Vodila Gergely okleveles szakfordító egy konkrét rendelkezés magyarról angolra történő fordításán keresztül gyakorlati szemszögből ír a jogi szövegek fordításáról. Ennek során több, a jogi szövegek nyelvtanát érintő tippet is kapunk és tájékozódhatunk a fogyasztó egy jogosultságáról, a kapcsolódó magyar-angol szókincsről. A szerzőről dr. Kovács Tímea kutató-egyetemi oktató, a kétnyelvű online jogi angol képzések fejlesztője, a Dr. Kovács Nyelvstúdió vezető oktatója ír.
A szerzőről
A szerző, Vodila Gergely főállású szakfordító, aki 7 év kutatói múlttal (műszeres analitika), 10 év gyakorlattal, emellett fordítóirodai projektmenedzseri tapasztalattal rendelkezik. Az elmúlt 4-5 évben számos bírósági szöveg fordult meg a kezei között, és rendszeresen tolmácsol rendőrségen, bíróságon és ügyvédeknél. Több mint 15 millió lefordított karakter (gépkönyvek, jog, szerződések, tudományos cikkek, stb.) után írta meg alábbi cikkét. ( Még több nyelvtani tippért látogasd meg a több mint 8 éve működő Jogi Angol Kérdések és Válaszok blogot.)
Bevezető
Ebben a cikkben megpróbálok rávilágítani arra, hogy milyen gondolatmenet szerint lehet elvégezni egy jogi szakszöveg fordítását. Igyekszem kellő részletességgel megindokolni mindent, de nagyon nehéz belőni egy diverz olvasóközönség nyelvtudását. Lehet, hogy a profiknak a nagy része evidens lesz, lehet, hogy a nyelvtanulás elején állóknak maradnak még homályos foltok.
Előrebocsátom, hogy az általam javasolt megoldás nem „A megoldás”, hanem „egy megoldás”.
A forrásnyelvi szöveg
A forrásnyelvi szöveg kiválasztásánál igyekeztem olyan anyag mellett dönteni, amivel nem befolyásolom a piaci versenyt, ezért a Posta egyik ÁSZF-jéből vettem a mostani szövegrészt:
(https://www.posta.hu/…20180115.pdf)
Mielőtt még elkezdenénk, egy fontos megállapítást szeretnék tenni az angol gondolkodásról. Egyszerűség mindenek előtt. A magyar gondolkodásmód mindig bőbeszédű, és ha nincs információvesztés, akkor az angolban törekednünk kell a minél tömörebb, egyszerűbb megoldásra. Inkább szedjük szét a hosszabb mondatokat, mint hogy zavarjuk a mondanivaló átadásának egyértelműségét. Akkor tehát kezdjünk hozzá
Az első mondat:
- A telefonon a központi ÜGYFÉLSZOLGÁLAT-hoz bejelentett információszolgáltatási igényeket valamint a telefonon tett szóbeli panaszokat a Posta hangfelvétellel rögzíti, erről – és a hangfelvétel megőrzésével és rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos kötelezettségéről, továbbá a hangfelvétel egyedi azonosítószámáról – a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) szerint fogyasztónak minősülő felhasználót a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatja.1
A szöveg értelmezése
Először is értelmezzük (egyszerűsítve). Ha betelefonálunk az ügyfélszolgálatnak, és ha kérdésünk vagy panaszunk van, akkor az erről szóló hangfelvételt rögzítik, és ha a törvény szerint fogyasztók vagyunk, akkor a felvételkészítésről és annak a jogszabályban lévő dolgairól tájékoztatnak minket.
A magyar mondat eléggé hosszú, ezért próbáljuk meg szétbontani, hogy egyszerűbb legyen az olvasónak a megértés. Az első mondat vége lehetne a „hangfelvétellel rögzíti” után. Még akkor is célszerű szétbontani a mondatot, ha a második mondat elején valahogy vissza kell utalnunk az előzőre, hogy megmaradjon a koherencia.
Kezdjük el szétcincálni a magyart!
A Posta elnevezése
Elgondolkodtató, hogy hogyan hívjuk végig a szövegben a Postát. A kiragadott szövegrész nem tartalmazza, bár ismerve az ÁSZF-ek általános jellegzetességeit, valószínűleg a legelején definiálta, hogy mit nevez Postának. Vélhetően magára a cégre vonatkozik. Ha a cégre vonatkozik, akkor célszerű megtartani a Posta kifejezést, hiszen a cégneveket nem fordítjuk le, maximum megmagyarázzuk zárójelben.
Egy terminus, amin el kell gondolkodnunk, az a központi ügyfélszolgálat. Tehát van egy központi ügyfélszolgálatunk, ahová be kell telefonálnunk. Ez akkor gyakorlatilag egy call centre (maradjunk végig a brit helyesírásnál). A telefonos ügyfélszolgálatokból pedig általában egy szokott lenni, tehát önmagában központi. Bőven elegendő lesz a call centre, ahol a centre még a központra is utal.
