2018 végén megjelent A törvény szavai című tanulmánykötet, amely a magyar jogi nyelv jellegzetességeit mutatja be. Újdonsága, hogy az elemzés számítógépes mennyiségi módszerrel történt. Az alábbiakban dr. Kovács Tímea egyetemi oktató jogász-nyelvész ír a kötetről.
A jogi nyelvezet számítógépes elemzése jogi szövegeken keresztül
A törvény szavai című kötet szerkesztői elsősorban a jogi nyelvnek a számítógépes mennyiségi elemzésen keresztül feltárt sajátosságait tették közre. A szerzők a jogi nyelv joggyakorlatban való megjelenésének és értelmezésének különböző gyakorlati kérdéseit tekintették át. A könyv az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok által támogatott program eredményeit mutatja be, a 2018. május 25-én megtartott kutatási zárókonferencián elhangzott előadások alapján készült tanulmányokat tartalmazza. A kutatás négy éven keresztül folyt nyelvész, jogász és informatikus szakemberek együttműködésével.
A leggyakoribb igék és főnevek a jogi szaknyelvben
Vincze Veronika, az MTA SZTE Mesterséges Intelligencia kutatócsoport tudományos munkatársa az első tanulmányban felvetette a kérdést: milyen is a magyar jogi nyelv, különös tekintettel a jogi nyelv érthetőségére. Leírta, hogy a vizsgálatokhoz elengedhetetlen egy nagyobb méretű szöveg halmaz, ez az úgynevezett korpusz, mely a jog számos részterületéről tartalmaz elemeket, szövegeket. Emellett a köznyelvben használt szövegek is szükségesek ahhoz, hogy egymáshoz hasonlíthatóak legyenek a nyelvi elemek. Így a Miskolci Jogi Korpusz a fórumokon, ítéletekben, kódexjogban, jogszabályokban, átiratokban olvasható szövegeket dolgozott fel, és ezeken keresztül végzett szófaji és lexikális elemzéseket.
Vincze az elemzéseken keresztül feltárta például a jogszabályokban fellelhető leggyakoribb igéket, az ítéletekben megjelenő leggyakoribb főneveket, mindezt a magyar jogi szaknyelvre vetítve.
Ha az angol jogi szaknyelvben leggyakrabban használt igéket és főneveket szeretnénk megismerni, ezt online, kétnyelvű képzéssel is megtehetjük már.
A magyar jogi nyelv elemzése
Dobos Csilla, a Miskolci Egyetem docense az állítmányi szerkezeteket vizsgálta a magyar jogi nyelvben. Balogh Dorka az alanyi szerkezeteket, Sajgál Mónika az alárendelés, Markovics Réka a jogszabályok logikai struktúráját, Gedeon Magdolna a magyar jogi nyelv történetét, Puklus Márta a tárgyalóteremben való tolmácsolást elemezte.
Kurtán Zsuzsa, az ME Miskolci OTKA Kutatócsoport tagja egyik tanulmányában a Miskolc Jogi Korpusz (MJK) adatai alapján igyekezett feltárni a magyar jogi nyelvben tipikus kötőszós és kötőszó nélküli mellérendelés szintaktikai környezetének főbb jellemzőit, míg a másikban a központozást vizsgálta.
Ződi Zsolt, a Corvinus Egyetem docense a jog érthetőségének kérdéseit tekintette át. Pázmándi Kinga egyetemi docens a fogyasztóvédelmi perek szereplőinél azonosítható nyelvi attitűdöket vizsgálta, míg Vinnai Edina a figyelmeztetések közlését elemezte a büntetőeljárásokban. Szabó Miklós, a Miskolci Egyetem egyetemi tanára pedig a szemantika és a pragmatika elméleti kereteiről írt.
Dr. Kovács Tímea jogász-nyelvész egyetemi oktató
a Dr. Kovács Nyelvstúdió vezetője
a World Law Dictionary vezető lektora
