Jogi szaknyelv

Rovatvezető: dr. Kovács Tímea jogi angol–magánoktató, tananyagfejlesztő jogász–nyelvész. A Jogi szaknyelvi könyvek sorozatban megjelent „Angol jogi szaknyelv I. Contract law – Szerződések joga” című könyv szerzője, a Jogi Angol Könnyedén tananyagok fejlesztője. Hét évnyi joggyakorlatot követően több mint nyolc éve angol jogi szaknyelvet oktat, publikál, lektorál. A Jogi Fórum Jogi Szaknyelvi mellékletének és az Ügyvédek lapja Szaknyelvi rovatának vezetője. PhD kutatási szakterületei: Az európai magánjogi jogfogalmak egyértelműsítése, fogalmi meghatározása, egységes európai jogi terminológia.

az EU terminológiája szerinti lawyer-linguist.

Honlap: www.drkovacstimea.hu, Szakmai életrajz

Mit kínál a Jogi Fórum Jogi Szaknyelv rovata?

  • A jog és a szaknyelv (’Law and Language’) határterületének elméleti és gyakorlati szempontból történő feldolgozása,
  • autentikus, megbízható forrás, hatékony segítség és kiindulási pont a szaknyelvet használó jogászok számára a jogi terminológia területén.

A Jogi Szaknyelv rovat témakörei

  • Az egyes jogágak (polgári jog, különösen a szerződések joga, közjog, büntetőjog, nemzetközi jog) terminológiája, a fennálló nyelvi és jogi koncepcióbeli eltérések bemutatása, az esetleges ellentmondások magyarázata, elemzése, rendszerezése,
  • az európai közösségi jog fogalmainak vizsgálata, egyértelmű nyelvi megjelenítése,
  • az összehasonlító jogtudomány, a jogelmélet, a jogfilozófia, a nyelvészet, a fordítástudomány határterületeinek feltárása, interdiszciplináris vizsgálata,
  • a jogforrások és jogi dokumentumok nyelvi aspektusból történő elemzése, a mögöttük álló kulturális és nyelvi sokféleség hatása a jogra, jogi terminológiai innováció.

Jelen rovat egyik célja, hogy a különböző nyelveken (elsősorban magyar, brit angol, amerikai angol, német és francia) fogalmazott illetve fordított jogi nyelvezetet bemutassa, vizsgálja, elemezze, rendszerezze. Mivel az európai közös referenciakeret elfogadásával (amelynek egyik célja európai magánjogi jogfogalmak egyértelműsítése, fogalmi meghatározása) párhuzamosan zajlik egy egységes európai jogi terminológia létrejötte, időszerű és szükséges, hogy a témakörben az angol, német és francia nyelvek mellett magyar nyelven is olvashatóak legyenek írások. Az eltérő jogrendszerek, a jogalkotás eszközeinek többnyelvűsége és az idegen nyelvű jogi dokumentációk egyre szélesebb körben történő elterjedése egyre inkább megkövetelik, hogy a különböző nyelveken érthető, szabatos, széles körben elfogadott és használt jogi nyelvezet alakuljon ki. A nemzetközi kereskedelem és az Európai Unió által lefedett területek és szakpolitikák bővülésének hatására a jogforrások, szabályozások és a fordítási módszertan alapján egy új jogi nyelvhasználat kialakulásának lehetünk szemtanúi.

A fenti területek és folyamatok ismertetésével az összehasonlító jogtudomány, az analitikus módszertan és a fordítástechnika eszközeit használva kívánjuk megteremteni a jogi szaknyelvben való szakmai és tudományos igényű tájékozódás lehetőségét.

A Jogi Szaknyelv rovat tartalma

Tudományos munkák megjelentetése

Szándékaink szerint a rovat mind jogászok, mind a jogi szaknyelvvel foglalkozó fordítók, nyelvészek számára lehetőséget nyújt gondolataik publikálásra és tudományokon átívelő szakmai párbeszédre. A rovatvezető várja kisebb vagy nagyobb terjedelmű, tudományos vagy gyakorlati szempontból jelentős kérdéseket vagy kutatási eredményeket tárgyaló, a tudományos közlemények közlési szabályainak betartásával készített tanulmányokat. Törekvéseink szerint szakmailag mértékadónak elfogadott bírálók által véleményezett írások kerülnek közlésre.

Jogi szaknyelv gyakorlati kérdéseinek megvitatása

A rovatban vizsgált jogi koncepciók és idegen nyelvű szakkifejezések szakértők általi elemzéséről, problémák és megoldási javaslatok felvetéséről szóló írások megbízható forrásként segítik a szaknyelvet mindennapi munkájuk során használó jogászokat a jogi nyelvezet, a jogfogalmak pontos értelmezésében és alkalmazásában.

Konferencia-előadások közzététele

Jelen témakörben, szakmai konferenciákon megtartott előadások anyagait is szívesen megjelentetjük (MS Power Point vagy egyéb formátumban, pontos forrásmegjelöléssel, a szerzőtől származó rövid szöveggel, szükség szerint szerkesztői bevezetéssel).

Hírek

Nem zárkózunk el a felsorolt kategóriákba nem sorolható egyéb hírek, konferencia-beszámolók, könyvismertetők rovatban történő megjelentetésétől.

Budapest, 2011. október
dr. Kovács Tímea

Dr. Kovács Tímea: A bérből és fizetésből élők fogalma a magyar szabályozásban és az EK angol nyelvű jogforrásaiban

Érdekes problémát vet fel a közösségi jogforrások által használt fogalmak magyar megfelelője, azok angol nyelvre történő tükrözése, a kifejezés hazai jogszabályokban való esetleges megjelenése. Egy konkrét példán keresztül, a „bérből vagy fizetésből élő” szókapcsolat elemzésén keresztül vizsgáltam most meg eme általános kérdéskört.

Dr. Kovács Tímea: A Kúria angol nyelvi megfeleltetéséről

A 2011. április 25-én a Magyar Közlönyben megjelent, 2012. január elsejétől hatályba lépő új magyar Alkotmány bevezeti a Kúria fogalmát, amelyet a Legfelsőbb Bíróság helyére lépő szerv elnevezésére használ. Az Alaptörvény 25. cikke szerint „a bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el. A legfőbb bírósági szerv a Kúria.” A Kúria angol nyelvi megfelelője után kutatva tisztában kell lennünk azzal a jogtörténeti ténnyel, hogy Magyarországon ezen elnevezésnek történelmi gyökerei vannak: a 16-17. századtól 1949-ig így nevezték a legfőbb bírói fórumot.

Dr. Márkusné Dr. Szilágyi Krisztina1: Az angol jogi szaknyelv nyelvi kultúrákon átívelő jogi alapjai és jellegzetességei az Amerikai Egyesült Államok Texas szövetségi tagállamában született bírósági ítélet tükrében

Az angol jogi szaknyelv egy jogász-szakfordító szemüvegén keresztül Sehol nem válik annyira nyilvánvalóvá a nyelv és a jogrendszer közötti szoros összefüggés, mint amikor egy jogi normát a saját anyanyelvtől eltérő nyelven kell meghatározni, vagy amikor a fordítás segítségével és eszköztárával kell eljutni a saját anyanyelvtől eltérő forrásnyelv által megformált szövegtől annak eredendő gondolatvilágához.