Jelen bejegyzés az offshore cégekről, és az ezzel kapcsolatos adójogi kifejezések angol nyelvi megfelelőiről szól. A cikket dr. Kovács Tímea egyetemi oktató (PPKE JÁK jogász-szakfordító képzés), jogász, az Angol jogi szaknyelv II. Business law Gazdasági jog c. kétnyelvű kötet szerzője, a Gazdasági jogi angol kétnyelvű online képzés tananyag-fejlesztője írta.
Idézzük tanulmányunk elején Benjamin Franklin-t, aki szerint: ’ The only things certain in life are death and taxes.’ Lehet, ez utóbbi mégsem olyan biztos? Adott keretek között tekintsük most át a fogalomhoz tartozó jogfogalmakat és azok jogi angol terminológiáját!
Az offshore szó jelentése
Az offshore szó a brit szóhasználatban „parttól távol fekvőt”, illetve „partmentit” jelent. A gazdasági életben az amerikai jogi szaknyelvben is az USÁ-n kívüli tevékenység, cég jelzőjeként használják. A szó jelentése hordozza lényegét: ez a fajta vállalkozás a bejegyzése szerinti országban (belföldön) nem végez gazdasági tevékenységet, üzleti aktivitása alapján külföldinek minősül.
Az “offshore” elnevezés a magyar jogban
Az “offshore cég” megnevezés a magyar jogban nem teljesen egyértelmű, hiszen a magyar jogszabályok ezt ebben az értelemben nem használják. Jogszabályainkban ez a kifejezés jelenleg a tengerészeti joggal kapcsolatban jelenik meg, mint például a 2001. évi XI. törvénnyel kihirdetett ,,Életbiztonság a tengeren” tárgyú nemzetközi egyezményhez csatolt 1978. évi Jegyzőkönyv mellékletének kihirdetéséről 35/2001. (X. 12.) KöViM rendeletben, aholis az „offshore fúróegységekről” vagy „offshore berendezésekről” olvashatunk.
A vámszabadterületi társaság
Viszont a magyar társasági jogban is találunk hasonló társasági formát, az ún. vámszabadterületi társaságot. A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény határozza meg a vámszabadterületi társaság Magyarországon használt jogfogalmát. A 37. § értelmében külföldi által vagy külföldi részvétellel társaság vámszabadterületen is alapítható, ilyen társaságban külföldi részesedést szerezhet. A vámszabadterületi társaság tehát magyarországi székhelyű, a cégnyilvántartás szerint magyar illetőségű, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény értelmében azonban devizakülföldi társaságnak minősül. Az ide kapcsolódó terminológia a vámszabadterületre a ’free zone’, míg a vámszabadterületi eljárásra a ’free zone procedure’ kifejezéseket használja.
Adóparadicsom, adócsalás és adóoptimalizálás
Az offshore tevékenységgel kapcsolatos, a köznyelvben használt fogalmaink alapvetően az angolszász jog talaján alakultak ki. Az offshore társaság lényegét a bejegyzés szerinti országában hatályos adójogszabályok határozzák meg, azaz azon adókörnyezet, amelyet adóparadicsomnak nevezünk1. Az erre használt angol jogi szaknyelvi kifejezés a ’tax haven’, eredetileg adókikötőt, adómenedéket jelent (használatos még a ’tax shelter’ kifejezés is). Adóparadicsomok azok az országok, illetve gazdasági szempontból önálló, de politikailag összefüggő területek, amelyek az offshore cégalapítás számára különösen kedvező adózási feltételeket, bürokráciamentességet, kiváló pénzügyi infrastruktúrát és diszkréciót biztosítanak.
Az offshore cég a bejegyzés szerinti ország adójogszabályai szerint adózik, ezek az országok is többféle csoportba sorolhatóak – lássuk az angol megfelelőket!
Countries with no income tax / with zero income taxes – olyan országok ezek, amelyben semmilyen jövedelemadó nincs, ideértve a bértömegadót (azaz a ’tax on employment income’), a jövedelemadót (azaz angolul ’tax on income’) vagy a tőkenyereség-adót (angolul ’tax on investment income’) – ilyen például a Qatar vagy a Kajmán szigetek.
Low tax countries – alacsony az adóteher Svájcban, vagy Lichtensteinben.
Gyakran az offshore tevékenységekről való diskurzusok során az „adócsalás”, és az „adóoptimalizálás” szakkifejezései is megjelennek. Míg az előző bűncselekmény, és erre angolul a ’tax evasion’ vagy a ’tax fraud’ szakkifejezést használjuk, addig az adóoptimalizálás jogszerű tevékenység, általában az adótanácsadók a társaságokat érintő fő t