés céljának elemzése körében a NAIH kiemelte, miszerint
a sajtóval szemben annak tájékoztatási kötelezettsége mellett kiemelt elvárás a magánélet és a személyiségi jogok tiszteletben tartása.
Ennek kapcsán a sajtónak mérlegelnie kell, hogy a híradás a személyes adatok közlése nélkül is alkalmas-e a cél elérésére. A jelen esetben a NAIH úgy találta, hogy a személyes adatok közlése semmilyen plusz információval nem szolgált a híradás közérdekű célja tekintetében.
A NAIH azt is figyelembe vette, miszerint a médiaszolgáltató a baleset körülményeiről elferdítve adott tájékoztatást, nem szolgált érdemi információval a hasonló balesetek elkerülése érdekében.
A jogalap vizsgálata során a NAIH kiemelte, miszerint
az újságírásra mint közérdekű tevékenységre vonatkozó hivatkozás általában nem képezheti a személyes adatok kezelésének jogalapját.
Így az újságírással kapcsolatos adatkezelés jogos érdek alapján történhet meg, amelynek kapcsán az adatkezelőnek – előzetesen – érdekmérlegelési tesztet kell végeznie az adatkezeléshez fűződő és az érintetti érdekek összemérésével. Az érintett közszereplői minősége, az újságírói tevékenység oknyomozó jellege erősíti az adatkezeléshez fűződő érdeket, a puszta pletykaéhség kielégítése azonban nem.
A fentieken túl az eset során a NAIH kiemelt súllyal vette figyelembe, miszerint az érintett törvényes képviselője a nyilatkozattételt kifejezetten megtagadta, a médiaszolgáltató azonban ezt nem vette figyelembe.
A fentiek alapján a NAIH utasította a médiaszolgáltatót a kérdéses adatok törlésére és 5 millió forint összegű adatvédelmi bírság kiszabása mellett döntött. A bírság-kiszabás során a NAIH különös súllyal vette figyelembe, miszerint a médiaszolgáltató nem rendelkezett a magánszemélyekre vonatkozó híradásokat rendező adatkezelési szabályzattal. Így tehát a jövőben
elvárható, hogy a médiatartalom-szolgáltatók a híradásaikkal, újságírói tevékenységükkel kapcsolatos adatkezelések vonatkozásában belső adatkezelési szabályzattal rendelkezzenek, amely iránymutatásként szolgál munkatársaik részére a vonatkozó adatkezelések végzése során.
Emellett ugyancsak elvárható, hogy magánszemélyek, különösen gyermekek adatainak kezelése esetén szintén különös hangsúlyt helyezzenek az adatvédelmi jogszabályi rendelkezéseknek való megfelelésre.