Találhatunk még egy redundanciát (fölösleges, információt nem hordozó elem), a „telefonon tett szóbeli panaszokat” kifejezésben. Amit telefonon tettek, az nyilván szóban történt.
Sőt, ha tovább megyünk, tovább lehet egyszerűsíteni a magyart: A központi telefonos ügyfélszolgálathoz bejelentett információszolgáltatási igényeket és szóbeli panaszokat a Posta hangfelvétellel rögzíti.
Térjünk ki még egy gondolat erejéig az „információszolgáltatási igény” kifejezésre. Ez gyakorlatilag az információkérés.
Fordítsuk le a fentieket.
The requests for information and the complaints reported to its Call Centre shall be recorded by the Posta (the Post Office of Hungary).
(Itt nyilván a Postára gondol. A tömörség kedvéért nem kell kiírnunk még egyszer.)
A shall szó
Még egy megjegyzés arról a bizonyos shall szóról. Noha a magyar egyszerűen egyes szám harmadik személyben ír a postáról, valahol érezzük, hogy itt kötelezettségekről van szó. A Postának rögzítenie KELL a hangfelvételt. A szerződések nyelvezetében pedig ezt a shall segédigével fejezzük ki.
A fogyasztó angolul
Nézzük a második tagmondatot!
Ki is a fogyasztó? Ez azért lényeges számunkra, hogy a consumer vagy a customer megfelelőt használjuk-e. Definíció szerint (itt viszont állást kell foglalnom, önhatalmúan egynyelvű szótárban a www.thefreedictionary.com oldalt tekintem referenciának):
consumer: One that consumes, especially one that acquires goods or services for direct use or ownership rather than for resale or use in production and manufacturing.
Tehát saját használatára szerez be árucikket vagy vesz igénybe szolgáltatást, nem pedig viszonteladási céllal, vagy a gyártás során való felhasználás érdekében.
customer: One that buys goods or services, as from a store or business.
A különbség tehát annyi, hogy itt mindegy, milyen céllal vesz. A customer a bővebb fogalom. Már csak azt kell megnéznünk, hogy az eredeti szövegben a Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény hogyan definiálja a fogyasztót (2. § a): „fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje. A békéltető testületre vonatkozó szabályok alkalmazásában – a fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásának kivételével – fogyasztónak minősül a fentieken túlmenően az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró, külön törvény szerinti civil szervezet, egyházi jogi személy, társasház, lakásszövetkezet, mikro, kis- és középvállalkozás is, amely árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje”.
A törvény nem szűkíti le a terméket vásárló vagy szolgáltatást igénybe vevő személyt, tehát nekünk a customer lesz a megfelelő terminusunk..(Bővebben erről a terminusról az Olvasó ebben a bejegyzésben tájékozódhat.)
Összetett mondatrész fordítása
Értelmezzük az „erről – és a hangfelvétel megőrzésével és rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos kötelezettségéről, továbbá a hangfelvétel egyedi azonosítószámáról” részt. Erről kell ugye tájékoztatnia a Postának a fogyasztónak minősülő felhasználót.
A forrásnyelvi szövegben lévő „erről” szó itt a hangfelvétel elkészítésére utal, nem pedig a hangfelvételre. Nagyon figyelnünk kell majd arra, hogy ki is lesz a mondat alanya, hogy az a bizonyos it a hangfelvételre, vagy a Postára utal-e.
„A telefonos ügyintézés kezdetekor” részben a telefonos ügyintézést gond nélkül leegyszerűsíthetjük telefonhívásra, hiszen nyilván az ember azért hívja a telefonos ügyfélszolgálatot, hogy ügyet intézzen. Ezt a részt ki is emelhetjük a mondat elejére.
A törvény (Fgytv.) rövidítése
Az Fgytv. rövidítés tekintetében megint döntenünk kell. Megtartsuk-e a magyar mozaikszót, vagy alkossunk egy újat az angol fordításból, esetleg használjunk-e egy hosszabb, de teljesen egyértelmű kifejezést. Magyarként nem rökönyödünk meg, hogy egy angol mozaikszót használjunk. Megszoktuk. Gondoljunk csak az UNESCO-ra, de az angolok másképp vannak összerakva. Megszokták, hogy angolul van minden, és ezért is van, hogy az angol anyanyelvűek közül meglehetősen kevesen beszélnek idegen nyelvet (a nem angol anyanyelvűekhez képest). Miért is kellene idegen nyelv, hiszen minden angolul megy, a másik fél meg úgyis beszél angolul, ha akar valamit. Ebből a mentalitásból kifolyólag, ha ők látnak egy olyan mozaikszót, amit egy idegen nyelvű fogalomból hoztak létre, az nagyon zavaró tud nekik lenni. Ráadásul a gy betű kiejtése sem egyszerű feladat számukra. Bár lehet, hogy hosszabb kiírni az Fgytv helyett az Act on Customer Protectiont, de teljesen egyértelmű helyzetet teremt. Ráadásul csak 2 helyen fordul elő. Én erre a megoldásra szavazok.
