A Kormány elfogadta a a munkavédelmi bírság mértékére és kiszabására vonatkozó részletes szabályokról szóló 273/2011. (XII. 20.) sz. Kormányrendeletet.
A kormányrendelet hatálya a munkavédelmi hatósági eljárásra és a munkavédelmi hatósági eljárást lefolytató
munkavédelmi hatóságra terjed ki (azaz: Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerveinek munkavédelmi illetve munkaügyi felügyelőségei).
Alapfogalmak
A kormányrendelet bevezeti a veszélyeztetés, a közvetlen veszélyeztetés továbbá a súlyos veszélyeztetés fogalmait:
- veszélyeztetés: munkaeszköz, anyag, keverék, munkafolyamat, munkaszervezés, technológia esetén – ideértve a fizikai, biológiai, kémiai kóroki tényezők expozíciójával járó tevékenységeket is – a szükséges védelem elmaradása;
- közvetlen veszélyeztetés: a veszélyeztetés térben és idõben konkretizálódik, tehát meghatározott személyt vagy személyeket érint, realizálódása elõreláthatóan rövid idõn belül bekövetkezhet;
- súlyos veszélyeztetés: amelyet jogszabály annak minõsít, továbbá amely a baleset, betegség bekövetkezésének magas valószínûségét jelenti, és amelynél a nagymértékû károsodás várható, különösen a súlyos munkabaleset, foglalkozási megbetegedés vagy fokozott expozíció.
A bírság mértéke
A munkavédelmi bírság alapösszege a súlyosan veszélyeztetett munkavállalónként ötvenezer forint
Az alapösszeget a rendeletben meghatározott szorzók alapján kalkulálja az eljáró hatóság. A szorzók részben a jogsértés súlyát (beleértve a jellegét és az időtartamát is), részben “az enyhítő körülményeket határozzák meg”. Amennyiben például haláleset is bekövetkezik, a szorzó tízszeres.
A kis-és középvállalkozások (amennyiben nem súlyos veszélyeztetés következik be) alacsonyabb összegű bírságra számíthatnak a számítás alapján. Ugyanakkor a felügyelet diszkrecionális jogkörében további húsz százalékkal emelheti a bírságot, tehát a számítási kulcsban szereplő kedvezmény ellenére előfordulhat, hogy a kis-és középvállalkozás a kulcs alapján számított összegnél magasabb bírsággal néz szembe.
Újdonságok
Nagyon fontos változás, hogy a munkavédelmi bírság mértékét a munkavédelmi hatóság mérlegelési jogkörében
legfeljebb 20%-kal csökkentheti is, ha
- a munkáltató tényfeltárást segítő magatartást tanúsított;
- a veszélyeztetés megvalósulásában a munkavállaló szabályszegő magatartása is közrejátszott vagy
- a munkáltató a hatályos munkavédelmi előírásoknál szigorúbb megelőző intézkedéseket valósít meg.
Azaz, az együttműködők ezentúl hivatalosan is engedékenységi politika előnyeit élvezhetik.
További újdonság, hogy a munkaügyi bírság összege “könnyebben” lesz vitatható közigazgatási per keretében, hiszen amennyiben nem megfelelően mérlegel a hatóság, abban az esetben jogszabálysértésre is lehet hivatkozni.