Fordítsunk:
Upon the start of the phonecall, the Posta shall inform the user defined as customer by the Act CLV of 1997 on the Customer Protection (hereinafter referred to as the Act on Customer Protection) about such recording, the storage of the record, its record provision obligation and the unique identifier of the record.
A fordításban használható trükkök
Figyeljük meg a defined hátravetett jelzőt! Egyrészt ezzel a megoldással is tömöríthetjük a mondatot (nem kell which), másrészt folyékonyabb lesz a mondat. A magyar bár azt írja, hogy „minősülő”, a törvény viszont definiálja a fogyasztót, tehát ezzel a kifejezéssel pont átadtuk a jelentést.
Figyeljük még meg a record és a Posta közötti egyeztetést. Ahol nem volt egyértelmű, ott inkább írjuk ki, hogy mire gondolunk a személyes névmások helyett. A szóismétlés pedig az angolt nem zavarja. Az sokkal inkább, hogy ha „magyar szokás szerint” megpróbálnánk szinonímával kiváltani, ugyanis az angol úgy van vele, hogy ha másik szót használ, akkor az azért van, mert más a jelentése. Szakszövegben ez pedig fokozottan igaz.
Még egy dologra hívnám fel az olvasó figyelmét: a két mondat közötti koherenciára. Erre szolgál az a bizonyos such szócska, amely visszautal az előző mondatban említett recorded szóra, hogy arra a bizonyos hangfelvételre gondolunk.
Lépjünk tovább a következő mondatra. Szerződésekben nagyon gyakori, hogy több pontban fejezi ki a kötelezettségeket. Itt megint kissé távolabb kell lépnünk a forrásnyelvi mondattól. Érzésre a díjmentesen szótól kezdődő rész jobban mutatna a mondat végén.
A magyar szöveg beszél egy bizonyos ügyfélszolgálatról. Itt ez nem biztos, hogy azonos a korábban tárgyalt telefonos ügyfélszolgálattal. Írja is, hogy korábban definiálta, melyik ügyfélszolgálatra gondol, de fordítóként nem ritka, hogy az adott szöveg nem is áll rendelkezésünkre, mert csak egy részt kapunk a teljes szövegből. Ezért célszerű inkább általánosítani, ha valami nem egyértelmű, mert a konkretizálással mellé lehet lőni. Ezért javaslom ebben az esetben a customer centre kifejezést.
A „kéréséről történő tudomásszerzéstől” kifejezés megint egyszerűsíthető úgy, hogy a kérés átvételétől.
A magyar mondatban megint találunk redundanciát. Az „erre irányuló kéréséről” gond nélkül helyettesíthető az „erről a kéréséről” kifejezéssel. Nézzük meg, hogyan nézne ez ki.
This record shall be stored by the Posta for 5 years and for the request of the user defined as customer by the Act on Customer Protection, it shall
- ensure the user to listen to the record at an agreed time in the customer centre defined in the paragraph 2) of the section 1 herein or
- provide the user with the electronic copy of the record, at most once per record,
both free of charge and within 30 days after the receipt of such request.
A this recorddal megint visszautalunk a két mondattal korábbi felvételre. Ha erősödik a koherencia, abból nem lehet baj.
Az eredeti szövegben az a) és a b) pont között nem volt sem és, sem pedig vagy. Logikusabbnak tűnik a vagy, hiszen aki megkapja elektronikusan, annak miért kellene még elmennie az ügyfélszolgálatra, hogy meghallgathassa. Nyitva is hagyhatnánk a kérdést, mint a magyar, de az meg nagyon zavaró lenne az angol olvasó számára. És biztosan nem azt gondolja, hogy a forrásnyelvi szöveg a rossz, hanem azt, hogy a fordító.
Újra kell foglalkoznunk kicsit a személyes névmásokkal. Ha egyszerre több dologról beszélünk, nagyon gyakran félreértésekhez vezet. Inkább biztosítsuk túl magunkat, mint hogy bármilyen félreértés lépjen fel. Mivel az „it” akár vonatkozhatna a userre is, ezért írtam az a) pontban az ensure után a usert, hogy tuti legyen, hogy az it jelenleg a Posta.
Beszúrtam még egy szócskát, amivel a félreértések elkerülése volt a célom. Ez a szócska a both. Ha ez hiányozna, hihetné azt az olvasó, hogy csak az elektronikus másolat az ingyenes, az ügyfélszolgálaton történő meghallgatás pedig nem, és ugyanez vonatkozik a 30 napos határidőre is.
Összegzés
Remélem, sikerült rávilágítanom arra, hogy a fordítás nem annyira egyszerű, mint amilyennek kívülről látszik, és arra, hogy milyen apróságokra célszerű figyelni egy rövid jogi szakszöveg esetén.
Vodila Gergely, okleveles szakfordító
